Az első előadó, Norman Gray professzor biomedikus kutató, vállalkozó, a Quinnipiac Egyetem igazgatója, az innováció és vállalkozás szakirány szakmai vezetője volt. Egyaránt jól ismeri az európai és az amerikai kultúrát, hiszen míg előbbibe született, addig utóbbiban tanult és érte el szakmai sikereit. Tapasztalata szerint a két kontinens lakóinak gondolkodásmódja közti különbség úgy írható le legegyszerűbben, hogy míg az európaiak hozzáállása az, hogy a világ az én vásznam, addig az amerikaiak azt vallják, a világ egy mindenki számára elérhető vászon.
Emellett az öreg kontinens lakói sokkal merevebben állnak az élethez, itt az ügyvéd az ügyvéd, az orvos pedig orvos, míg Amerikában jóval rugalmasabbak az emberek, ha csak az ő példáját nézzük: feltaláló, vállalkozó, mérnök és kutató is egyszerre. Ott az ötleteket tudatosan elüzletiesítik, nem véletlen, hogy Norman Gray szerint az innováció nem más, mint egy ötlet, amit üzleti alapokra helyeznek. Ám míg nekünk újdonság a vállalkozói megközelítés, a startup kultúránk gyerekcipőben jár, addig a tengerentúlon az állam pénzzel támogatja az új ötleteket, mentorok segítik a pályakezdő vállalkozókat és rögzült az a gondolkodásmód, hogy bármi lehetséges.
A professzor a saját életéből merített példákkal is szemléltette a különbséget a két vállalkozói kultúra közt. Körülbelül harminc évvel ezelőtt kitalált egy két elemből álló köldökzsinór csiptetőt - az egyikkel elszorítani, a másikkal elvágni lehet a köldökzsinórt, így az gyakorlatilag jelentős vérzés nélkül leválasztható az újszülöttről. Csakhogy volt már a piacon jelentősen olcsóbb és egyszerűbb eszköz is ennél. Ám mégis, ahogy arra Norman Gray felhívta az egészségügyi és babaápolási termékeket forgalmazó Johnson & Johnson vállalatóriás prominenseinek figyelmét, az ő eszköze olyan tiszta, vérmentes megoldást kínál, amely lehetővé teszi, hogy az apák vágják el gyermekük köldökzsinórját, emlékezetes élményt nyújtva ezzel. "Anyu adott életet, apu pedig szabadságot" - sűrítette egy mondatba az eszköz esszenciáját Norman Gray.
Ugyanígy megoldást talált arra a problémára is, hogy a balesetek helyszínére rendre elsőként érkező amerikai rendőrök nem szerettek szájon át lélegeztetni, mert ezalatt védtelen volt a fegyverük, ráadásul féltek a fertőzésektől is. A feltaláló egy hosszú csővel összekötött maszkkal jelentkezett, ami egy csapásra slágertermékké vált a rendőrök körében. A mindössze egy kitekerhető, arcra feszülő plexiként ismert labor-szemüvegéből pedig ma már évente tízmilliót adnak el. A professzor arra biztatta a magyar közönséget, változtassanak gondolkodásmódjukon, és ha van egy jó ötletük, ne habozzanak megvalósítani.
A második előadó, Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. és még vagy húsz vállalkozás ügyvezetője, valamint a Magyar Biotechnológiai szövetség elnöke a hazai körképet vázolta a közönségnek. Tapasztalata szerint a magyar élettudományi ipar sok sebből vérzik. A problémákat a kiemelkedő tudományos kutatások hiánya, az alacsony színvonalú oktatás, az alacsony számú jól képzett munkaerő okozzák, noha pénzből jóval több jut az iparba, mint jó projektből. Tehát a lehetőség adott lenne, befektetőből is akad bőven, nem úgy viszont menedzserekből, akik segítenék a projektek üzleti sikerességét. Duda Ernő egyébként a prediktív gyógyászat köré szőtte előadását. Mint elmondta, ez jelenleg még egy elég drága módszer, a technológiai fejlődéssel együtt viszont csökkenhet az ára. Ám hasznossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen a klasszikus orvoslás célja nem a megelőzés, hanem a gyógyítás - a prediktív módszer célja pedig épp az, hogy erre ne legyen szükség.
A szolgáltatás része, hogy a beteg beleegyezésével minden elérhető egészségügyi adatot kigyűjtenek róla (kórházak, klinikák, laborok adatbázisaiból), a családtagok adatait is megvizsgálják, majd elemzik a genetikai kockázati tényezőket. A kiértékelést követően meg tudják mondani, hogy adott páciens melyik betegségre mennyire hajlamos és mit kell tennie, hogy elkerülje ezeket. Így pedig, hogy még a tünetek megjelenése előtt észlelik a lehetséges betegségeket, minden sokkal könnyebben kezelhető. Ez jelentheti az orvoslás jövőjét.
A Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület kezdeményezése nyomán született meg a Smart Healthcare Meetup sorozat, melynek további támogatói és alapítói dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, az Abbvie Magyarország Kft., a T-Systems Magyarország, a Mito Kreatív ügynökség és a Laborom startup. Ez volt a hatodik alkalom, hogy a szakma képviselői és az érdeklődők összegyűltek, de a sorozat folytatódik tovább.
