Infosztráda épül a Vörös folyó partján

Az utóbbi időben az Intel jelentős befektetéseket hajtott végre az ázsiai országban, mely Kína komoly vetélytársává nőtte ki magát az alacsony költségű termékgyártás területén. A cég már korábban is rendelkezett kereskedelmi és marketing kirendeltséggel Vietnamban, februárban pedig 300 millió dolláros beruházást jelentett be egy dél-vietnami összeszerelő üzem létrehozásával kapcsolatosan, melyet Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Kínában és Costa Ricában található egységeihez hasonlóan kutató- és tesztlaborral is bővít. A létesítmény 1200 embert foglkoztat majd.

A Vietnami Kommunista Párt még 2004-ben döntötte el, hogy a jövőben nyílt forráskódú szoftverekre építi kormányzati számítógépes rendszereit. Az Intellel pénteken kötött szerződés szerint a párt Tudományos és Oktatásügyi Központi Bizottsága (CCSE) a vállalat segítségével hozza létre az OpenLab elnevezésű kutatóközpontot, melynek keretei között a cég segítséget nyújt a vietnami államnak a nyílt forráskódú szoftverek teszteléséhez és fejlesztéséhez.

A vietnami kormány tervei szerint három éven belül mintegy 27 000 darab Intel processzorral szerelt gép áll majd szolgálatba országszerte. A nyílt forráskódú alkalmazásokra azért esett a választás, mert az alacsonyabb költségek lehetővé teszik a rendszerek gyors és széleskörű kiépítését, ezáltal lökést adva a vietnami szoftveripar fejlődésének is. A fejlesztésektől első lépésben azt várják, hogy az automatizálás révén hatékonyabb együttműködést biztosítson a különböző pártszervezetek között.

A legfejlettebb ázsiai információs társadalmak, mint Japán vagy Dél-Korea mellé egyre inkább felzárkózik Vietnam és a többi hozzá hasonló, ellentmondásos ország. Fejlődésük és sikereik kulcsa éppen az autoriter hatalomgyakorlás, ami a tervezési tudatossággal párosulva lehetővé teszi a stratégiai iparágak állami segítséggel való megerősítését. A globális szoftver-illegalitási listát a maga 90 százalékával egyelőre töretlenül vezető Vietnam e-kormányzati terveibe így már a világ legnagyobb chipgyártóját is bevonta.

Az informatikai rendszerek kiépülése a sajátos fejlődési út jegyében nem feltétlenül jelenti az érintett országok nyugati értelemben vett demokratizálódását. A hatóságok lépést tartanak az internet fejlődésével, s ebben a nagy nyugati vállalatok is segítik őket. A techno-optimisták vízióit sorozatosan megcáfolja Kína példája, ahol a központosított hálózat nagy sávszélességet biztosít, de csak az ország területén, az online szolgáltatók pedig készségesen elébe mennek a kormányzati cenzúrának.