Scott Buchholz, a Deloitte kvantumszámítástechnikai vezetője szerint a kvantumszámítástechnika jelentős sebességet és elemzési teljesítményt kínál, továbbá növeli a betegségek nyomon követésének és diagnosztizálásának képességét, korszerűsíti az ellátási láncokat és segít a gyógyszerkutatásban.
A kvantumszámítástechnika óriási lehetőségeket rejt magában az egészségügyben, és már többféle módon is elkezdte befolyásolni az iparágat. Például lehetővé teszi a betegségek nyomon követését és diagnosztizálását. A kvantumtechnológia szenzorok segítségével képes figyelemmel kísérni a rákkezelés előrehaladását, valamint diagnosztizálni és monitorozni az olyan degeneratív betegségeket, mint a szklerózis multiplex - írja a Healthcare IT News szakportál.
A technológia segíthet az ellátási láncok modernizálásában is. A kvantumtechnológia valós időben megoldja az útvonalválasztási problémákat, élő adatok, például az időjárás és a forgalmi frissítések felhasználásával, hogy segítsen meghatározni a leghatékonyabb szállítási módot. Ez különösen hasznos lett volna a világjárvány idején, mivel számos területen gondok adódtak a vakcinák oltópontokra való eljuttatásával.
A kvantumtechnológia hatással lehet a korai fázisban lévő gyógyszerkutatásra is. Az orvosságok piacra kerülése akár egy évtizedet vagy annál is többet vehet igénybe. A kvantumszámítástechnika csökkentheti a költségeket és az időt. Ugyanakkor nem mindenre alkalmasak, de bizonyos típusú problémákra, például molekuláris szimulációra, optimalizálásra és gépi tanulásra igen.
"Fontos megjegyezni, hogy a mai legfejlettebb kvantumszámítógépek még mindig nem különösebben erősek. Sok számítás, amire jelenleg képesek, egy laptopon is elvégezhető. Ha azonban a kvantumszámítógépek továbbra is exponenciálisan skálázódnak (vagyis a számításokhoz használt qubitek száma továbbra is körülbelül évente megduplázódik), akkor az elkövetkező években drámaian erősebbek lesznek" - jegyezte meg Buchholz.
A szakember szerint a kvantumszámítógépek sokkal jobban tudják szimulálni az atomokat és molekulákat, mint a klasszikus komputerek. A kutatók ezért azt vizsgálják, hogy a jövőben hogyan lennének használhatók a gyógyszerkutatásban, a molekulák meglévő adatbázisainak átvizsgálásához szükséges idő drámai csökkentésében, új célpontok keresésében, új tulajdonságokat hordozó új gyógyszereket azonosításában, potenciálisan új célpontok azonosításában és így tovább.
Elemzik annak a lehetőségeit is, hogy a molekulák gyártási folyamatainak szimulálását vagy optimalizálását hogyan bízhatnák kvantumkomputerekre. Illetve azt is elemzik, mi segíthet potenciálisan, hogy idővel könnyebbé váljon a gyártási volumen növelése. Bár ezek az előrelépések nem fogják megszüntetni a hosszadalmas tesztelési folyamatot, de felgyorsíthatják az érdekes molekulák kezdeti felfedezési folyamatát.
A kvantumszámítás - közvetlenül és közvetve - a betegségek diagnosztizálásának képességéhez is vezethet. Mivel a jövő gépei képesek lesznek gyorsan átválogatni az összetett problémát, talán képesek lesznek felgyorsítani néhány ma kifejlesztett módszer végrehajtását, például azokét, amelyek a káros genetikai mutációk vagy kombinációk azonosítását célozzák.
Buchholz szerint a kutatók olyan kvantumalapú technológiákat vizsgálnak, amelyekkel kisebb és érzékenyebb szenzorokat készíthetnek. A jövőben ezeket az érzékelőket és az egzotikus anyagokat okos módon kombinálhatják, hogy segítsenek a betegségek azonosításában és diagnosztizálásában.
Talán még érdekesebb, hogy a molekuláris kölcsönhatások szimulálására való képességük segíthet optimalizálni a gyártási folyamatokat, hogy gyorsabbak legyenek, kevesebb energiát használjanak és kevesebb hulladékot termeljenek. Ez olyan alternatív gyártási technikákhoz vezethet, amelyek egyszerűsíthetik az egészségügyi ellátási láncokat.
XXX
