Az IVSZ Kis- és középvállalkozások tagozatának vezetőjét kérdeztük.
Computerworld: Milyen, a kis- és középvállalati szektort érintő érdekek érvényesítését tartja a legfontosabbnak a kormányzattal szemben?
Ghymes Balázs: Az informatika szükségességének, illetve nélkülözhetetlenségének, továbbá a megfelelő szakértelem fontosságának az elismerését. Pozitív példa az elektronikus útdíjfizetési tender, amelyet egy viszonylag kis magyar cég nyert meg. Az iCell be is bizonyította, hogy megvan a szakértelme: gazdaságos, hatékony megoldást tett le az asztalra. Sajnos kudarcról is be tudok számolni. Szerettük volna elérni, hogy a közbeszerzésekben élvezzenek prioritást a KKV-k, az Európai Unió versenysemlegességi elve miatt azonban ezt nem sikerült keresztülvinnünk.
CW: Hogy érinti az ICT-szakmát, illetve a KKV-kat, hogy hónapok óta nincs a kormányzatban az infokommunikációnak egyszemélyi felelős vezetője?
GB: Az új kormányzati ciklusban a korábbi egyetlen felelős vezető helyett három minisztériumban három felelős vezetője van a területnek, helyettes államtitkári beosztásban. Az IT-piac szempontjából nem a felelősök száma a lényeg, hanem az, hogy a kormánytagok, illetve a megfelelő intézmények mennyire elkötelezettek az IT iránt. Az IT ugyanis nem csupán egy szűk szállítói kört érint, hanem egy olyan szakmát, amely nélkül az élet egyetlen területe sem működhet. Úgy látjuk, hogy a kormány egyre inkább felismeri: hatékony, operatív működés az IT fejlesztése nélkül nem lehetséges.
CW: Sokszor beszélünk az innováció fontosságáról. Hogy lehetne a hazai informatikai KKV-kat a jelenleginél innovatívabbá tenni?
GB: A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az innováció ott erős, ahol a cégek az állammal együttműködve fejlesztenek. Bizonyítottan sikeres modell, amikor az állam meghirdet egy feladatot, a piaci szereplők javaslatot tesznek a megoldásra, az állam választ, majd a nyertesektől megrendeli a fejlesztést. Az ilyenfajta előkoncepcionált beszerzés erőteljesen serkenti a tudást. Így volt ez például a Szilícium-völgyben, vagy Izraelben, ahol az említett modell nagyban hozzájárult a komoly informatikai ipar kialakulásához. Az innováció szempontjából fontos tényező a startup-kultúra fejlesztése és az ehhez szükséges üzleti mentorálás megteremtése is. A startupok sikerességének legfontosabb eleme az innovatív indulás. Magyarországon érdekes jelenség figyelhető meg: a startupok finanszírozásában, üzleti mentorálásában jelentős szerepet vállalnak nagy, sikeres IT-cégek vezetői. Az IVSZ feladatának tekinti, hogy itthon tartsa a startupokat, és így azok később az itthoni KKV-k táborát erősítsék.
CW: Ma Magyarországon komoly hiány van informatikusokból. Mennyire érinti ez a KKV-kat?
GB: Az IT-szakemberek hiánya egész Európát érinti, ma az Unióban durván 500 ezer informatikus hiányzik, és a becslések szerint ez az érték 2020-ra 800 ezerre nő. A magyarországi IT-szakemberek száma mintegy 200 ezerre tehető. Ehhez jönnek még az elektronikai iparban dolgozók, körülbelül 100 ezren. A betöltetlen informatikai állások száma durván 10 ezer. Ráadásul ezek jól fizető, megbecsült szakemberekre váró állások a gazdaság minden területén, így az informatikai KKV-knál is. Mindez már csak azért is elgondolkoztató, mert a kormányzat célul tűzte ki a munkahelyteremtést és a munkanélküliség visszaszorítását. Egyfelől tehát szükség van új munkahelyekre, másfelől viszont itt vannak a betöltetlen IT-állások. Az IVSZ komoly erőfeszítéseket tesz ezen súlyos probléma megoldása érdekében.
CW: Hogyan tudja vonzóvá tenni magát egy KKV a munkavállaló informatikusok számára? Fel tudja venni a versenyt a multikkal a feladat színvonala, az előremeneteli lehetőségek, a fizetés, a juttatások terén?
GB: Egy kisebb cég versenyképességének alapvető kritériuma a koncentrált szakmai tudás és a magas hozzáadott érték. Ezek birtokában a KKV-k nagy projektekben is együtt tudnak működni a multikkal, azaz színvonalas, nagyívű munkákban nincs hiány. A fókuszálásból adódó tartalmas és érdekes munkával, továbbá a jó légkörű, kellemes munkahelyi kultúra megteremtésével a KKV-k jellemzően sikeresen tudják megtartani szakembereiket. Ami az anyagiakat illeti, nincs mese, a KKV-knak fel kell venni a versenyt a nagyokkal, amelyek már évekkel ezelőtt jelentősen megemelték a fizetéseket és a juttatásokat. A sikeres KKV-k számára ez azonban már nem újdonság. Ők már jó ideje ezt a gyakorlatot követik.
CW: Mi az informatikai ipar, a KKV-k véleménye a frissen végzett informatikusok, villamosmérnökök tudásáról?
GB: Általánosságban úgy látjuk, hogy az egyetemek nem feltétlenül a piacnak képezik a diákokat. Az első időben túl sok a nehéz, elméleti tárgy, ami durva szűrőként működik. Sokan kedveszegetten elhagyják a pályát, holott bőven van közöttük olyan, aki sikeres lehetne a szakmában. Problémát jelent az is, hogy a diákok egy részét igen korán megtalálják a cégek. A viszonylag jó fizetéssel kecsegtető állásajánlatok igen csábítóak, ezért sok hallgató először csak ideiglenesen, majd végleg elhagyja az egyetemet. Ebbe az IVSZ-nek nincs és nem is lehet beleszólása. Patronáljuk viszont a duális képzést, amibe Magyarországon először az autóipari cégek kapcsolódtak be igen sikeresen. Lényege, hogy adott vállalatok munkaszerződést kötnek az egyetemi hallgatókkal. A diákok a szerződésben meghatározott fizetésért vállalják, hogy az egyeztetett tanmenet szerint haladnak, miközben a tanulmányaikhoz kapcsolódó gyakorlati képzésben részesülnek a vállalatnál. Meggyőződésünk, hogy a duális képzés iránt érdeklődő cégek felkutatásába érdemes erőforrásokat fektetni.
CW: Milyenek a magyarországi informatikai KKV-k külpiaci lehetőségei?
GB: A kormányzat felismerte a szoftverek és a szolgáltatások exportjában rejlő lehetőségeket, ezért támogatja is az ilyen irányú kezdeményezéseket. Kötöttek államszerződéseket, amelyek révén magyarországi KKV-k bekapcsolódhatnak külföldi projektekbe. Létrehozták a Magyar Nemzeti Kereskedőházat, amely jelentős segítséget nyújthat a cégeknek a külföldi terjeszkedésben. Az IVSZ tavaly stratégiai szerződést kötött a kereskedőházzal. A kormányzati lépéseken kívül az IVSZ pályázatai is segíthetnek a KKV-knak: a GOP 3.3.3 a külpiaci megjelenést, a GOP 3.3.4 az innovációt támogatja. A sikeres külpiaci nyitás legfőbb feltétele egyébként az innovatív ötlet vagy műszaki termék. Viszonylag alacsony a belépési küszöb, hiszen manapság az interneten keresztül nyújtott szolgáltatások nem túlságosan tőkeintenzívek. Jelenleg már 150 olyan IT-cég van Magyarországon, amelynek éves exportja meghaladja a 10 millió forintot. A folyamat tehát beindult.
CW: Melyek a informatikai KKV-k piacán a hosszú távú fennmaradás, a stabilitás fő feltételei?
GB: Számos régóta működő cég van a KKV-szektorban, szakértelmük egyértelmű. Sikerük egyik titka, hogy tulajdonosaik hosszú távon gondolkoznak. Elengedhetetlen a megfelelő vezetői hozzáállás, a stratégiai gondolkodás képessége, továbbá előny, ha a vállalkozás tud nemzetközi környezetben is dolgozni. Jellemzően kudarchoz vezet, ha a cég túlvállalja magát, nem fordít kellő energiát a szakemberei megtartására, illetve nem újítja meg rendszeresen a tudását.
CW: Mit tart a hazai informatikai KKV-k legfőbb problémájának? Hogy lehetne ezt orvosolni?
GB: A magyarországi informatikai KKV-k legfőbb piacát a kormányzat jelenti. A kormányzati projekteket nagyrészt EU-s forrásból finanszírozzák, és e projekteknél a hosszadalmas ellenőrzés miatt a vállalkozó nagy késésekkel jut a pénzéhez. Nem kirívó eset például, hogy egy 60 napra kiállított számlánál csak 150 napra folyik be a pénz. Ez a vállalkozóra nagy finanszírozási terhet ró, amit nem mindenki tud állni. Ráadásul a kiállított számlák áfatartalmát be kell fizetni, függetlenül attól, hogy befolyt-e a pénz vagy sem. Segítséget jelentene a cégeknek, ha az ilyen kintlévőségek áfatartalmának befizetésére haladékot kaphatnának.
CW: Az elmúlt év tapasztalatai alapján kíván a KKV-kat érintő stratégiáján változtatni az IVSZ?
GB: Az IVSZ-tagság gerincét a KKV-k alkotják, ezért a szövetségnek nagyon fontos ez a vállalati kör. Stratégiánk fontos eleme az export segítése – anyagi eszközökkel, tudással –, ez adott értelemben változást is jelent. Nem véletlen, hogy az IVSZ legerősebb munkacsoportja a határon túli terjeszkedés támogatásának munkacsoportja. Tudvalevő, hogy a KKV-k túlnyomó része a kormányzati szegmensnek dolgozik. Azt nehéz megítélni, hogy a kormányzati megrendelések köre szűkül vagy bővül, hiszen az EU-s finanszírozásnál rengeteg olyan projekt indul, amely ugyan komoly lehetőségeket jelenthet, de a lassú indulások hullámvölgybe vihetik a vállalkozásokat. Ezt ellensúlyozandó a nemzetközi piacra való kijutás erősítheti a KKV-kat.
