A harmadik vállalati platformra történő átállás felgyorsulását jósolta 2012-re az International Data Corporation (IDC) az év elején. A négy egymást erősítő trend, a mobilitás, a felhő, a közösségi és a big data-alkalmazások hatására az évtized végére a vállalatok bevételeik 80 százalékát már az említett technológiákra épülő alkalmazások támogatásával fogják elérni. Ez az arány az idézett előrejelzés idején még csupán 20 százalék volt. Az év végéhez érve arra kértük a piacelemzőt, tekintsen velünk vissza, és értékeljük ki az átállás eddigi folyamatát.
Harmadik vállalati platform
A mobilitás, a felhő és a közösségi média közötti szoros kapcsolatot a lakossági piacon futótűzként terjedő eszközök és szolgáltatások egyértelművé teszik. Ebben az összefüggésben a big data-alkalmazások kakukktojásnak tűnhetnek, de csak első pillantásra.
–A változás, amit a vállalati informatika területén napjainkban tapasztalunk, sok tekintetben felzárkózás ahhoz, ami a lakossági piacon az elmúlt években lezajlott – mondta Komáromi Zoltán, az IDC Hungary ügyvezető igazgatója. – A lakosság újszerűen használja az infokommunikációs technológiát, eszközöket és szolgáltatásokat, legyen szó kapcsolattartásról, az információk eléréséről vagy tartalomfogyasztásról. Az új felhasználói igények és szokások a munkahelyen is megjelentek, így nyilvánvalóvá vált, hogy az olló rövid idő alatt szélesre nyílt a lakossági és a vállalati informatika között. A vállalati informatikának fel kell zárkóznia, ugyanakkor nem vehet át mindent egy az egyben.
A közösségi alkalmazások például a lakossági piacon felhőszolgáltatásként terjedtek el, a vállalatok azonban nem használhatnak minden IT-szolgáltatást a nyilvános felhőben, különböző igényeikre más-más típusú felhőkörnyezetek adhatnak megoldást, és a házon belül, hagyományosan üzemeltetett rendszerek sem veszítették el létjogosultságukat.
– A kapcsolati hálókat a vállalatok kollaborációs platformként használják, gyakran más üzleti alkalmazásokkal integrálva, amire különösen az Egyesült Államokban látunk számos példát – mondta Komáromi Zoltán. – Európában egyelőre más gyakorlat terjedt el, a kapcsolati hálókat a vállalatok elsősorban marketingcélokra, az ügyfelekkel való kapcsolattartásra használják.
Fordított innovációt igyekeznek támogatni ezekkel a megoldásokkal, feltérképezni az ügyfelek igényeit, reakcióit, és az így szerzett információt visszacsatornázni az innovációs folyamataikba. Mindehhez a mobilitás támogatása is szükséges, mivel a szolgáltatásokat a mobil eszközök teszik időtől és helytől függetlenül elérhetővé. A három trend szoros összefonódását egy felhőben elérhető, közösségi funkciókat kínáló, értékesítéstámogató alkalmazás jól példázza, de a három trend természetesen egymástól függetlenül vagy eltérő súllyal is megjelenhet a vállalati környezetben.
Idén sokat foglalkoztunk az alkalmazottak saját tulajdonában levő mobil eszközök vállalati támogatását célzó BYOD kezdeményezésekkel. Amikor a 90-es években megjelentek az igazán hordozható és kényelmesen használható, marokban elférő mobiltelefonok, akkor Európában villámgyorsan elterjedtek, míg az Egyesült Államokban ez jó ideig váratott magára. Megszoktuk, hogy az új technológiák alkalmazásában bő másfél év lemaradással követjük az amerikaiakat, így ez üdítő kivételnek számított.
– Most, amikor a mobilitás új szakaszába lép, és az okostelefonok, tabletek munkahelyi támogatásáról beszélünk, fordult a kocka, az Egyesült Államokban ezen a téren előrébb járnak a vállalatok – mutatott rá az ügyvezető –, ami részben az eltérő vállalati és munkakultúrával magyarázható. Európában mintha kevésbé lenne fontos, hogy a vállalat a lehető legjobb felhasználói élményt biztosítsa alkalmazottainak, ebben nem látjuk még a versenytényezőt, a legjobb munkaerő odavonzásának és megtartásának lehetőségét. Másfelől visszatartó erőt jelenthetnek a biztonsággal kapcsolatos aggályok. Az idei év folyamán azonban megjelentek a menedzsmenteszközök, amelyekkel ezek a problémák, legalábbis technológia szintjén megnyugtatóan kezelhetők. Más kérdés a dolog humán és szervezeti oldala, de a BYOD a továbbiakban Európában is nagyobb teret nyerhet.
Adom az eszközöd
A BYOD az alkalmazottak saját tulajdonú, zömmel iOS és Android-alapú eszközeinek támogatásáról szól. A Windows 8 és a Windows Phone 8 idei bejelentésével azonban a Microsoft piacra lépett egy olyan operációs környezettel, amely a vállalaton belülről terjeszthető ki a mobil eszközökre. A RIM szintén bejelentette, hogy a BlackBerry továbbfejlesztésével vissza akarja szerezni egykori renoméját a vállalatimobil-piacon. Más szóval a vállalatok immár olyan fejlett mobileszközökkel láthatják el alkalmazottaikat, amelyeket sokkal magabiztosabban menedzselhetnek.
– A fejlemény fontos előrelépést jelent, a továbbiakban a BYOD és a vállalaton belülről induló mobilitási kezdeményezések erősíteni fogják egymást az új mobileszközök és mobilalkalmazások munkahelyi használatában – hangsúlyozta Komáromi Zoltán. – Ez hatással lesz a mobilalkalmazások piacára is. Ma már minden nagy szoftverszállító kínál mobileszközökre készült, illetve SaaS modellben szolgáltatásként használható alkalmazásokat. A Windows 8 és a Windows Phone 8 megjelenésével immár rengeteg kisebb szoftverfejlesztő cég is megteheti ugyanezt iparágspecifikus alkalmazásaival.
Jelenleg a mobil üzleti alkalmazások zöme iOS és Android-platformra készül, de 2013-ban dőlhet el, hogy melyik mobilplatform fog igazán gyökeret verni a vállalati környezetben.
– A Windows 8-nak és a BlackBerry-nek idén 50 százalékra kell felkapaszkodnia ahhoz, hogy versenytárssá váljon, amitől egyelőre a Microsoft és a RIM is messze van – mondta az ügyvezető. – Ne feledkezzünk meg azonban arról a fejlesztői közösségről, amelyet a Microsoft a Windows 8 és a Windows Phone 8 mögé tud állítani, rövid idő alatt nagy számú mobil üzleti alkalmazás válhat elérhetővé ezen a platformon. Másrészt azok az IT-vezetők, akik eddig ódzkodtak attól, hogy szervezetüket lakossági piacra fejlesztett platformok előtt nyissák meg, amelyek támogatása további erőforrásokat igényel, most vonzó alternatívát kapnak. A Windows 8 és Windows Phone 8-alapú mobileszközök támogatása sem technológiai, sem humán oldalon nem jelent számukra különösebb plusz feladatot. A Microsoft részesedése ezért a vállalati szegmensben gyorsabban nőhet, mint a mobilpiac egészén, különösen a tabletek esetében. A vállalati felhasználásban, az információk bevitelében és vizualizálásában a tabletek hasznosabbnak bizonyulhatnak, mint az okostelefonok. A Windows 8 RT-alapú tabletek csak most érkeznek a piacra, de a vállalati felhasználásban, ahol előnyeik jobban megmutatkoznak, gyorsan elterjedhetnek.
Dobozon kívül és belül
A felhőt a közösségi média vonatkozásában már említettük. Ha az üzemeltetést nézzük, az eddigiekben azt láttuk, hogy a nagyvállalatok elsősorban magánfelhő építésében gondolkodnak, a nyilvános felhőben elérhető üzleti szolgáltatásokra inkább a kisvállalatok nyitottak.
– A nagyvállalatok továbbra is vonakodnak attól, hogy a cég alaptevékenységét támogató, üzletileg kritikus rendszereket, illetve az alattuk levő infrastruktúraelemeket a nyilvános felhőben használják – emlékeztetett rá Komáromi Zoltán. – A szabályt azonban kivételek is erősítik, mert tesztelés céljára időszakosan jelentkező, nagyobb teljesítmény- és kapacitásigény kiszolgálására vagy másodlagos adatközpontok kiváltására a nagyvállalatok is egyre gyakrabban kimennek a nyilvános felhőbe, PaaS és DRaaS szolgáltatásokat választanak. Mind több nagyvállalat próbál ki egy-egy alkalmazást a felhőben, például valamely üzletág, részleg szintjén. Magyarországon az ilyen projektek elsősorban a tapasztalatszerzést, a tanulást szolgálják, a vállalatok ízlelgetik, hogy az IT-környezet miként működik, ha a házon belül bevezetett rendszerek mellett a felhőben működő elemek is megjelennek benne.
Ezzel párhuzamosan szállítói oldalon erőteljes integráció zajlik, akár az alkalmazás-, akár az infrastruktúraszállítókat nézzük – több gyártó palettája mindkét területre kiterjed.
– A piaci szereplők olyan optimalizált infrastruktúracsomagokkal jelennek meg, amelyek eleve felhőképesek, és a legfontosabb üzleti alkalmazások futtatására finomhangoltak – mondta az ügyvezető. - Magánfelhő építéséhez a vállalatnak be kell járnia egy utat a virtualizálástól kezdve az automatizáláson és az önkiszolgálás lehetővé tételén át a felhasználás méréséig és elszámolásáig, ami sokkal gyorsabban megtehető az előre integrált és optimalizált megoldásokkal. Ezek a célrendszerek, dobozba zárt felhők infrastruktúra és alkalmazások szintjén is megkönnyítik az IT dolgát, teljesen rugalmasan kezelhetők, mivel szállítóik, pl. a HP, az IBM, az Oracle saját felhőszolgáltatásaikat is rájuk építik. Megvásárolt célrendszerét a nagyvállalat igény esetén nagyon könnyen integrálhatja a nyilvános felhőben elérhető szolgáltatásokkal, vagy kihelyezheti azt üzemeltetésre a gyártóhoz. A felhasználó mozgástere megnő, szabadon mozoghat a magán-, a dedikált hosztolt és a nyilvánosfelhő-környezetek között, mert az átjárás és az integráció sokkal könnyebben megoldható ezekkel a megoldásokkal.
A szállítói bezártság már más lapra tartozik, de egyébként sem túl nagy azon szállítók köre, amelyek célrendszereket, felhőszolgáltatásokat és a nagyvállalatok által elvárt megbízhatóságot egyszerre kínálják.
– A kis- és középvállalati szegmensben a felhőszolgáltatások nem okoztak csalódást, hozták a várt növekedést, és erre számítunk 2013-ban is – emelte ki Komáromi Zoltán. – Az előzetes adatok alapján a teljes hazai felhőpiac a múlt évhez képest 2012-ben 35 százalékkal nőtt, míg a nyilvános felhőszolgáltatások szegmense 38 százalékkal bővült. A trend erejét jól érzékelteti, hogy eközben a hazai IT-szolgáltatási piac az idei év első felében 4 százalékkal csökkent.
A nagy adatroham
Lankadatlanul nő az internetre csatlakozó digitális eszközök száma, a számítógépek és telefonok mellett az ipari eszközök, a szenzorok, a gép-gép közötti kommunikációt megvalósító „dolgok” hihetetlen mértékben és tempóban növelik az internetes adatforgalmat, burjánzik a közösségi médián keresztül megosztott, strukturálatlan adatok, tartalmak tömege. Az információáradat megragadásához, elemzéséhez és értelmezéséhez, az üzleti érték feltárásához a vállalatoknak mind nagyobb teljesítményű analitikai eszközökre van szükségük, amelyekkel röptében analizálhatnak, mivel az adatáradattal a változások is felgyorsulnak, az információk gyorsan elévülnek.
– A négy trend az informatika négy területén gyökeres változáshoz vezet, a lakossági és a vállalati piacon egyaránt – mondta Komáromi Zoltán. – A felhő az informatikai funkció biztosításának, üzemeltetésének modelljét, a közösségi média az információfogyasztás és a kommunikáció modelljét alakítja át. A mobilitás, amely az információelérést helytől és időtől függetleníti, a legkevésbé nevezhető újkeletűnek, a fejlődés azonban itt is folyamatos az eszközhasználat tekintetében.
Először a notebook utasította maga mögé az asztali számítógépet, de a piaci adatokból kiolvasható, hogy bizonyos felhasználói körön belül a tablet is ki fogja váltani a notebookot. A netbookot például már teljesen kiszorította, és a notebook-piac alsó szegmensébe is beleharapott, mivel az információt, tartalmat elsősorban nem létrehozó, hanem fogyasztó felhasználóknak nagyobb mobilitást, jobb élményt kínál. A Big Data-alkalmazások pedig az adatfeldolgozásban és -hasznosításban hoznak hasonló horderejű változást. A négy terület alapjaiban meghatározza, hogy mit jelent számunkra az informatika, ezért a négy trend, bár eltérő ütemben terjed a piacon, szorosan összefügg, olyan módokon is, amelyeket ma még nem biztos, hogy látunk.
A Big Data-alkalmazásokat elsősorban a nagyobb szervezetek fogják használni, amelyek kellően nagy mennyiségű adatot kezelnek, azonban még a lakosság is találkozhat velük, például e-kormányzati szolgáltatásokon keresztül. Az in-memory technológiákra épülő Nagy Adat-alkalmazások piacán az eddigiekben is láthattunk sikeres szállítói stratégiákat és portfóliókat. Az SAP kínálata kapcsán például elhangzottak olyan vélemények, hogy a memóriaárak csökkenésével a szoftver tekintetében kiforrott in-memory megoldások az analitika területén túl is kiszoríthatják a hagyományos adatbázisokat az üzleti alkalmazások alól.
– A valósidejűség, az azonnali reagálás képessége nem csupán az analitika területén lesz fontos követelmény, azért ahol kifizetődő lesz, ott valószínűleg sor kerül erre az átállásra – fogalmazott az ügyvezető. – De ez nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, a piaci igények felmérésén túl az is időbe telik még, mire a szállítók átültetik alkalmazásaikat a memóriában futó adatbázisokra.
Innovációs vezető, szolgáltatásbróker
A mobilitás és a cloud – ha nem váltja ki teljes egészében a házon belül működő rendszereket –, a céleszközökön érkező Big Data-alkalmazásokkal együtt növelni fogja a vállalat informatikai infrastruktúrájának komplexitását, bonyolultabbá teszi annak menedzsmentjét. A nagyobb vállalatok még sokáig nem fognak tisztán felhőalapú környezetet használni, ezért a különböző felhőkörnyezetek és a helyben üzemelő rendszerek integrációját, valamint a szerződéses viszonyok kezelését is biztosítaniuk kell.
– Az infrastruktúra az eddiginél több, fajsúlyosabb feladatot fog adni, ezért a terület várhatóan leválik az IT vezető szerepköréről, és külön vezető irányítása alá kerül, aki az IT-szolgáltatások brókereként azért felel, hogy az üzlet minden esetben a legjobb szolgáltatást a legjobb áron kapja meg – mondta Komáromi Zoltán. - A CIO-nak ezzel párhuzamosan innovációs vezetővé kell előlépnie, amire már Magyarországon is látunk példákat. Az IT vezetőnek az üzleti vezetőkkel együttműködve kell hozzásegítenie a vállalatot ahhoz, hogy üzleti modelljében, folyamataiban, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban és a termékfejlesztésben a lehető legjobban hasznosíthassa a négy trendet képviselő, új megoldásokat. Az IT-beruházások körüli döntéshozatal is átalakuláson megy keresztül, sokkal inkább az üzleti oldal befolyása alá kerül, miután a felsővezetés mellett a részterületek, üzletágak vezetői is döntésbefolyásoló pozícióba kerülnek.
Ez érthető, mivel nem csupán a beruházások terhén osztoznak, hanem felhőkörnyezetben különösen, a bevezetett IT-szolgáltatások üzemeltetési költségeit is közvetlen módon viselik. A négy trend hatására az üzlet informatikafüggősége még erősebb lesz, ezért a vállalat informatikai és üzleti stratégiáját is mind jobban össze kell hangolni a sikeres innováció érdekében.
A harmadik vállalati platformra történő átállás elején tartunk, ezért sok még a nyitott kérdés. Mely mobilplatformok vernek igazán gyökeret a vállalati környezetben? Milyenek lesznek az újgenerációs mobileszközök? Milyen, új típusú felhőszolgáltatók, pl. más szolgáltatók kínálatából építkező szereplők jelennek meg a piacon?
– A fejlesztés szükségességét felismerő vállalatok ebben a helyzetben nem tudnak hosszabb távú stratégiát kidolgozni, és azt következetesen megvalósítani – állapította meg Komáromi Zoltán. – Ezért célszerű, ha kisebb, akár egymástól független projekteket indítanak a kiválasztott területeken, amelyeket beruházás szempontjából is jobban kezelhetnek. Azzal viszont számolniuk kell, hogy ezek a fejlesztések növelni fogják az informatikai környezet komplexitását. Tegyük hozzá, a vállalatok erre részben már ráhangolódtak. A gazdasági válság évei alatt a vezetők látásmódja realistává vált, jobban megnézik, hogy mire költenek, hozzászoktak, hogy kisebb lépésekben haladjanak, és gyakran kiértékeljék a megtett utat. Ez lemérhető a közhangulaton is, a négy technológia valóban nagy horderejű változást hoz az informatikában, a vállalati piacon mégsem uralkodik forradalmi légkör. Nem a hype-olás korát éljük.
