Látványos nyitóünnepséggel vette kezdetét a 40 ország több mint 230 kiállítóját, 200 előadóját, 44 panelbeszélgetését és workshopját felvonultató világtalálkozó, amelynek megnyitóján számos más magas rangú vendég mellett részt vett Houlin Zsao, az ITU főtitkára és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Az ITU főtitkára beszédében a kis- és középvállalatok gazdaság- és társadalomélénkítő szerepét emelte ki, és az ITU jövőbeli küldetéseként jelölte meg, hogy a világszervezet a kkv-kban keletkező tudás, legjobb gyakorlatok, víziók és ihletett elképzelések megosztásának nemzetközi platformja legyen.
Videóüzenetében az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun arra szólította fel a Budapesten egybegyűlt kormányzati és iparági vezetőket, hogy tegyenek meg mindent a digitális szakadék megszüntetéséért, a fenntartható fejlődés érdekében mindenki előtt nyissanak kaput az ismeretek univerzuma felé. Orbán Viktor a múlt és a jelen magyar újítóiról szólt a hallgatósághoz, kiemelve, hogy a digitális gazdaság gyorsabban növekszik Magyarországon, mint az EU más államaiban. Az Internetkon eredményeire hivatkozva elmondta: a nemzeti konzultáció visszajelzései alapján a kormány szükségét látja annak, hogy a magyarországi digitális gazdaságból hasznot húzó tengerentúli cégek is kivegyék részüket a közteherviselésből.
A világtalálkozón írták alá egyebek mellett azt a megállapodást, amelynek értelmében Szingapúr, a világ egyik leginkább behálózott városa, részt vesz az ITU fenntartható okosvárosok programjában. A kétéves kísérlet keretében azt vizsgálják, milyen hasznot merít a lakosság az infokommunikációs megoldásokból, azok hogyan javítják a fenntartható környezetet, mivel járulnak hozzá az igazságos gazdasági és társadalmi növekedéshez. A Távközlési Unió okosváros-fejlesztésre vonatkozó alapelveit Szingapúr mellett korábban Dubajban vették át. A dolgok internetét középpontba állító megoldások az ésszerű vízgazdálkodás, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a lehetőségeit keresik, beleértve az intelligens épületek, a számítógépes biztonság és az adatvédelem kérdéseit is.
Budapesti felhívás
A konferencia második napján a miniszteri kerekasztal megerősítette a 2014 novemberében született 2020-as menetrend szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében az innováció gyorsítása összhangban áll az ENSZ fenntartható fejlődés irányelveivel. Ennek jegyében az ITU a jövőben szorosabban együttműködik a vállalkozói és innovációs szférával, az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel, az infokommunikációs ipar, a helyi kormányzati szervek és inkubátorcégek, induló vállalkozások közösségeinek képviselőivel a helyi innováció bátorításában. A Budapesti felhívásról szólva Houlin Zsao hangsúlyozta: a digitális átalakulás a szociális és gazdasági növekedésben soha nem látott lehetőségeket tartogat, ugyanakkor nagyon is valós a veszélye annak, hogy a Föld behálózott és be nem hálózott lakosai között mélyül a digitális szakadék, ezért létfontosságú, hogy az újítást és vállalkozói szellemet erősítő gazdaságpolitikai kezdeményezések a világon minden vállalkozóhoz eljuttassák a vállalkozásösztönző ICT-megoldásokat.
Öt év az 5G jegyében
Az ágazati szereplők főinformatikusai szerdán az ITU szabványosítási testületének (ITU-T) ülésén szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, amelynek értelmében kiemelt figyelmet kell fordítani a következő öt év során az 5G-s mobilszolgáltatásokhoz fűződő kutatásokra, fejlesztésekre, szabványosítási törekvésekre. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a vezetékes-mobil hibrid környezetek együttműködésének, a megbízható információs infrastruktúráknak és a nyílt forráskódú megoldásoknak.
Folyosói és panelbeszélgetések visszatérő témája volt az ITU Telecom World egész hetén, s különösen az ennek szentelt kerekasztal-megbeszélésen, hogy minden gazdaságban húzószerep jut az adott ország infokommunikációs kis- és középvállalatainak. Ezzel az ITU szerint a kormányok is tisztában vannak, kezdik megérteni, hogy a helyi ICT-innováció felpörgetése szükséges ahhoz, hogy az ország gazdasága jobban tudjon teljesíteni a digitalizálódó világban. Igen ám, de hogyan tudnak a kormányok együttműködni a növekedés érdekében a kkv-kkal? Milyen beavatkozások lehetnek hatékonyak? Univerzális válasz nincs a kérdésekre, foglalták össze a résztvevők, ám a legjobb gyakorlatok helybéli alkalmazásának fontosságát nem szabad alábecsülni.
