A digitális átalakulás útján a két félnek, az üzleti és az informatikai oldalnak ugyanis együtt kell haladnia. Aligha vitatkozna ezzel bárki, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy a transzformációt melyikük kezdeményez(het)i a vállalatnál. A dinamikus üzleti környezetben és a támogatására kifejlesztett, felhőalapú megoldások hatására ugyanis mindkét oldalon sokat változnak az elvárások az adatközpontokkal szemben - mondta Balicza Gábor, az International Data Corporation (IDC) magyar leányvállalatának vezető elemzője a cég adatközponti és felhőalapú megoldásokkal foglalkozó konferenciáján.
- Globális kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy két éven belül a világ kétezer legnagyobb vállalata stratégiájának központjába helyezi a digitális átalakulást - mondta Balicza Gábor. - Mérhető lesz ez az IT-költségvetés felhasználásán is, ezek a cégek 2017-ben a büdzsé felét már a harmadik platformot alkotó technológiákra épülő megoldásokra fogják költeni, és ez az arány az évtized végére 60 százalékra emelkedik.
Fizessen is, aki mulat
Egyáltalán nem mindegy ilyen körülmények között, hogy kinek a kezdeményezésére dönt a vállalat a pénzügyi keret felhasználásáról. Az IDC Hungary alig fél évvel ezelőtti felmérése szerint Magyarországon az üzletág-specifikus IT-fejlesztések többségét (59 százalékát) az üzleti oldal kezdeményezi, annak ellenére, hogy a beruházásokat a legtöbb esetben a központi IT-büdzsé finanszírozza. Nyilvánvalóan nem mérik és számlázzák vissza az IT-erőforrások használatát a hazai szervezetek - ami a hagyományos környezetben nehéz is lenne. Hogyan lehet mégis ekkora beleszólása az üzletnek az IT-fejlesztésekbe?
- Ugyanebben a kutatásban megkérdeztük az üzleti döntéshozókat, hogy mely harmadik platformhoz kapcsolódó IT-megoldásokat ismerik és tartják kifejezetten fontosnak az üzleti célok elérésében - mondta Balicza Gábor. - A válaszadók az analitikát, a biztonságot, az automatizációt és a mobilitást sorolták a lista élére. Iparáganként és üzletáganként lehetnek eltérések ebben, de így is elképzelhető, hogy mekkora terhet ró egy vállalati adatközpontra, ha mindezen igényeket egyszerre kell kiszolgálnia.
Az üzlet beleszólása a fejlesztési keret felhasználásába már ma is olyan tempót diktál, amellyel az IT-osztály pusztán házon belüli erőforrásokra támaszkodva nem tud lépést tartani, és a következő években ez még inkább így lesz. Az IDC előrejelzése szerint 2018-ig ugyanis exponenciálisan nő majd az adatközponti kapacitások iránti kereslet, hiszen ebben az időszakban a mostani kétszeresére, 40 milliárdra nő az internetre csatlakozó eszközök száma, 50 százalékkal 3,8 milliárd főre bővül a mobilfelhasználók tábora, és az adatközpontokban a mostaninál kétszer több, 77 milliárd processzormag dolgozik majd a világon naponta keletkező 24 zetabájt adatmennyiség feldolgozásán - ez az irdatlan adattömeg a mai négyszerese, bolygónk lakosságának egészére vetítve fejenként napi 6,75 terabájtnak felel meg.
Válaszképp a globális adatközponti és felhőszolgáltatók - köztük az Amazon, a Facebook, a Google és a Microsoft - 2019-ig évente átlagosan 41,3 százalékkal bővítik adatközpont-kapacitásukat, és a gyártókkal karöltve egészen egyedi megoldásokat fejlesztenek ki, hogy hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
- Mindez a vállalati adatközpontokat is érinti, mivel át kell alakulniuk, hogy a nyilvános felhőben tárolt adatokat kellő kapacitással, gyorsasággal fel tudják használni - mondta Balicza Gábor. - Hibrid vállalati környezet alakul ki, amelyben a nyilvános felhőszolgáltatások a hosztolt, menedzselt vagy házon belüli magánfelhővel és hagyományos rendszerekkel együtt működnek - és a vállalat az üzleti követelmények (például agilitás, méretezés, kontroll, biztonság) alapján dönti el, hogy egy-egy alkalmazáshoz melyik szolgáltatási modellt választja.
Az átalakulás kultúrája
Tisztában van ezzel a cégek többsége, legalábbis világszinten, derült ki az IDC egyik legnagyobb felméréséből (CloudView Survey 2016), amely idén januárban több mint 11 ezer válaszadót ölelt fel. A megkérdezettek 57 százaléka mondta, hogy vállalata nyilvános és magánfelhő-szolgáltatásokat használ, vagy ezt tervezi. Magyarországon azonban ez az arány inkább az egyharmadhoz közelít.
- Miközben a vállalatok egyre többet költenek átalakító erejű technológiák és felhőalapú megoldások bevezetésére, a beszerzés folyamatát is tovább kell fejleszteniük - mondta Balicza Gábor. - A klasszikus életciklus-kezelés, az eddigiekben megszokott IT-tervezés, beszerzés, bevezetés, monitorozás és frissítés ugyanis túl lassan válaszol az üzleti igényekre vagy a váratlan változásokra. Az egymást követő szakaszokból felépülő út nem követhető a mai dinamikus környezetben, a folyamatoknak egy időben, párhuzamosan kell futniuk, amihez elengedhetetlen az IT és az üzleti oldal szüntelen párbeszéde. Következésképp a vállalati kultúrát is tovább kell fejleszteni.
Nem lebecsülendő feladat ez önmagában véve sem, de hátráltathatja az átalakulást az IT kevésbé hatékony működése is. Számos felmérés világított már rá, hogy a vállalati informatikusok átlagosan idejük 80 százalékát kénytelenek üzemeltetésre fordítani, így csak a fennmaradó 20 százalékot szentelhetik új termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyekkel az üzleti innovációt előmozdíthatnák. Segítségre van szükségük ahhoz, hogy kitörhessenek a hagyományos szerepkörből, ezért a vállalat egészének kell elköteleznie magát a digitális átalakulás mellett.
Az IDC múlt év végi felméréséből (Enterprise Datacenter Survey, 2015) kiderül, hogy a vállalatok az IT-szolgáltatások gyorsabb beindítását tartják az adatközpontokkal szemben támasztott legfontosabb követelménynek, amelyet a munkafolyamat-hatékonyság és a rendelkezésre állás növelése, valamint a jobb eszközkezelés követ a prioritások listáján. Fontos elvárás az energiafogyasztás csökkentése is, ezt a válaszadók 37 százaléka a három legfontosabb kezdeményezés közé sorolta.
Minél nagyobb és összetettebb egy adatközpont, annál több baj van vele. Míg a problémák egy részének elébe mehet a vállalat, másokat nehéz kezelni. Az IDC utóbbi években készült felmérései szerint változatlanul az emberi hibából bekövetkező rendszerszintű leállások aggasztják a leginkább a vállalatokat, de a kiberbiztonsági események, valamint a törvényi megfeleléssel összefüggő problémák is komoly gondokat okoznak az adatközpontokban.
- Mindezek a nehézségek orvosolhatók vagy enyhíthetők az adatközponti infrastruktúra hatékonyabb menedzselésével - mondta Balicza Gábor. - Éppen ezért az adatközpontok fejlődését intelligens informatikai megoldások bevezetése fémjelzi, amelyekkel az üzemeltetés automatizálható, a folyamatos monitorozással gyűjtött adatok sokrétűen elemezhetők, így az erőforrások hasznosítása, a tervezés és a hibamegelőzés is hatékonyabbá tehető. Meg kell azonban érteniük az üzleti vezetőknek is, hogy mindehhez technológiai beruházások szükségesek, amelyeket támogatniuk kell.
Mivel a transzformációnak ez az oldala kevésbé látványos az üzlet számára, az IT-vezetőnek ahelyett, hogy újabb termékek beszerzéséhez kér jóváhagyást, a várható üzleti előnyök bemutatásával kell eladnia a projekteket a vállalaton belül. Ahhoz, hogy a dinamikus környezetben az IT az üzlet innovatív társa lehessen, a két oldalnak együtt kell átalakulnia.
A jövő IT-vezetője
...az átalakulás kezdeményezője lesz vállalatánál, mondta a konferencián tartott előadásában Ilosvai Péter, az IDC IT Executive Programjának közép-kelet-európai vezetője. Új szerepkörében hasznosnak találhatja, hogy a digitális transzformáció jobb megértését segítő, előfizetéses program résztvevői értéknövelt és egyedi szolgáltatásokat, például a vállalat digitális érettségének felmérését is kérhetik, és stratégiai, taktikai, valamint beszerzési tanácsadást is kaphatnak a piacelemző cég szakembereitől.
Szarka Attila, a Schneider Electric adatközponti megoldásokért felelő regionális üzletfejlesztési vezetője több példán keresztül azt is szemléltette, hogy az innováció előmozdításához nem kell feltétlenül egzotikus megoldásokhoz folyamodniuk a vállalatoknak, az IT-vezető egy adatközponti infrastruktúra-menedzsment (DCIM) rendszerrel is új értéket teremthet az üzletnek. A mára létjogosultságot nyert vízhűtés esetében például a hűtővíz hőmérsékletét 10-ről 18 fokra emelve a szabadhűtés aránya 25-ről 50 százalékra ugrik, miközben a vízhűtő éves fogyasztása 90 ezerről 50 ezer kWh-ra csökken - és a vízhőmérséklet dinamikus változtatásával még jobb számok érhetők el.
