Mielőtt erre is rátérnénk, érdemes megemlékezni a Microsoft partnerek idei világtalálkozóján elhangzottakról, mert bár a szoftvercég jellemzően nem erre a rendezvényre időzíti legfontosabb termékbejelentéseit, stratégiájáról sokat elárul, hogy miként fejleszti tovább értékesítési hálózatát.
Jelentősen kiszélesítette felhőmegoldás-szállítói (Cloud Solution Provider, CSP) programját a Microsoft, amely a felhőszolgáltatások értékesítésére ösztönzi és abban segíti a szoftvercég partnereit. A program eredetileg a tavalyi WPC-n startolt az Office 365-tel, és a világ 48 országában volt elérhető. A palettára most a Microsoft felvette az Azure, az Enterprise Mobility Suite (EMS) és a Dynamics CRM Online szolgáltatásokat is, és a programot kiterjesztette 131 országra. A kompetenciák tekintetében felállított követelményeket teljesítő CSP partnerek többek között olyan eszközökhöz – az ügyfelek kezelését, a szolgáltatások használatának elemzését megkönnyítő felületekhez, műszerfalakhoz, valamint a Microsofttal történő elszámolás automatizálásához szükséges, kereskedelmi API-khoz – is hozzáférnek, amelyek vonzóbbá tehetik számukra a felhőalapú megoldások értékesítését, hozzáadott értéket adó szolgáltatásokkal történő kiegészítését.
Még az év vége előtt egyébként a Microsoft új szolgáltatáscsomaggal bővíti Office 365-kínálatát is. Az E5-ös nagyvállalati szolgáltatáscsomag olyan képességeket ad az irodai alkalmazásokhoz, valamint a kapcsolattartás és az együttműködés meglévő eszközeihez, mint a valós idejű kommunikációt támogató Skype for Business, a Power BI Pro és a Delve analitikai, továbbá az eDiscovery, a Customer Lockbox, a Data Loss Protection (DLP) és az Advanced Threat Protection (ATP) biztonsági megoldások.
Hamarosan – az eredetileg tervezett időpontnál korábban – új eszközzel bővül a Microsoft hardverkínálata. A Surface Hub digitális tábla lényegében egy nagyméretű – 140 vagy 210 cm képátlójú – érintésérzékeny kijelző, amely egy Windows10-alapú számítógépet rejt magában, a kézírást is felismeri, és a felhőben olyan szolgáltatásokat ér el, mint a Skype for Business, az Office 365, a OneNote, továbbá futnak rajta az új operációs rendszerrel érkező univerzális Windows alkalmazások is. A vállalati tárgyalók falára szánt Surface Hub funkciógazdag video- és webkonferencia-rendszerként várhatóan a csoportmunka ugyanolyan élményét kínálja majd a megbeszélésen személyesen résztvevő felhasználóknak, mint a távoli helyszínről bejelentkező kollégáiknak.
A Microsoft július 1-jétől fogadja az előrendeléseket a 7, illetve 20 ezer dolláros áron forgalomba kerülő Surface Hubra, amelyet az eredeti ütemterv szerint szeptember 1-től kezdett volna szállítani. A WPC konferencián azonban a cég bejelentette, hogy a nagy érdeklődést látva előrehozza ezt a határidőt, így a vállalatok már augusztus elején hozzájuthatnak az első, interaktív táblákhoz, bár a konkrét dátum, a közeli időpont ellenére, egyelőre nem ismert.
Ablaknyitogatás
Jóval előre lehetett tudni viszont, hogy az idei partner-világkonferencia félidejében, július 14-én lejár a Windows Server 2003 – és vele együtt a Windows Server 2003 R2, valamint a Small Business Server 2003 R2 – támogatása is, miután a termék életciklusa végéhez ért. A Microsoft ebből az alkalomból ismét emlékeztette az operációs rendszer ezen verzióit még használó vállalatokat, hogy a továbbiakban nem kapják meg a biztonsági frissítéseket, ezért súlyos biztonsági kockázatokkal és megfelelőségi problémákkal szembesülhetnek.
A termékkivezetésnél jóval nagyobb érdeklődés övezi a Windows 10 érkezését. Mint azt a Microsoft már a múlt hónap elején bejelentette, az új operációs rendszert a felhasználók a világ 190 országában július 29-től érhetik majd el. A Windows 10-ben közkívánatra visszatér a Start menü, és a platform az ingyenes vírusvédelmet adó Windows Defendert is tartalmazza. Új operációs rendszerével a Microsoft magasabb szintre kívánja emelni az ember és a gép interakcióját, ezért a Windows 10 alkalmazkodik az emberi kommunikációhoz, hogy a beszéd, a szabadkézi rajz és a gesztusok felismerésével még személyesebb felhasználói élményt adjon.
Tartalmazza például az emberi beszédet is felismerő Cortana digitális asszisztenst, amely kiismeri a felhasználó preferenciáit, így releváns javaslatokkal tud előállni, emlékeztet a teendőkre és a találkozókra, valamint gyors hozzáférést ad az információkhoz, akár élő szóban, akár gépelt üzeneteken keresztül. A Windows Hello biometrikus azonosító technológia pedig név szerint üdvözli a felhasználót, és jelszómegadásnál biztonságosabb módon lépteti be a Windows10-alapú eszközre.
Az izgalmas, új képességek némelyikéhez azonban – legalábbis kezdetben – nem fér majd hozzá minden felhasználó. A Windows 10 bevezetésekor a Cortana nem lesz elérhető minden országban, és a Windows Hello is csak speciális, infravörös kamerával ellátott eszközökön működik majd, amelyek képesek az arc vagy a szivárványhártya felismerésére, illetve a Windows biometrikus technológiájával együttműködő ujjlenyomat-olvasót kaptak.
Elkészült közben a Microsoft Edge, a szoftvercég alapoktól újrafejlesztett, és máris jó kritikákat begyűjtő böngészője, amely a Cortanához hasonlóan szintén megtanulja, hogy a felhasználót jellemzően mi érdekli, így a Bing keresőt használva nagyon rövid idő alatt megadja a releváns keresési eredményeket és tartalmakat.
Sok múlik azon, hogy a négyesfogat hogyan teljesít majd a gyakorlatban – a Google keresőpiaci részesedése jelenleg toronymagasan, 75 százalékon áll a Bing 12,6 százaléka felett, és a Chrome a maga 46 százalékával szintén többszörösen lekörözi a 22 százalékos részesedéssel bíró Internet Explorert. Az operációs rendszerek piacának 95 százalékát azonban a Windows uralja, ezért ha a 10-es verzió kedvező fogadtatásra talál, a Microsoft akár a böngésző- és a keresőpiacon is javíthatja pozícióit.
Mint ismeretes, a Windows 10 a hónap végétől ingyenes frissítésként letölthető lesz a jogtiszta Windows 7-es, 8-as vagy 8.1-es operációs rendszert futtató PC-kre és a tabletekre, míg további eszközökre optimalizált változatait a Microsoft az év hátralevő részére ígéri.
Rossz térerő
A további eszközök alatt itt elsőként az okostelefonokra asszociálhatunk, a Lumia telefonok jövőjét azonban elbizonytalanította, hogy napokkal a WPC konferencia előtt a Microsoft bejelentette, a Nokia mobil üzletágának értékéből 7,6 milliárd dollárt leír könyvelésében. A 2013 szeptemberében bejelentett és tavaly áprilisban lezárult akvizíció értéke mintegy 7,9 milliárd dollár volt. A mostani lépéssel, jóformán a teljes összeg leírásával a szoftvercég elismerte, hogy annak idején túlértékelte a felvásárolt üzletágat, illetve az üzleti lehetőséget, amelyet az akvizícióban látott.
Hozzátette a Microsoft azt is, hogy a leírással együtt további, mintegy 7800 alkalmazottjától is megválik, akiknek a többsége a mobil üzletágban dolgozik. Az elbocsátás és az átszervezés költsége a szoftvercég számításai szerint 750 és 850 dollár között alakul majd. Tavaly a Microsoft 18 ezer alkalmazottjától vált meg, ez volt a cég történetének eddigi legnagyobb létszámcsökkentése. A mostani elbocsátási hullám után öt volt Nokia alkalmazott közül csupán egy marad majd a Microsoftnál az anyalapunknak nyilatkozó elemzők számítása szerint.
Satya Nadella, a szoftvercég vezérigazgatója a dolgozóknak írt levelében úgy fogalmazott, hogy a Microsoft egy különálló okostelefon-üzletág helyett a továbbiakban egy olyan élénk Windows-ökoszisztéma kialakítására összpontosít majd, amelynek saját hardvereszközei is szerves részét képezik. Rövidtávon ez egy hatékonyabb és jobban fókuszált telefonportfóliót, hosszabb távon pedig a mobilitás újragondolását jelenti.
Más szóval a Microsoft Lumia telefonjai nem tűnnek el a piacról, legalábbis egyelőre. Elképzelhető, hogy a szoftvercég olyan szerepet szán nekik hardverportfóliójában, mint amilyet a sikeresebb Surface Pro 3 hibridgépek betöltenek. Ezek a notebookká alakítható tabletek egyrészt vonzók az üzleti felhasználók szűkebb körének, másrészt ihletet adnak más hardvergyártóknak.
Ha a Windows 10 a Lumia telefonokra is megérkezik, és rajtuk is futnak majd az univerzális Windows alkalmazások, nőhet az olyan vállalatok érdeklődése az eszközök iránt, amelyeknél fontos, hogy a dolgozók a munkáltatótól kapott eszközöket használjanak. Az Android-alapú telefonok gyártói azonban aligha hoznak majd ki az eddiginél sokkal több Windows-modellt – a WindowsPhone-alapú telefonok piacán a Microsoft részesedése most 95 százalék körüli. Mára nagyrészt az is bebizonyosodott, hogy az üzleti felhasználók ugyanazokat a népszerű mobileszközöket akarják használni munkavégzésre, amelyeket magánemberként kedvelnek, ezek pedig az Android és az iOS telefonok és tabletek.
Másik lehetőség ezért a Microsoft számára, hogy hosszabb távon felhagy a nyereséggel amúgy se nagyon kecsegtető telefongyártással, és inkább arra fókuszál, hogy alkalmazásait és szolgáltatásait a két, elterjedt mobilplatformon is elérhetővé tegye. Erre irányuló törekvésének számos jelét adta már a szoftvercég, legutóbb, a WPC idején az Office 2016 for Mac jelent meg az Office 365 előfizetők számára, a különálló licencek értékesítése pedig szeptemberben indul.
