Az Európai Unióban a gazdasági társaságok 67 százaléka a kkv-k közül kerül ki, de Közép-Kelet-Európában az arány még ennél is magasabb, és ez csupán csak egy a helyi sajátosságok közül. Az International Data Corporation (IDC) ezért régiónkban külön is foglalkozik a szegmenssel. A piacelemző legfrissebb felméréséről, amely Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kis- és középvállalatainak informatikai költését térképezte fel, Balicza Gáborral, az IDC Hungary vezető elemzőjével beszélgettünk.
– Uniós besorolás szerint egy gazdasági társaság 500 fő alkalmazottig középvállalatnak számít, Magyarországon azonban ezt a határt általában 250 főnél húzzuk meg – mondta Balicza Gábor. – Bár térségünkben a kkv-k adják a gazdasági társaságok jóval több mint kétharmadát, a teljes IT-költés mindössze egyharmada (33 százaléka) ered ebből a vállalati körből. Ennek fele a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégektől származik, a magyar viszonylatban kisvállalatnak számító cégek részesedése rendkívül alacsony.
Szerkezetét tekintve a közép-kelet-európai kkv-k IT-költése továbbra is kimondottan hardver-, elsősorban PC- és mobileszköz-központú, a költés majdnem felét ez adja, a szolgáltatások egyharmadot tesznek ki, míg a fennmaradó rész jut szoftverre. A trendeket vizsgálva azonban kiderül, hogy a kkv-k egyértelműen a szolgáltatások felé orientálódnak, a hardver pár évvel ezelőtt még IT-költésük bő kétharmadát adta.
Felhőszolgáltatások
Kétségtelenül közrejátszik ebben a tőkehiány és a finanszírozás nehézsége, de sokkal nagyobb hatással bír, hogy a kisvállalatok működése eltér a nagyvállalatokétól, így mások az IT-támogatással kapcsolatos igényeik is.
– Iparáganként nyilván vannak eltérések, de egy kisvállalatnak a kapcsolattartás terén jellemzően levelezésre és mobiltelefonra van szüksége, az egységes üzenetkezelés ma még nagyon ritka ebben a felhasználói körben – mondta a piacelemző. – A kkv-k emellett fájlszervert és irodai alkalmazáscsomagot használnak. ERP-rendszert általában akkor vezetnek be, ha házon belül könyvelnek, de ezzel sok esetben külső szolgáltatót bíznak meg. Ilyenkor nehezebb alátámasztani egy vállalatirányítási rendszer bevezetésének szükségességét a versenyképesség erősítése szempontjából.
Egy kkv sokkal kiszolgáltatottabb a gazdasági környezet változásainak, mint a nagyvállalatok. Nehéz időkben a nagyobb gazdasági szervezetek karcsúsodnak, de a költségcsökkentés nem teszi bizonytalanná további működésüket.
– A kkv-k jellemzően nincsenek így kipárnázva, ha elveszítenek egy nagy megrendelőt, az megkérdőjelezheti a cég további fennmaradását – mutatott rá Balicza Gábor. – Magyarországon nem ismeretlen a gyakorlat, hogy akár egyetlen ügyfél kiszolgálására is létrehoznak vállalatot, de a kkv-kra alapvetően jellemző, hogy kis ügyfélkört szolgálnak ki és kevés új ügyfelet szereznek.
Ennek tükrében az értékesítés támogatásával, ERP-, CRM-rendszer bevezetésével összefüggő igények más megvilágításba kerülnek, mint a nagyobb vállalatoknál.
– Olyan IT-támogatásra van szükségük alapvetően a kkv-knak, amely gyors ügyfélkiszolgálást és rugalmas reagálást tesz lehetővé, beleértve a működési költségek csökkentését is nehezebb időkben. Az említett kommunikációs eszközök ezt jól példázzák, a mobil munkavégzés támogatásával a cég például mentesülhet az irodabérlés költségei alól.
Ezeket a kommunikációs megoldásokat a kkv-k ma már jellemzően a felhőben használják, mivel sokuknak nincs is lehetősége arra, hogy az infrastruktúrát házon belül alakítsa ki és működtesse. Egy-egy ilyen projekt költsége számos kkv éves árbevételét is meghaladná.
– Növeli a felhőszolgáltatások vonzerejét az a körülmény is, hogy a 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k jellemzően nem rendelkeznek dedikált IT-osztállyal, és nem készítenek külön IT-költségvetést, stratégiát sem – folytatta a piacelemző. – Ezek a kkv-k az IT-támogatással kapcsolatban felmerülő igényeket esetileg kezelik, és az erre fordított pénzt a működési költségek között számolják el. Nyilvánvaló, hogy a havidíjas felhőszolgáltatások minderre kiválóan alkalmasak. A szegmens felső harmadában a vállalatok ugyanakkor már egy-két rendszergazdát is foglalkoztatnak, IT-költségvetésből fejlesztenek, és gyakran kapcsolatban állnak az üzemeltetést is támogató, külső szolgáltatóval. Ebben a vállalati körben már az ERP-rendszerek is elterjedtek, azonban az alkalmazások jelentős része kisebb, helyi szoftverfejlesztő cégektől származik, amelyek nehezebben tartanak lépést a technológia és a felhasználói igények fejlődésével. A költségérzékeny kkv-k azonban ritkán szánják rá magukat az elavult szoftverek lecserélésére pusztán azért, hogy fejlett funkciókat és szolgáltatásokat használhassanak.
Üzleti intelligencia
Ha lemond egy ERP-rendszer bevezetéséről a kkv és nem definiálja folyamatait, amelyek mentén módszeresen gyűjtheti az adatokat, akkor egy BI-rendszer használatára sem tekinthet úgy, mint a versenyképesség erősítésének lehetőségére. Jellemző, hogy ez a felhasználói kör Excelben dolgozik, és a táblázatokban vezetett adatokból készít kimutatásokat.
– Első számú üzleti prioritás a kkv-k esetében az értékesítés növelése, amiben a BI-eszközök sokat segíthetnének – mondta Balicza Gábor. – A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy a kis alkalmazotti létszámmal dolgozó és viszonylag kevés ügyféllel rendelkező cégek egyrészt a közvetlen, személyes, telefonos vagy levélben történő ügyfélmegkeresésre hagyatkoznak, annak alapján, amit az ügyfelekről az alkalmazottak tudnak, másrészt ezt a tudást vállalaton belül személyesen is meg tudják osztani egymással. Ha ezt a tudást rögzítenék egy ERP-, CRM-rendszerben és a folyamatosan növekvő adatmennyiséget BI-eszközökkel elemeznék, akkor idővel egyre célirányosabban, testre szabott ajánlatokkal kereshetnék meg az ügyfeleket, és nagyobb eséllyel javíthatnák az eladásokat. Úgy tűnik, ez a szemlélet egyelőre nem terjedt el a kkv-k körében. De önmagában kevés is, ha a cégvezető látja ezt a perspektívát. Számos kisvállalat finanszírozási nehézségekkel küzd, ha a bérek kifizetése is gondot okoz, akkor a BI eszköztámogatása nyilván nem kaphat prioritást. Ezért fontos, hogy a BI-szállítók finanszírozási megoldást is kínáljanak a kkv-knak.
A szegmens szereplőire nehezedő adminisztrációs teher, az adatközlési kötelezettségek teljesítése szintén erőforrásokat von el az esetleges fejlesztésektől, és növeli a pénzügyi terheket is. Nem utolsósorban ebben a vállalati körben még ma sem ritka a jogszerűtlen szoftverhasználat: a cégek kihasználják, hogy operációs rendszer nélkül olcsóbban vásárolhatnak hardvert, a szükséges szoftverek telepítését pedig megoldják valahogyan.
Javult a helyzet ezen a téren az utóbbi években, de ha a kisvállalatok az alapszoftvereket sem használják minden esetben jogtiszta módon, akkor valószínűleg távolabb állnak attól, hogy egy BI-rendszer licencéért fizessenek.
– Éppen ezért a menedzselt és a felhőszolgáltatások egyik nagy vonzerejét a kkv-k abban látják, hogy segítségükkel kifehéríthetik alkalmazásportfóliójukat – tette hozzá a piacelemző. – Erre a szállítók is felfigyeltek és a korábbi, ellenőrzéseken és büntetéseken alapuló, megtorló törekvések helyett inkább amnesztiát hirdettek a felhőszolgáltatásokra előfizető vállalatoknak, ami mindkét félnek előnyös: a felhasználó havidíj, azaz tervezhető költség fejében mindig a legfejlettebb szoftvereket használhatja jogtiszta módon, a szállító pedig több fizető ügyfélhez jut.
A felhőszolgáltatások részeként a kkv-k ráadásul azokhoz a BI-funkciókhoz is hozzáférnek, amelyekkel növelhetik az értékesítés hatékonyságát, vagyis a váltással ez a hiányzó láncszem is a helyére kerülhet.
Hardver és biztonság
Hardvereszközeit tekintetve számos kkv inkább a lakossági piachoz sorolható, a cégek jelentős része ugyanis beéri a nem kimondottan üzleti felhasználásra szánt PC-kkel, és a levelező, illetve fájlkiszolgáló funkciókat is gyakran PC-kategóriájú gépekkel oldja meg.
– Okostelefonokat a kkv-k is széles körben használnak, elsősorban kapcsolattartásra, levelezésre – mondta Balicza Gábor. – A táblagépek egyelőre ebben a szegmensben is keresik a helyüket. Munkahelyi használatuk ugyanis nagyobb háttérirodai környezetet feltételez, és a kkv-knál nincsenek meg azok a házon belüli erőforrások sem, amelyek például lehetővé tennék mobilalkalmazások fejlesztését. Az ERP-, CRM-rendszerek szállítóinak és partnereiknek ezért adott a lehetőség, hogy a vállalatirányítási rendszereket és más üzleti alkalmazásokat már használó kkv-knak készen adjanak ilyen szoftvereket.
A kisebb vállalatok most kezdik felmérni, hogy az IT-kockázatokat is kezelniük kell, amelyek az üzletmenet folytonosságát veszélyeztetik. Többségük azonban még nem dolgozott ki katasztrófaelhárító (DR) programot, és a megfelelő IT-szolgáltatásokat sem használja, inkább ismerkedik a lehetőségekkel.
Ebben a szegmensben ezért nagy szerep vár az adatközponti szolgáltatókra, amelyek DR szoláltatásokat is kínálnak. A kkv-k költségérzékenysége azonban megnehezíti a felhőalapú katasztrófaelhárító megoldások értékesítését is. Az irodában vagy otthon tárolt szerver, illetve PC biztonságérzetet adhat, amelyért nem kell havonta szolgáltatási díjat fizetni. Mindez persze sokba kerülhet a kkv-nak, ha baj történik, de szűkös pénzügyi lehetőségek mellett a cégvezetők kénytelenek nagyobb kockázatot vállalni abban bízva, hogy minden rendben lesz.
– Régiónkban a kkv szegmens IT-költése jelentősen visszaesett a 2008-as válság kibontakozása óta, tavaly a csökkenés mértéke elérte a 12 százalékot – mondta Balicza Gábor. - Idén a költés további 1 százalékkal lehet kisebb, és rövid távon nem várható, hogy visszakapaszkodik a válságot megelőző szintre. Közben azonban szerkezeti átalakulásnak lehetünk tanúi, melynek során a hardver részesedése egyre kisebb lesz a kkv-k IT-költésében. A következő egy-két évben ugyan a mobileszközök vásárlása miatt növekedést tapasztalhatunk, de ez átmeneti lesz, utána ismét a szolgáltatások törnek előre.
