Az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített felmérés, amely a KKE-régió 17 országában vizsgálta a válságnak az állami IKT-befektetésekre gyakorolt hatásait, arra is rávilágított, mindez hogyan befolyásolja a régióbeli digitális fejlesztések ütemét. A tanulmány szerint az egyes országok különbözőképpen reagáltak a válságra. Általában háromféle megközelítést alkalmaztak: "teljes gőzzel előre", "irányváltás", illetve "a vihar kivárása". Magyarországot az "irányváltás" módszerét alkalmazó országok közé sorolták.
A tanulmány főbb megállapításai között szerepel, hogy a GDP több mint 11 százalékát adó magyar IKT-szektort a legfejlettebbek között tartják számon a régióban, amely jó eredményeket könyvelhet el az állampolgárok és a vállalkozások internet-hozzáférésének biztosítása, valamint különösen az itthoni munkaerő IKT-képzettsége terén. Magyarország a közelmúltban fokozott hangsúlyt fektetett politikájában az IKT-re, és 2008 elején külön Infokommunikációs Államtitkárságot hozott létre. Ennek költségvetése az EU által finanszírozott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) különböző programjaiból tevődik össze. A 2009/2010-re elkülönített források 102 milliárd Ft-ot (375 millió eurót) vagy másképpen az ÚMFT költségvetésének 4,4 százalékát tették ki. Az államtitkárság az IKT-forrásokat öt prioritási területhez rendeli hozzá: állampolgárok bevonása, különös tekintettel a szélessávú szolgáltatások bővítésére; üzleti informatika, többnyire a kkv-k és az e-kereskedelmi szektor támogatására; e-adminisztráció; integrált közszolgáltatások; ügyfélorientált közszolgáltatások.
Ugyanakkor a kutatás szerint a gazdasági válság politikai bizonytalansággal társult, ami nagyon megnehezítette a magyar kormány számára a hosszú távú IKT-stratégia szem előtt tartását.
A kormány jóváhagyta az Infokommunikációs Technológiák (IKT) Szektor Iparpolitikai Akciótervet a rendelkezésre álló források bizonyos, prioritást élvező projektekhez történő újraallokolására vonatkozóan. Bár konkrét összegeket még nem közöltek, a kormány úgy nyilatkozott, hogy az e-közszolgáltatási programokat nem halasztják el a válság miatt. Az akcióterv alapján az egyéb prioritások közé tartoznak az IKT-infrastruktúrát érintő és az online oktatási programok. Az Economist Intelligence Unit szerint ha a kormány megvalósítja a tervet, komoly hiányosságokat tud kezelni az e-közszolgáltatások hatékonysága terén. Egyik példa erre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program részeként megvalósított Ügyfélkapu, amely úgynevezett egyablakos online hozzáférést biztosít kormányzati szolgáltatásokhoz, de még nem sikerült kimeríteni a benne rejlő lehetőségeket. Eddig csupán körülbelül 200 ezer állampolgár használja a szolgáltatást, ami mindössze töredékét jelenti annak a 2 millió felhasználónak, akik igénybe veszik a magánszektor bankjai által kínált elektronikus banki szolgáltatásokat.
Az EIU a közép- és kelet-európai régióból további négy országot, a Cseh Köztársaságot, Görögországot, Lettországot és Litvániát sorolja az "irányváltó" kategóriába. A politikai bizonytalanság a legfőbb oka annak, hogy a rövidtávú nyereségek a hosszú távú célok rovására kerültek előtérbe.
"A jelentés szerint van néhány ország, amely képes folytatni a hosszú távú IKT-tervek megvalósítása érdekében folytatott munkát, míg a többség a politikai bizonytalansággal párosuló gazdasági nehézségek miatt kénytelen visszanyesni beruházásait ezen a téren" ? mondta Delia Meth-Cohn, az Economist Intelligence Unit Európáért, a közel-keleti régióért és Afrikáért felelős igazgatója. "Ugyanakkor néhány esetben a digitalizáció erőteljes társadalmi támogatottsága elnyomhatja a pénzügyi és politikai zavarok miatti aggodalmakat, és a kormányokat az IKT-stratégiák véghezvitelére ösztönözheti."
"Az Oracle üdvözli az EIU megállapítását, amely szerint a régió kormányai az IKT-projektekben a gazdaság helyreállítását segítő és felgyorsító eszközöket látnak" ? nyilatkozta Füzes Péter, az Oracle Kelet-Európáért és FÁK-ért felelős kormányzati igazgatója. "Ugyanakkor a tanulmány annak kockázatára is rávilágít, hogy a régió néhány országa ismét lemaradozhat, ha kormányaik az IKT-infrastruktúrába, képzésekbe és munkahelyteremtésbe történő befektetések leállítása mellett döntenek. Véleményünk szerint az IKT-programokba történő befektetések folytatása ? különösen a nehéz időkben ? azonnali költségmegtakarításokat és hatékonyságnövelést eredményezhet, miközben erős alapokat teremt a jövőben megújuló prosperitáshoz."
A tanulmány az alábbi linken érhető el:
http://emeapressoffice.oracle.com/imagelibrary/detail.aspx?MediaDetailsID=866
