A konferencia első előadója, Kovács Tibor (Magyar Lapkiadók Egyesülete) a lappiaci trendeket vette sorra. Az első sokkoló adat: 2010-ben a legnagyobb reklámköltést az outdoor (30 százalék) volt képes felmutatni, a második helyen az internet végzett. Összköltés terén nem értük el a válság előtti szintet, de 2010-ben már legalább emelkedés volt megfigyelhető. Potecz Zoltán és Horváth Tibor (NRC Piackutató Kft.) szintén statisztikai megközelítéssel nyitott, ezúttal a médiafogyasztási szokásokhoz kapcsolódóan. Nagy meglepetés nem volt: a megkérdezettek mindössze 3,5 százaléka birtokol táblagépet - ami kulcsfontosságú lenne a digitális lappiac szempontjából, hiszen az iPadtől (és klónjaitól) várhatnánk leginkább, hogy újra rászoktassa a tömegeket az újságolvasásra.
Győri Adél (Millward Brown) a fiatalok olvasási szokásait elemezte. Megtudtuk, hogy a fiatalok a többi szegmenstől markánsan eltérő csoport - diverzifikáltabb, nehezebben kezelhető. A kérdés jelentősége nyilvánvaló, hiszen ez az a csoport, amelytől bízvást remélhetnénk, hogy fogékony az új technológiákra is, illetve már zökkenőmentesen áll át akár a digitális kiadványok olvasására.
Dobó Mátyás (Doransky) „3 trend, ami mindent megváltoztat, de a printkiadók stratégiáját biztosan" című előadása kisebb pánikot keltett a teremben (valószínűleg szoros összefüggésben az előadó céljaival), de kiváló gondolatébresztő is volt. Mint kiderült, egyre nemzetközibb, egyre hatalmasabb tőkekoncentráció által létrehozott termékekkel, szolgáltatásokkal kell versenyeznünk: az, hogy a Google, a YouTube, a Facebook az öt legnépszerűbb oldal közt van Magyarországon, már sokat elárul kilátásainkról. Az új platformok, termékek élettartama szinte exponenciálisan csökken, fél év is elég egy teljesen új technológia felvirágzásához vagy eltűnéséhez - a technológiai váltás időszakában vagyunk. Dobó szerint az okostelefon lesz a platform, a nagy közös csatorna, amelyen keresztül mindenféle tartalommal a legtöbb embert lehet majd elérni.
Mezriczky László (MRSz) „Bit, bit, vesszőcske... Képernyőn a világ" című előadásában a klasszikus modell szerinti kiadókat hívta tetemre. Kezükből kezd kicsúszni az irányítás, mind know-how, mind teljesítmény és közelítés tekintetében. Mezriczky a két legfontosabb fogyasztói trendnek az online-t és az egyre jobban specializálódó médiát nevezte meg: mindkettő esetében javul a cost/benefit arány.
Az első kerekasztal-beszélgetés vendégei a kiadók voltak, hogy az általuk felvetett kérdésekre, problémákra a későbbi, provideri kerekasztal meghívottjai tudjanak reagálni. Kékesi Zsuzsa (HVG), Szépvölgyi Tamás (Sanoma Media) és Kaizer Gábor (MRSz, ReVISION) családiasra sikerült beszélgetésében nyoma sem volt feszültségnek: azonos területen, azonosan látják a piacot. A Sanoma nem azonnali üzleti kitörési pontot lát, inkább úgy gondolja, nem szabad kihagynia a lehetőséget. Kidolgozták már a rutint is, nem tartott néhány hónapnál tovább, ahogy a HVG esetében sem. Konkrét bevételi adatokat nem hallottunk, de mindenképpen említésre méltó, hogy elhangzott: a digitális HVG a Magyar Telekom szponzorációjában már megközelítette az online bevételeket.
Sashegyi Zsolt (Dimag) volt az első előadó a digitális kiadásokat terjesztő szolgáltatók oldaláról. „Kiadói dilemmák - Hogyan fordítsam javamra a digitális terjesztést?" című előadása a kiadók aggályait igyekezett eloszlatni. Főképp az általános céges előnyöket vette sorra, például az Amazon igen lelkesítő tavaszi eredményeit hozta fel példának, hiszen a nemzetközi webáruház 2011 áprilisában már több e-bookot értékesített, mint nyomtatottat. A prezentáció üzenete, hogy együtt kell edukálnunk a piacot és együtt kell erősíteni az áttérést, mert olcsóbb: alacsonyabbak a kezelési és egyéb költségek - és persze trendibb a technológia.
Földes Gábor (Hinora) „Digitalizáció a Facebookon" címmel a cég saját Facebook-alkalmazását mutatta be. Rostás Zoltán (Digitalstand) szintén provideri oldalról közelített, a digitális lapterjesztés gyakorlati kérdéseiről beszélt. Magyarországon már van iPad, androidos táblagépek, okostelefonok, de mit várnak az olvasók? Melyek a siker kulcsai a kiadók számára? Ismét előkerült az árérzékenység kérdése, illetve a megnyugtató tudat, hogy magyar tartalomra van igény - csak kevesebb az ember. Ahogy a Dimag, úgy a Digitalstand is kiemelten fontosnak tartja a közös edukáció fontosságát, és elismerik, hogy a platform jövője nem mondható biztosra, de azt is látni kell, hogy a trendek nagyon erősen erre utalnak. Burlacu Liviu (MATESZ) „Transzparencia a digitális reklámpiacon is" címmel az auditor szerepében beszélt. A MATESZ az „egy reklám elvéig" akar eljutni, ezért a szerepét elsősorban abban látja, hogy a magazinok példányszámait - nyomtatott és digitális - egységesen mérni tudja. Ezért a zárt rendszereken keresztül (de akár ingyenesen) forgalmazott magazinok gondolata mellé áll. A MATESZ nonprofit szervezet, célja az átláthatóság, mérhetőség biztosítása az egész piac számára objektív módon.
Varga Károly (Median) „Print és/vagy webaudit?" címmel szintén az auditor szemszögéből elemezte a piacot. Rámutatott a digitális kiadványok speciális jellegére: nem print, nem web, valahol a kettő között van, az internetről leválasztva, más közegben, más felhasználói szinten, de online technológiával. Alapja mégis a print kiadás, illetve a közelítésben is megfigyelhetők ezek az alapok. Nincs még a szabvány kialakítva sem az auditra, sem a technológiára. Egyetért a MATESZ-szel abban, hogy zárt, azonos nevezőre hozott mérőrendszer kell a print/digitális rendszerben. Különösen fontos a regisztrációhoz kötöttség az ingyenességnél, ahol nincs bizonylat, számla. A providert kell auditálni, nem a kiadót - ez is a provideri rendszerekhez csatlakozás mellett szól.
Horváth Réka (Biobi) előadása felhívás volt keringőre. Előadása szerint a jelenlegi értékesítési lánccal és modellel az online hirdetés össze fog omlani - egyszerűen drágább előállítani az inventoryt, mint amennyit kaphatunk érte. Érdemes az online-ban is összefogni: Németországban és Romániában nagyrészt kitiltották a CT-t a szerkesztett tartalomból. Észre kell venni, hogy egy hónap alatt a netezők 80 százaléka legfeljebb egy hirdetésre kattint: ez CT-alapon végtelen kampányokhoz vezethet. (Arról nem is beszélve, hogy szándékoltan kevéssé figyelemfelkeltő hirdetés is született már, éppen ebből a célból.) Érdemes lenne a providerek vezényletével átgondolni és rendezni a digitális kiadványok sales kérdéseit, ahogy persze az online helyzetre is sürgős megoldást kellene találni.
A záró kerekasztal résztvevői a providerek voltak: Sashegyi Zsolt (Dimag), Földes Gábor (Hinora), Burlacu Líviu (MATESZ), Varga Károly (Medián), Kőszegi Péter (Digitalstand). Ez a beszélgetés már jóval feszesebb volt, néhány kérdésben éles véleménykülönbségek kerültek felszínre. Alapvető megállapítás volt, hogy a Dimag és a Digitalstand megoldása alapvetően az online-offline formátumban tér el, míg árazásuk, közelítésük, képességeik nagyjából azonosnak tűntek. Fontos információ volt az is, hogy a bekerülési és technikai költségek az esetek közel egészében megtérülnek. Analitikai oldalról megtudtuk, hogy az online-nak megfelelő mélységű szisztéma a digitális kiadványok esetében is elképzelhető, ennek elvi és gyakorlati alapjai megvannak a Mediánnál. A MATESZ, a piacot más oldalról szemlélve, a legfontosabb feladatának a példányszámok auditálását tartja.
A konferencia remélhetőleg sikerrel válaszolta meg a címében feltett kérdést, így gondolatban mindenki leradírozhatta a Go Digital...? végéről a kérdőjelet. Ha van magazinunk, hetilapunk, adja magát a digitalizálás. A példák azt tanúsítják, hogy érdemes akár házon belül is intézni, gyorsan bele lehet tanulni. A kockázat és bekerülési költség alacsony, a kannibalizáció nem jelentős. A hozzáadott érték fontos, de lássuk, hogy alapvetően inkább „portolásról" lesz szó, mint új tartalom gyártásáról. A magazinpiac legnagyobb és leggyakorlottabb szereplői sem látják egyelőre reálisnak a tisztán digitális magazinok kiadását.
A Go Digital...? konferencia összefoglaló digitális kiadványa az előadásokról készült videókkal, illetve a prezentációk anyagaival elérhető a Digitalstand és a Dimag rendszerében is.
