Az információt a South China Morning Post (SCMP) beszámolója szerint a kis óriások nemzeti csúcstalálkozóján hozták nyilvánosságra, amelyet szeptember 8-án, csütörtökön tartottak Nankingban, a keleti Csiangszu tartományi fővárosban. Hszi Csin-ping elnök levélben fejezte ki reményét, hogy ezek a vállalkozások nagyobb szerepet játszanak majd az ellátási láncok stabilizálásában és az ország társadalmi és gazdasági növekedésének előmozdításában.
A csúcstalálkozón kiderült továbbá, hogy ezek a vállalkozások 2021-ben átlagosan 40 millió jüan (5 millió dollár) nyereséget értek el, ami több mint háromszorosa a legalább 20 millió jüan éves bevételt elérő kis- és középvállalkozások átlagos nyereségének.
A kis óriások olyan kisebb, gyakran hallatlanul nagy cégek, amelyek egyedi árukkal és szakértelemmel dolgoznak a kulcsfontosságú iparágakban, többek között a félvezetők, az innovatív gyártás, az energia és a létfontosságú ásványi anyagok területén.
Az SCMP szerint állami és tartományi szinten már több mint 10 ezer kutatóintézet alakult. Az állami tulajdonú Economic Daily szerint ezek a vállalkozások átlagosan a munkaerő 28,7 százalékát foglalkoztatják kutatás-fejlesztésben, ami összevethető a sanghaji tőzsde tudományos és technológiai innovációs tanácsában, a STAR-piacként is ismert sanghaji tőzsdén jegyzett vállalkozások 30 százalékos arányával.
Kína mindössze három év alatt 90 százalékban teljesítette azt a feladatát, hogy 2025-ig 10 ezer apró óriást neveljen fel. Peking 2019 óta négy listát készített a "kis óriásnak" minősülő vállalkozásokról. Egy vállalkozásnak ahhoz, hogy kis óriásnak minősüljön egy stratégiailag jelentős iparágban kell tevékenykednie, például a félvezetők, a gyártás, az energia vagy az ásványi anyagok területén. Ezenkívül ezeknek a vállalkozásoknak átlagosan a munkaerő 28,7 százalékát kell kutatás-fejlesztési tevékenységre fordítaniuk.
Az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium szerint a stratégiailag jelentős iparágakban, például a szoftver és a mesterséges intelligencia területén tevékenykedő cégek is szerepelhetnek a listán azok mellett, amelyek képesek "kijavítani" a hazai ellátási lánc gyengeségeit. Ez az új lista azt követően készült, hogy az Egyesült Államok megtiltotta a mesterséges intelligencia chipek Kínába történő exportját, arra hivatkozva, hogy azokat katonai célokra használhatják fel. Ez pedig új mélypontot jelent a két ország közötti technológiai rivalizálásban.
A vám főigazgatóság adatai szerint Kína integrált áramkörök (IC) importjának volumene januártól augusztusig több mint 12 százalékkal, 369,5 milliárd darabra csökkent. Az SCMP szerint nincs hagyományos ösztönző csomag a kis óriások számára, de a szövetségi és tartományi kormányok által nyújtott adókedvezmények, kedvező munkaerő-szerzési politika és nagyvonalú kölcsönök előnyeit élvezhetik - írja a Tech Times.
