A tartalomkezelő rendszerek (CMS) közül a nyílt forráskódúak térnyerése a mai napig töretlen, ezek közül a legfiatalabb olyan felhasználókat tudhat magáénak, mint a Harvard Egyetem vagy a Citibank, népszerűségét pedig sokmilliós felhasználói tábor is bizonyítja. Csontos Balázs Joomla!-fejlesztőt kérdeztük.
Computerworld: Melyek voltak a tavalyi év eredményei?
Csontos Balázs: Mozgalmas évet tudhat maga mögött az egyik legnépszerűbb nyílt forrású tartalomkezelő rendszer, a Joomla!.
Tavaly áprilisban a fejlesztők döntése eredményeként lecserélték az évekkel ezelőtt bevezetett Ubuntu kiadási stratégiát, mivel a fejlesztők számára túl sok erőforrást kötött le a különböző támogatottságú verziók együttes fejlesztése és karbantartása, valamint a felhasználók számára is sok problémát okozott az eltérő verziók követése. A Joomla 2-es sorozat támogatási idejének befejezése után már csak rövid támogatottságú kiadások jelennek meg.
Októberben teljesen megújult a Joomla! Bővítménytár, a Joomla! Extension Directory. A modernebb külső mellett számos új funkció került bevezetésre, amelyek nagyban segítik a felhasználókat a megfelelő bővítmények kiválasztásában.
Decemberben egy újabb nagy korszak zárult le a tartalomkezelő életében, hiszen a 2012 januárjában kiadásra került 2.5-ös verzió támogatása a 2014-es év végén véglegesen befejeződött. A kettes sorozat nagyban hozzájárult a Joomla! CMS-rendszer pozitív megítéléséhez.
CW: Idén mi várható?
CsB: A Joomla! fejlesztői csapata a kiadási stratégia megváltoztatása után elsődleges céljául tűzte ki, hogy csökkentsék a rendszermag méretét az eddig alapértelmezetten integrált bővítmények leválasztásával.
A Joomla! 3.4-es kiadásától kezdődően minden főbb verzióban eltávolításra kerül egy-egy, az alaprendszer szerves részét képező komponens, amelyek a kompatibilitást megtartva külön lesznek elérhetőek a Joomla! Bővítménytárban (JED).
A vékonyabb rendszermag kialakításával párhuzamosan kezdődik meg a Joomla! 4.0 fejlesztése, amelynek előreláthatólag egyik nagy dobása a teljes modularitás lesz. Ez gyakorlatban annyit fog jelenti, hogy a most alapértelmezetten telepítésre kerülő bővítmények helyett mindenki saját maga döntheti el, hogy számára mely szükséges összetevőket kívánja telepíteni vagy létrehozni.
CW: Hogyan értékelné a nyílt forráskódú tartalomkezelő-rendszer piaci megítélését, elterjedését, perspektíváit?
CsB: A nyílt forráskódú tartalomkezelők térnyerése szinte a mai napig töretlen – köszönhetően annak, hogy ezeket a rendszereket úgy állították össze, hogy a legszélesebb körök igényeit is kielégítsék.
Felhasználóbarát adminisztrációs felületük és ezek egyszerű kezelése a kevésbé hozzáértő felhasználó számára is átlátható. További előnyeik közé tartozik a moduláris felépítés, a magas szintű hozzáférés-vezérlés, amelyek segítségével a felhasználókat, illetve a felhasználói csoportokat lehet hozzárendelni egyes adminisztratív feladatokhoz, valamint az egyes tartalmak megtekintéséhez.
Azonban sokan feledkeznek meg talán az egyik legfontosabb dologról: rendszerük folyamatos frissítéséről. Nem elég csak felépíteni egy weblapot, hanem azt folyamatosan karban is kell tartani. A biztonságos üzemeltetés egyik pillére, hogy az alaprendszer és a telepített bővítmények folyamatosan naprakészek legyenek. Ennek az alapvető lépésnek a kihagyása szülhetett olyan tévhiteket, hogy a Joomla! kevésbé megbízható, mint más rendszer. Azonban ha valaki betartja az erre vonatkozó alapvető útmutatásokat, akkor ugyanolyan biztonsággal üzemeltethető a Joomla!, mint a többi hasonló tartalomkezelő.
CW: Milyen kihívásokkal küzdenek a fejlesztők?
CsB: A Joomla! rendszert felépítő saját modellnézet-vezérlő (MVC) alapú keretrendszer folyamatosan fejlődik, figyelembe véve a mai modern webes szabványokat. A maximális kompatibilitást szem előtt tartva fontos, hogy a fejlesztők az útmutatók leírásai alapján készítsék el a saját bővítményeiket, amelyekhez a keretrendszer teljes ismerete szükséges. Napjainkban már léteznek olyan, a szoftverfejlesztést segítő automatizáló eszközök, amelyek használatával nem szükséges a teljes keretrendszer elsajátítása, mivel használatukkal kigenerálhatók az alaprendszerrel való összekötéshez szükséges kódsorok.
Szerencsére az automatizálás folyamata itt nem ér véget. Különböző sablon-keretrendszerek bevezetésével egyszerűsödött a sablonkészítés, manapság minimális CSS-tudással könnyedén elkészítheti bárki az egyedi Joomla! felhasználói felületét. Az elmúlt években számos szoftverkészítő bővítmény is került be a Joomla! Bővítménytárba, amelyek használatával alapvető programozási tudás nélkül is elkészíthetők egyszerű alkalmazások.
