Az NVIDIA azt tervezi, hogy 500 ezer és 5 millió dollár közötti összeget invesztál egyes induló cégekbe, amelyek a GPU-kat kihasználó alkalmazásokat és technológiákat fejlesztenének ki. Ezzel arra akarják bátorítani a fejlesztőket, hogy ugyanúgy használják a számítógépekben lévő GPU-kat, mint ahogy a CPU-kat, és ezzel teljes ökoszisztémát építsenek a termékeik köré - hasonlóan ahhoz, amit az Intel tett az x86-os CPU-kkal az évek során. A legérdekesebb az egészben, hogy ezek a GPU-kon futó alkalmazások nem játékokat jelentenének.
A tétlen dzsinn
A jelenleg kapható asztali és noteszgépek mindegyikében találunk valamiféle 3D gyorsítót: akár lapkakészletbe integrálva (IGP), akár külön kártyaként, akár a noteszgépekben külön az alaplapra ültetve (diszkrét grafikus vezérlő), de a gépekben ott lapul valamilyen 3D-s megjelenítésre alkalmas eszköz (GPU). A közeljövő trendje a SoC megoldásoké, ahol a grafikus vezérlő "összebútorozik" a CPU-val.
A probléma mindössze annyi, hogy a GPU-k csak akkor dolgoznak, amikor 3D-s megjelenítésre használják őket,más különben tétlenül ülnek. Mintha lenne egy saját dzsinnünk egy palackban, amit csupán egyetlen feladatra használunk. Való igaz, hogy a GPU-k specializált feladattal ellátott holmik - legalábbis korábban azok voltak. Az NVIDIA GPU-i már jó ideje úgy programozhatók, mint egy CPU, köszönhetően a CUDA programozási nyelvnek. A vállalat most azt szeretné elérni, hogy a fejlesztők általános célú feladatokra is használják a GPU-kat.
Kell ez nekünk? Hát persze!
A piacon egy ideje már csak a belépő szintet képviselő netbookokban és nettopokban találunk egymagos CPU-t. Az asztali és mobilgépekben a kétmagos processzorok jelentik a középkategóriát, a három- és négymagosak pedig a középkategória felsőházát, illetve a csúcskategóriát. A többszálas, párhuzamos feldolgozás kérdése réges-rég terítéken van, a megfelelő hardver ott van a kezünk ügyében, az átlag felhasználóknak szóló alkalmazások azonban még mindig nem aknázzák ki a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az NVIDIA kezdeményezése pont ezért nagyon jó ötlet, hiszen újabb lökést adhat annak, hogy fejlesztők koncentráljanak a hardver nyújtotta lehetőségek kiaknázására, fókuszáljanak a többszálúságra és egy javarészt kihasználatlan, de igencsak izmos erőforrást fognánk munkára, ami jó eséllyel már ott is van a gépben, nem kell érte külön fizetni.
Tényleg ennyire nem használjuk ki a GPU-kat?
Ha visszaemlékszünk a Vista premierjére, az Aero grafikus interfész egyik legnagyobb attrakciója az volt, hogy kihasználta a DirectX 9-cel kompatibilis GPU-kat. A Windows korábbi verziói nem használták ki a GPU-t saját felületük megjelenítéséhez, és ez - talán - nem volt másként a többi, PC-n futó operációs rendszernél sem.
Természetesen a játékokon és a többi, 3D-s megjelenítést végző programon kívül már léteznek olyan alkalmazások, amelyek felhasználják valamire a GPU-t. A Nero Move it egy médiakonvertáló alkalmazás, melynek erőssége az anyagok átalakítása a hordozható médialejátszó eszközökkel - Apple iPhone, iPod, Sony PSP - kompatibilis formátumokká. Ha az 50 eurós szoftver az NVIDIA CUDA-val kompatibilis GPU-t talál a gépben, akkor akár 30 százalékkal gyorsabban végez a konvertálási feladattal.
Az Adobe Creative Suite 4 részei is a CUDA révén használják ki a kompatibilis NVIDIA GPU-kat. Ennyit a CUDA hasznosságáról és használhatóságáról.
Hogy ne csak az NVIDIA GPU-k lóerőit munkába állító alkalmazásokat említsük példaként - ami egyébként nem könnyű -, ott az ingyenes Media Player Classic Home Cinema médialejátszó program, mely a DirectX Video Acceleration (DXVA) által az ATI HD sorozatú GPU-kat képes használni H.264 és VC-1 formátumú mozgókép állományok dekódolására, illetve az NVIDIA 8-as és 9-es sorozatúakat a H.264 formátumúakéra. Az "erő sötét oldalán" jelszótörő alkalmazások is léteznek, melyek felhasználják a GPU-k erejét. (Ha olvasóink ismernek további szoftvereket, melyek a GPU-t általános célú számításokra használják, akkor kérjük, egy kommentben velünk és egymással is osszák meg az információt!)
Mo' money!
Az NVIDIA kis méretű, most induló cégeket segítene félmillió és ötmillió dollár közötti összeggel, hogy azok alkalmazásaikban és technológiáikban kihasználják a cég GPU-it - függetlenül attól, hogy a szóban forgó alkalmazások a felhasználók melyik csoportjának, milyen területre szólnak. Így pályázhatnak a játékfejlesztők, de befuthatnak a tudományos vagy nagy számítási teljesítményt igénylő alkalmazások fejlesztői is.
Óriási távlatokról beszélünk, hiszen az extra teljesítményt a médiakonvertálástól kezdve a virtualizációig bármilyen alkalmazáshoz fel lehet használni. Jeff Herbst, az NVIDIA üzletfejlesztésért felelős alelnöke elmondta, hogy vállalata már évek óta pénzeket fektet a GPU technológiákat használó cégekbe, de csak most döntött úgy, hogy formálisan is közzétesz egy befektetési programot.
Azon túl, hogy az NVIDIA az idén egy maroknyi cégbe invesztál, számos kockázatitőke-alappal is együtt kíván működni, meggyőzve azokat, hogy van fantázia ezekben a cégekben. Az NVIDIA egyébként a múltban is lelkes befektetőnek bizonyult, ott volt például a digitális térképek fejlesztésével foglalkozó Keyhole Corporation, amit végül a Google vásárolt fel, vagy a 3D-s modellezéssel foglalkozó a Mental Images, ami azóta az NVIDIA-é.
Lassú építkezés
Az NVIDIA azt tervezi, hogy a gazdasági helyzettől és pénzügyi eredményeitől függően évente 3-5 cégbe fekteti majd a pénzét. Mint ahogy a piac többi szereplőjét, az NVIDIA-t is érzékenyen érinti a válság és GPU-k zsugorodó piaca, így érthető, hogy csak addig akar nyújtózkodni, míg a takarója ér.
A vállalat hamarosan elindítja a Venture Zone nevű weboldalt, ami a GPU-t felhasználó technológiákat fejlesztőit és azok termékeiket mutatja majd be.
