Immár 19. alkalommal készítette el globális éves felmérését vállalatvezetők körében a PWC. Ebben a vezérigazgatók 77 százaléka jelölte be a technológiai fejlődést arra a kérdésre válaszul, melyik az a három világméretű trend, amely a legnagyobb hatással lesz az üzletmenetre az elkövetkező öt évben. Nem is olyan régen, 2005-ben még egymilliónál kevesebb ipari robotot használtak világszerte, jelenleg azonban már 1,8 millióra nőtt ezeknek az intelligens berendezéseknek a száma. Az International Federation of Robotics nevű iparági szervezet előrejelzése szerint felgyorsul az ipari robotok számának növekedése, és 2019-re eléri a 2,6 milliót.
Növekvő termelékenység és egyenlőtlenség
A technológiai változások pozitív hatással vannak a munka termelékenységére, olvashatjuk a PWC-nek a globális gazdaságról szóló októberi jelentésében. Például a múlt század 90-es éveiben kezdődő információtechnológiai forradalom az Egyesült Államokban 2,8 százalékra tornázta fel a termelékenység évenkénti átlagos növekedési ütemét az 1995-től 2004-ig terjedő időszakban, miközben a termelékenység hosszú távon (1980 és 2015 között) évente átlagosan 1,9 százalékkal nőtt az országban.
Bonyolultabb a helyzet, ha a technológiai innovációnak a vállalkozásokra és a társadalom egészére gyakorolt hatását vizsgáljuk. A technológia mindig is fontos szerepet töltött be a gyártásban, ahogy azonban a robotok mind fejlettebbé és intelligensebbé válnak, a PWC jelentése szerint egyre inkább el fognak terjedni más iparágakban, valamint a szolgáltatási szektorban is, amely az iparosodott országokban a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja.
Fejlett technológiák alkalmazásával csökkenthetők a kiadások és hatékonyabbá tehető a működés. Például robotok üzembe állításával javítható a befektetett tőke megtérülése és növelhető a nyereség, ez pedig tovább ösztönözheti az invesztíciót a hagyományos eszközökbe. Mérsékelhető továbbá az előállított termékek és szolgáltatások ára, visszafogható az áremelkedés üteme, ha a termelékenység növekedéséből származó hasznot erre a célra fordítják. Ez különösen akkor célszerű és szükségszerű lépés, ha erős piaci versenyhelyzet alakult ki.
Szakértők szerint az innováció az egyik fő oka annak, hogy egyre csökken a munka részesedése a teljes gazdasági teljesítményben, illetve egyre nő a jövedelmi egyenlőtlenségeket mérő Gini-együttható értéke. A PCW jelentése szerint bár a technológiai változásoknak komoly szerepük volt a trend kialakulásában, más tényezők hatásával is számolni kell. Kína és más feltörekvő országok erősödő rivalizálása, valamint a termelés kiszervezése ezekbe a régiókba ugyancsak jelentős szerepet játszhatott, de idővel a trend mérséklődhet, vagy akár vissza is fordulhat, ahogy a gyártás hazahozatalára irányuló törekvések kezdenek teret nyerni néhány fejlett országban, például az Egyesült Államokban. Az egyre súlyosabb jövedelmi egyenlőtlenségek kialakulásához hozzájáruló további tényezők között megtalálható a szakszervezetek befolyásának gyengülése sok fejlett gazdaságban a 80-as évek elejétől, valamint a magasabb keresetűek előnyére megváltoztatott adórendszerek az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban.
Megszűnő és keletkező munkahelyek
Nyilvánvaló, hogy a fejlett technológiák megjelenése számos munkatevékenységet tett feleslegessé, különösen az alacsony szintű képzettséget igénylő munkakörök szűntek meg nagy számban emiatt. Főként a technológiai átalakulás következményeként tűnt el 6,5 millió állás az elmúlt három és fél évtizedben. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezt a munkaerőt felszívták a gazdaság más területei, például az amerikai szolgáltatási szektorban mintegy 50 millió új állás jött létre ugyanebben az időszakban.
A PCW szakértői úgy vélik, hogy a munkát segítő technológiák várhatóan kevesebb káros hatással lesznek az állásokra, mint a munkát helyettesítő innovációk. Így például az olyan ügyfélszolgálati területeken, ahol az emberi kapcsolat és gondoskodás kiemelt fontosságú, a dolgok mai állása szerint kevéssé valószínű, hogy a robotok tömegesen felváltják majd az embereket. Más szektorokban viszont az automatizálás komoly veszélyt jelenthet az állásokra, de egyelőre szakértői körökben sincs egyetértés azzal kapcsolatban, milyen mértékű lesz a negatív hatás. Két oxfordi kutató, Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne 2013-as tanulmánya szerint az amerikai állások mintegy 47 százaléka kerülhet veszélybe az elkövetkezendő két évtizedben végbemenő technológiai fejlődés miatt, míg egy OECD-kutatás csupán 9 százalékra teszi a megszűnő állások arányát. Tovább árnyalja a helyzetet, hogy a digitális technológiák is hoznak létre új munkaköröket, így nem kizárólag negatív hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra.
A digitális átalakulás gyökeresen megváltoztatja mind a vállalatok, mind a munkavállalók helyzetét. Hatalmasat profitálhatnak a technológiai fejlődésből az új technológiákat leggyorsabban alkalmazni képes vállalatok, valamint azok a munkavállalók, akik olyan képességekkel - például kreativitással és empátiával - rendelkeznek, amelyeknek a robotok egyelőre híján vannak.
