Máris sok iparágban alkalmazzák az automatizálást és gépi tanulást megvalósító mesterségesintelligencia-eszközöket, így az utóbbi években komolyan felerősödtek a munkaerőpiacon várható esetleges negatív hatások miatti aggodalmak. Sarah K. White, az amerikai CIO.com magazin munkatársa ipari szakértőket és vállalatvezetőket kérdezett meg arról, véleményük szerint milyen lesz a mesterséges intelligenciával felturbózott szép új világunk.
Dan Jackson, az irodai technológiákat fejlesztő Creston cég igazgatója úgy véli, az új megoldásokkal szembeni félelmek egyáltalán nem új keletűek. Nincs különbség a mostani helyzet és a között, amikor a túlnyomórészt mezőgazdasági termelést folytató gazdaságok a múlt század kezdetén ipari termelésre álltak át. Nagymértékben csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya, ami hatalmas megrázkódtatást okozott, de most, száz évvel később mégis rengetegféle álláslehetőség közül választhatnak a munkavállalók. Valahányszor nagy technológiai fejlődésen mennek keresztül a társadalmak, fel kell készülnünk arra, hogy ez gyökeresen megváltoztatja az életünket és a munkavégzési körülményeinket - hangsúlyozza Jackson, aki szerint nehéz elképzelni, hogy egészen pontosan milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia kiterjedt alkalmazása az álláspiacra. Az optimista felfogás szerint, ahogy a varrógép feltalálása forradalmasította a textilipart, úgy fogja a mesterséges intelligencia jobbá, hatékonyabbá és gyorsabbá tenni a munkavállalókat.
Eltúlzott aggodalmak?
Antonis Papatsaras, a dokumentumkezeléssel foglalkozó SpringCM cég AI-szakértője és technológiai vezetője úgy véli, bizonyos fokú aggodalom jogos a mesterséges intelligencia előretörésével kapcsolatban, az innováció mindig is félelmet keltett azokban, akiknek az életét a leginkább érintette a technológiai fejlődés. Hasonló aggodalmak fogalmazódtak meg az ipari forradalom idején is, de ezek hamar szertefoszlottak. A gépesítés nem fosztotta meg az embereket az állásuktól, hiszen a gépeket valakinek kezelnie kellett. Időről időre szembesülünk azzal, hogy a munkalehetőségek változnak, és az álláspiac folyamatosan alkalmazkodik a fejlődéshez.
Szintén eltúlzottnak tartja a mesterséges intelligenciát övező félelmeket Adam Compain, a prediktív logisztikára szakosodott ClearMetal vezérigazgatója, aki szerint az aggodalmakat főként a mozifilmek által keltett hisztéria táplálja. Ahelyett, hogy a mesterséges intelligencia lehetséges veszélyeire fókuszálunk, olyan stratégiákat kellene kidolgoznunk, amelyek kiküszöbölik alkalmazásának negatív hatásait.
Mint a neve is utal rá, a mesterséges intelligencia utánozza az emberi gondolkodást, és különösen a gépi tanulás alkalmazásakor hatékony segítséget nyújt többek között a viselkedési minták felismerésében, a komplexitás kezelésében, valamint az ismétlődő, unalmas feladatok végrehajtásában, hangsúlyozza Complain.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a mesterségesintelligencia-megoldások megszabadítanak minket a fárasztó adminisztratív tevékenységektől, ugyanakkor az empátiát, együttműködést, kreativitást és stratégiai döntéseket igénylő munkafolyamatokat továbbra is az emberek fogják végezni. Az AI egyes iparágakra gyakorolt hatása az üzleti vezetők döntéseitől fog függni, ugyanis ők lesznek felelősek azért, hogy miképpen és mire alkalmazzák majd a mesterségesintelligencia-megoldásokat.
A kognitív informatikát alkalmazó Digital Reasoning cég vezérigazgatója, Tim Estes szerint nem történhet meg, hogy a munkaerőpiac rugalmatlanul reagáljon a változó gazdasági körülményekre. A nyitott szemléletű vállalatok új munkahelyeket fognak teremteni, míg azok a cégek, amelyek nem élnek a lehetőséggel, komoly veszélybe kerülhetnek, elveszíthetik versenyképességüket.
Új álláslehetőségek
Egy, az Accenture által nemrégiben ezer globális nagyvállalat körében elvégzett kutatás megállapította, hogy a mesterséges intelligencia már jelenleg is három új kategóriában - trénerek, magyarázók és fenntartók - teremt állásokat. A trénerek feladata a mesterségesintelligencia-rendszerek megtanítása a beszédre, az emberi viselkedésre és az emberi kommunikáció fortélyaira, vagyis arra, hogy miképpen működjenek. A magyarázók összekötő kapocsként szolgálnak a vállalatvezetés és a fejlesztők között, feladatuk megértetni a technológiai végzettséggel nem rendelkező menedzserekkel a gépi tanulás lényegét és üzleti előnyeit. A fenntartók feladata a mesterségesintelligencia-rendszerek üzemeltetése, karbantartása, a felmerülő problémák elhárítása.
Ezeknek az új pozícióknak egy része magas szintű technológiai képzettséget igényel, mások betöltéséhez viszont olyan természetes emberi képességekre van szükség, mint az empátia és a jó kommunikációs készség, emeli ki Estes. A mesterséges intelligenciát hasznosító más munkakörök - például a marketing, értékesítési és szervizállások - jó hasznát veszik a technológia által nyújtott értékes üzleti információknak, a betöltésükhöz szükséges alapvető készségek azonban nem változtak.
Bár azt hihetnénk, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos minden pozíciónál technológiai területen szerzett többéves tapasztalatot követelnek meg, ez koránt sincs így. A fejlesztőcégek gyakran egészen speciális tudást igényelnek leendő alkalmazottaiktól, és emiatt nehezen találnak alkalmas jelölteket. Ezért egyre több vállalat vesz fel megfelelő soft készségekkel rendelkező jelentkezőket, majd pedig házon belül megtanítja nekik az igényelt feladatok elvégzéséhez szükséges szakértelmet.
Papatsaras szerint ez új lehetőségeket nyit meg az újdonságokra nyitott munkavállalók előtt, mivel sok szervezet nem feltétlenül igényel diplomát a technológiai pozíciók betöltéséhez. A folyamatos tanulásra hajlandó, alapvető technológiai ismeretekkel rendelkező embereket azután ki lehet képezni a legkülönfélébb rendszerek és alkalmazások kezelésére. Az AI-szakértő úgy véli, hogy jelentős változások mennek majd végbe az oktatási rendszerben is: a tanulók már az alsóbb osztályokban megismerkednek a robotika és a mesterséges intelligencia alapjaival. Ez már ma is megtörténik például a Minecraft játéknak köszönhetően, amely szórakoztató módon vezeti be a gyermekeket a programozás rejtelmeibe.
Végezetül fontos megjegyezni: minden szakértő egyetért abban, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek bármely megvalósítása esetén figyelembe kell venni az emberi tényezőt.
Mindenki jól járhat
A mesterséges intelligencia alkalmazása bizonyítottan növeli a munkavégzés és az üzleti folyamatok hatékonyságát és pontosságát. Etes példaként hozza fel a bankszektort, ahol a technológia segít azonosítani a csaló tőzsdézőket és a pénzmosási tevékenységet. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozások költségeit és az eredményes felderítésben különösen fontos vizsgálati időt szintén csökkenti. Ezeknél az alkalmazásoknál a mesterséges intelligencia nem szüntet meg munkahelyeket.
Etes szerint biztosítani kell, hogy az oktatási rendszer korszerű ismeretekkel rendelkező munkavállalókat képezzen ki a mesterséges intelligencia területére, míg a vállalatoknak és az állami intézményeknek ugyancsak invesztálniuk kell a szakemberek oktatásába.
Papatsaras úgy véli, a vállalatokon múlik, ki tudják-e a hozni a maximumot a mesterséges intelligencia alkalmazásából, amivel oly módon tehetik könnyebbé az alkalmazottaik életét, hogy közben kihasználják a technológia által nyújtott üzleti előnyöket. A munkaadók feladata továbbá a munkavállalók mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmainak eloszlatása, valamint olyan stratégiák kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy minden érintett jól járjon.
