Kína legfelsőbb bírósága a héten tovább keményített álláspontján, miután törvénybe is iktatta, hogy a kriptovaluták az illegális pénzszerzési módszerek közé tartoznak. A döntés már várható volt, miután 2021 végén a bíróság mellett, a Kínai Népbank és más magas rangú kormányzati intézmények is kinyilvánították egyetértésüket. A március 1-jén hatályba lépő új szabályozás értelmében a kriptovalutákkal illegálisan foglalkozókat 500 000 RMB-ig (79 000 dollár) terjedő pénzbírsággal sújthatják, és akár tíz év börtönbüntetésre is számíthatnak.
"Ez az első olyan legfelsőbb bírósági törvényértelmezés, amely hivatalosan is a büntetőjog hatálya alá vonja a kriptopénzügyleteket" - mondta Winston Ma, a New York-i Egyetem jogi karának adjunktusa.
A kriptovalutákról alkotott új, jogilag is rögzített nézet számos, a technológia ellen keményen fellépő kormányzati döntést követően született meg. A kriptopénz-bányászat betiltását valóságos hajtóvadászat követte a kriptotérben folytatott illegális tevékenységek ellen, ami arra késztette Kína bányászhatalmának nagy részét, hogy kevésbé veszélyes vizekre evezzen át. Az új jogszabály révén a gyanúsítottakat a kínai büntetőjog 176. cikke alapján fogják felelősségre vonni, amely háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetést és 50 000 RMB (7900 USD) és 500 000 RMB (79 000 USD) közötti pénzbírságot ír elő a nagy összegű bűncselekményekért. A kevésbé súlyos bűncselekményeket három évnél rövidebb börtönbüntetéssel és 20 000 RMB (31 160 dollár) és 200 000 RMB (31 600 dollár) közötti pénzbírsággal büntetik.
Kritikus, hogy a jogszabály meghatározásra rendkívül tág kriptopénz tranzakciókra hivatkozik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden kriptovalutákkal kapcsolatos mozgás ebbe az ernyőfogalom alá tartozhat, mivel szinte minden kriptovalutával kapcsolatos tevékenységhez tranzakciókra van szükség. A kriptovaluta-ügyletek felülvizsgált értelmezésének célja "az illegális pénzszerzési bűncselekmények törvény szerinti büntetése, valamint a nemzeti pénzügyi biztonság és stabilitás fenntartása", és Kína pénzügyi csalások és pénzmosás felszámolására irányuló erőfeszítéseinek részeként valósul meg. Természetesen, mint tudjuk, a kriptotér sem marad ki ezekből a tervekből.
Kína kriptopénzzel kapcsolatos döntéseit nem szabad félreérteni, mint annak jelét, hogy hajlandó lemondani a blokklánc technológia és a tokenizáció által hozott alapvető technológiai váltásról. Az ország a digitális jüan-kísérletek előrehaladott szakaszában van, amelyek már több kísérleti programban is beindultak a kínai városokban. Az ország nemzeti valutájának digitális változatát, a digitális jüant csak 2021 második felében több mint 8 milliárd dollár értékű tranzakcióban használták. Kína lépései a kriptohasználat szabályozására és korlátozására a saját területén valószínűleg azért történnek, hogy csökkentsék a decentralizált blokkláncokon üzletelő polgárok és intézmények számát. Ez pont az ellentéte a digitális jüannak, amelyet központosított módon kívánnak ellenőrizni.
Érdekes módon úgy tűnik, hogy a kriptopénzek általános piacát többnyire nem érinti az orosz-ukrán háború és a kínai kriptopénz-politika megszilárdulása. A piacvezető Bitcoin például 12%-ot esett egyik napról a másikra, a két említett esemény tetőpontjának napján, február 23-áról 24-ére. Ez azonban úgy tűnik, csak egy apró jel volt a kriptopénzpiac radarján, mivel a Bitcoin (és általában a piac) visszapattant ezekről a veszteségekről, és jelenleg körülbelül 5%-kal magasabb szinten kereskedik, mint a zuhanás előtt.
