A robotok a sci-fik világából átléptek a mindennapokba, és szédületes sebességgel építik ki hadállásaikat. Noha a folyamatnak még csak az elején tartunk, annyi már látszik, hogy a robotok rengeteg álláshelyet fognak elvenni az emberektől, de közben sok-sok új munkahelyet is teremtenek. A folyamat feltartóztathatatlan, és nyertesei, illetve vesztesei egyaránt lesznek - hogy cégünk ne az utóbbiak táborát gyarapítsa, tanácsos IT-fronton is időben megkezdeni a felkészülést.
Helycserés támadás
Bár az összeszerelő üzemekben és a nagy raktárakban már jó ideje használnak robotokat, ezek az alkatrészekkel zsonglőrködő, hatalmas ládákat cipelő monstrumok mára mesterséges intelligenciával, gépi látással és olyan fejlett mozgási lehetőségekkel egészültek ki, amelyek újfajta szerepkörök ellátására is alkalmassá teszik őket.
Tavaly nyáron a Lowe nevű lakberendezési lánc bejelentette, hogy San Franciscóban és környékén tizenegy üzletében vevőszolgálati feladatokat ellátó robotok állnak munkába. Egy cupertinói hotel, az Aloft már jelenleg is alkalmaz robotpincéreket a szobaszervizhez. Két fuvarozó cég, a Postmates és a DoorDash pedig autonóm robotokból álló flottát készül hadrendbe állítani a csomagok kiszállítására. Ez azt jelenti, hogy a járókelők között rövidesen robotok fognak manőverezni Washington és a Szilícium-völgy nagyvárosainak járdáin.
Az elkövetkező tíz évben a robotok térhódítása szinte minden területet érinteni fog, vélik a szakemberek. Nemcsak a gyári munka jelentős részét veszik át, de ők szaladgálnak majd a tányérokkal az éttermekben, ők takarítanak, végzik a mezőgazdasági munkát, és még számtalan ponton lesznek jelen életünkben.
Újfajta gondolkodásmód
Mindez azt jelenti, hogy a vezetőknek és IT-szakembereknek fel kell készülniük a robotok beáramlására, mert az új technológia alkalmazása nem egyszerűen annyit jelent, hogy beszerzünk néhány emberszabású robotot, azután eleresztjük őket a munkaterületen. Az újfajta munkaeszközök használata újfajta gondolkodásmódot igényel. Az IT-menedzserek hagyományosan az információ kezelésére, felhasználására, tárolására és védelmére ügyelnek, vagyis csupa olyasmire, ami nem áll fizikai kapcsolatban a való világgal. A robotok viszont nagyon is ott tevékenykednek, és új kihívások elé állítják az informatikusokat.
Kellemetlen, ha egy céges számítógépet feltörnek, és zombivá alakítják. De sokkal kellemetlenebb, ha bűnözők ugyanezt egy céges robottal játsszák el, és arra veszik rá a jámbor gépet, hogy a fizikai világban pusztítson, és okozzon súlyos károkat.
Nézzük tehát, mik azok a legfontosabb szempontok, amelyeket a felkészülés során a vezetők és IT-menedzserek figyelmébe ajánlanak a robotika szakemberei!
Ideje új képességekkel gazdagítani a céget
A nagy cégeknek a jövőben érdemes lesz megfontolniuk olyan vezetők alkalmazását, akik a robotok tevékenységéért felelnek. Az ő hatáskörükbe tartozik a cég robotstratégiájának kialakítása és az integráció gyakorlati levezénylése.
Persze nemcsak vezetőkre lesz szükség, hanem olyan szakemberekre is, akik értenek a számítógépes látás, érzékelés, modellezés kérdéseihez, és a robotok javításán, illetve programozásán túlmutató feladatokat is el tudnak látni.
Nem árt továbbá az sem, ha otthonosan mozognak a mesterséges intelligencia szakterületén, mert az autonóm gépek működésében kulcsszerep jut a gépi tanulásnak. Ez a terület már ma is rohamtempóban fejlődik, és teljesen világos, hogy a jövőben minden gyakorlati célú robotrendszer mesterséges intelligenciával fog rendelkezni, mert csak így tud alkalmazkodni az előre nem látható helyzetekhez.
Végül, de nem utolsósorban: nem elég, ha az IT-csapat új szakemberekkel bővül, a vezetőknek saját tudásukat is fejleszteniük kell, hogy megértsék és irányíthassák a folyamatokat.
Munkahelyek veszélyben
A robotizációt a dolgozók nagy része bizalmatlansággal vegyes aggodalommal figyeli. A nagyvállalatok technológiai döntését segítő SelectHub kétezer főt kérdezett meg a témában, és a válaszolóknak csupán 4 százaléka vélte úgy, hogy az új technológiák egyszerűbbé teszik a munkáját. 48 százalék a robotok miatti elbocsátásoktól tartott az iparágában, 38 százalék pedig úgy vélte, hogy kifejezetten az ő állását is veszélyeztetik a robotok.
A Forrester Research utánajárt a kérdésnek, és megpróbálta megbecsülni, miként hat a robotok térhódítása az emberi munkaerőpiacra. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a robotokat, intelligens gépeket és gépi tanuló rendszereket is magukban foglaló mesterségesintelligencia-rendszerek 2025-re az álláshelyek 7 százalékát fogják elhódítani az Egyesült Államokban. Ez összesített szám, mivel az elemzők szerint az új technológiák valójában a jelenlegi munkahelyek 16 százalékát veszik el, viszont egyidejűleg 9 százaléknyi új munkahelyet is létrehoznak az emberek számára.
Ami az elvett állásokat illeti, a Forrester szerint leginkább az alacsonyabb szintű irodai és adminisztratív munkakörök vannak veszélyben, az elemzők szerint itt várható a legnagyobb elbocsátási hullám, de a kereskedelemben dolgozók is számíthatnak rá, hogy munkájukat robotok veszik át.
Ugyanakkor az okostechnológia az elkövetkező kilenc évben 13,9 millió új amerikai álláshelyet hoz létre, és ezek javarésze izgalmasabb, kreatívabb lesz, mint amit a robotok elvesznek. Az elemzés az IBM Watson intelligens platformot hozza fel példának, amely verhetetlen a hatalmas adattömegeken alapuló elemzésekben, viszont a magasabb szintű munkákat, így az eredmények értelmezését meghagyja a humán szakembereknek.
Alaptalan félelmek
Az alkotójuk ellen forduló autonóm robotokkal kapcsolatban rengeteg félelem él az emberekben, amit a Terminátorhoz hasonló filmek is táplálnak. Az ellenszenv nyilván fokozódni fog, ha egy robot véletlenül tényleg kárt tesz valakiben, vagy újabb álláshelyeket veszélyeztet. A fiatal generációk szerencsére már digitális bennszülöttek, és baráti viszonyban vannak a számítógéppel, így könnyebben alkalmazkodnak az új technológiákhoz.
De így is nagy munka hárul az IT-részlegre, hogy eloszlassa az ellenérzéseket, és megértesse a dolgozókkal: a robotizálás célja nem a racionalizálás, hanem az emberi munkaerő megszabadítása az unalmas, fizikailag megterhelő vagy veszélyes feladatoktól, hogy több energiája maradjon az interakciót és kreativitást igénylő tevékenységekre.
Bár kétségtelenül lesznek elbocsátások, a legtöbb területen a robot nem riválisa, hanem segítőtársa az embernek, és javítja munkája hatékonyságát. Jó példa erre az amerikai Aeton cég Tug nevű beszélő robotja, amelyet már ma is számos kórházban használnak szállításra. Senkit sem rúgtak ki miatta, sőt a kórházi dolgozók imádják, amiért a hosszú folyosókon nem nekik kell a gyógyszerekkel és élelmiszerekkel megrakott kézikocsikat tologatniuk.
Tervezzünk hosszú távra!
Az IT-vezetőknek olyan infrastruktúrát kell kialakítaniuk, amely nemcsak a robotok működését segíti, de lehetővé teszi azt is, hogy a robotok hatékonyan illeszkedjenek a nagyvállalati hálózatba, utasításokat fogadjanak a különböző részlegektől, le- és feltölthessék az információkat, és mozgásuk, tevékenységük nyomon követhető legyen.
Ma még a nagyvállalati robotizációs folyamat elején tartunk. Rendkívül fontos, hogy ebben a kezdeti időszakban olyan infrastruktúra szülessen, ami szilárd alapjául szolgál az elkövetkező tíz évben várható dinamikus fejlődésnek, és rugalmasan alkalmazkodni tud a növekvő igényekhez. Ebből a szempontból gondot okozhatnak a szabadalmazott kommunikációs protokollok, amelyek megnehezítik a gépi információk kinyerését. Nem árt arra is figyelni, hogy a jelenlegi hálózatok méretezhetősége korlátozott, ezért megjelenésükkor érdemes lesz beruházni olyan új technológiákba, mint az 5G és a Li-Fi.
Végül az IT-vezetőknek arról is gondoskodniuk kell, hogy a robotok egyszerűen és hatékonyan kommunikálhassanak a fizikai világgal és a vállalati számítógépekkel, továbbá folyamatosan jelezhessék pozíciójukat, tevékenységüket, sőt azt is, ha netán elakadtak, és segítségre szorulnak. (Az ember-gép kommunikációval kapcsolatban lásd keretes cikkünket.)
MEGSZŰRT ADATOK
A robot-ember kooperációnak már ma is számos szép példája van: közéjük tartoznak a földrengések és más katasztrófák utáni mentések. A robotok nélkülözhetetlenek ebben a munkában, mert oda is eljutnak, ahová az ember nem merészkedhet, és értékes adatokkal látják el a mentésen dolgozókat. Előfordul azonban, hogy a buzgó robotcsapat annyi információt termel, amennyi már nem segíti, hanem kifejezetten akadályozza a gyors döntéshozatalt. Az ilyen kommunikációs helyzetek kezelésére dolgoztak ki az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (CSAIL) kutatói új modellt, amely az információs túlterheléstől védi az embert. A kutatók szerint algoritmusuk segít eldönteni a robotnak, hogy milyen információkat kell megosztania, és 60 százalékkal csökkenti a szükséges kommunikációk mennyiségét. Az emberek és robotok együttműködését segítő modellt több mint háromszáz szimulált mentési helyzetben tesztelték, és rövidesen élőben is kipróbálják.
