Januárban esedékes az Európai Unión belüli pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó módosított irányelv (PSD2) hatályba lépése, ám arra mindeddig kevés bank készült fel - állapítja meg a PwC 2017 első felében készített, nemrégiben közreadott felmérése. Nyár elején a bankok mindössze 9 százaléka tartott a PSD2 által előírt új követelmények bevezetésénél, 38 százalékuk pedig még csak ismerkedett az új irányelv várható hatásaival. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég felmérése szerint a banki felső vezetők kétharmada arra számít, hogy a PSD2 - más szabályozásokkal kölcsönös összefüggésben - vállalata valamennyi tevékenységét érinti majd.
Egyenlő versenyfeltételek
Mindenekelőtt egyenlő versenyfeltételeket kívánnak teremteni a PSD2 bevezetésével a jogalkotók mind az új, mind a hagyományos piaci szereplők számára, ösztönözve a versenyt és az innovatív pénzforgalmi szolgáltatások elterjedését. A módosított irányelv alapján az európai bankoknak biztonságos módon hozzáférhetővé kell tenniük ügyfeleik adatait, és idővel harmadik felek számára is hozzáférést kell biztosítaniuk ügyfélszámláikhoz. Ezzel januártól lényegében megszűnik az ügyfélszámlákkal kapcsolatos információkra és a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó banki monopólium.
- A PSD2 bevezetése összetett, számos felet érintő folyamatnak ígérkezik. Sok bank számára önmagában is kihívást jelent, hogy 2018-ra megfeleljen a követelményeknek, de nem ez lesz az egyetlen előttük álló probléma. A bankoknak megfelelő stratégiai választ kell találniuk, ha nem akarják, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén betöltött közvetítő szerepüket harmadik felek ügyfél-orientáltabb megoldásai vegyék át. Elemezniük kell a formálódó pénzforgalmi szolgáltatási környezetet, és új szolgáltatási bevételi lehetőségeket kell találniuk, amit a legtöbb bank még nem tett meg - figyelmeztetett Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa.
- A jelenlegi pénzforgalmi szolgáltatóknak a nyitott bankolás megteremtéséhez nagyon komoly technikai fejlesztéseket kell végrehajtaniuk. Erre a most kihirdetett törvénycsomag alapján bő egy év haladékot kaptak. 2018. januárjától csak a leginnovatívabb bankok ügyfelei tudják majd igénybe venni az új számla-aggregátor és fizetés-kezdeményezési szolgáltatásokat - vélekedett Mérth Balázs, a Deloitte Tanácsadási üzletágának vezetője. - Ez azt jelenti, hogy az új, például mobilapplikációkon keresztül elérhető alkalmazások használatának lehetősége, amelyek segítségével az ügyfelek különböző bankoknál vezetett számláikról egységes felületen lesznek képesek tranzakciókat kezdeményezni és számlainformációjukat lekérdezni, ez egyelőre az egyes számlavezetők technikai, üzleti és jogi felkészültségétől függ. A bankok 2019. január 1-jétől lesznek kötelesek megnyitni az informatikai rendszerüket az ilyen újfajta szolgáltatásokat nyújtó külső szolgáltatók, fintech cégek előtt.
Addig is az említett új típusú szolgáltatók kötelesek lesznek lefolytatni az újonnan kidolgozott engedélyezési és bejelentési eljárásokat, ezt követően pedig lehetőségük lesz bemenni az egyelőre önkéntesen kinyíló banki kapukon. Lényeges kiemelni - tette hozzá a Deloitte Tanácsadási üzletágának vezetője -, hogy a vonatkozó eljárási szabályok egyelőre még nem teljes mértékben láthatók tisztán, a vonatkozó nyilvántartás még nem állt fel, és annak részleteiről sem lehet még sokat tudni.
Amire szükségük lesz
Felmérésében a PwC arra kérte a bankokat, rangsoroljanak négy kialakulóban lévő üzleti modellt. A válaszadók 50 százaléka arra törekszik, hogy bankja a pénzforgalomhoz kötődő különböző rendszereket és folyamatokat összefogó szolgáltatóvá (úgynevezett platformaggregátorrá) váljon. Ez olyan nyílt platform kifejlesztését feltételezi, amellyel lehetővé válik, hogy a partnerek termékeiket és szolgáltatásaikat beillesszék a bank kínálatába, illetve a bank szabványos hozzáférésének (API) és adatainak felhasználásával új termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre.
- Azok a bankok, amelyek képesek ezt megvalósítani, jelentősen erősíthetik piaci pozíciójukat. Reálisan azonban csak néhány nagybanktól várható, hogy valóban hatékony partner-ökoszisztémát épít ki. Úgy véljük, amíg nem alakul ki egy közös európai API-szabvány, kevés harmadik fél lesz hajlandó több bankhoz csatlakozni. Egyértelmű, hogy a nyílt bankolásra áttérés során a pénzintézeteknek szigorú, a piaci pozíciójukra és versenyelőnyeikre is kiterjedő önértékelést kell végezniük - hangsúlyozta Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelő menedzsere.
Számos, a PSD2 eredményes bevezetése érdekében követendő lépést kijelölt a PwC. Mindenekelőtt leszögezi a felmérés, hogy a bankoknak be kell vonniuk felső vezetésüket a nyílt bankolásra adott stratégiai válasz kidolgozásába. Jelenleg a stratégiai megfontolások gyakran csak az IT- és az üzemeltetési részlegek PSD2-megfelelési projektjeinek melléktermékeként merülnek fel. A PSD2 messzemenő hatását tekintve az ilyen hozzáállást tanúsító bankok elmulasztják a lehetőséget, hogy a nyílt bankolás új világában jelentős szerephez jussanak.
Jogszabály kihirdetve: szigorúbb és szabadabb
A PSD2 rendelkezéseit a magyar jogba átültető törvénycsomagot november közepén hirdették ki, vonatkozó rendelkezéseinek nagy része 2018. január 13-án lép hatályba. A már említetteken kívül az új szabályozás valamennyi online és kártyás tranzakciót érintő átfogó változása az, hogy a szolgáltatóknak a csalások megelőzése és megakadályozása érdekében a korábbiaknál sokkal komolyabb biztonsági előírásokat erős ügyfél-hitelesítéssel kell majd alkalmazniuk - hangsúlyozta Erdős Gábor, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.
Ezentúl a bankkártya elvesztése vagy jogosulatlan számlahozzáférés esetén a banknak az ügyfél teljes kárát meg kell térítenie, ha nem alkalmazott erős ügyfél-hitelesítést a tranzakciónál. Az eddigi szabályok szerint ilyenkor csak 45 ezer forint felett volt köteles a bank viselni az ügyfél kárát. További változás, hogy az ajándékkártyák, pontgyűjtő kártyák, üzemanyagkártyák kibocsátóinak a jövőben be kell jelenteniük az MNB-nek, ha az említett kártyahasználatokból eredő forgalmuk egy év alatt meghaladta a 300 millió forintot. Ebben az esetben az adott szolgáltatás pénzforgalmi szolgáltatássá minősíthető. A távközlési szolgáltatóknak is szigorodással kell számolniuk: a különböző zene- és tartalomletöltések, telefonegyenleg terhére vásárolt egyéb szolgáltatások legmagasabb összege 2018 januárjától 1500 forint lehet, előfizetőnként pedig összesen legfeljebb 90 ezer forint havonta - emlékeztetett a Deloitte jogi szakértője.
Az új törvény az egyes szolgáltatók rendelkezésére álló ügyféladatok, tehát üzleti titkok, banktitkok vagy például befektetési titkok cégcsoporton belüli szabad áramlásának lehetőségét is megteremti. Ez a személyre szabott digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést erősíti azáltal, hogy a ma már általában kiterjedt vállalatcsoportba tartozó, de jogilag különálló cégek által, jellemzően azonos ügyfeleknek nyújtott különböző pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások tekintetében megnyitja az adatkapukat. Így tehát például a banki ügyfelet - annak előzetes hozzájárulása nélkül - megkeresheti majd személyre szabott ajánlattal az ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozó biztosító.
Számos változást tesz szükségessé az új jogszabály a keretszerződésekben is, amelyekről a számlavezetőknek még a törvény hatályba lépése, vagyis 2018. január 13. előtt úgy kell tájékoztatniuk az ügyfeleket, hogy azoknak még időben legyen lehetőségük elutasítani a javasolt változásokat, s ezáltal azonnali hatállyal felmondani a keretszerződést. Ez vélhetően jelentős adminisztratív teher lesz a bankok számára - tette hozzá a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.
