A fenntarthatóságot támogató, átlátható és agilis működési modellekre, az alapelvekre összpontosító döntéshozatalra, valamint mély folyamatismeretből merített rugalmasságra van szükségük a szervezeteknek napjainkban a sikerhez, vallják az ellátási láncokért felelős vezetők. A toborzástól kezdve az automatizáláson át a kockázatkezelésig az IBM tanácsokat is megfogalmazott számukra a létfontosságú képességek megszerzéséhez.
Infláció, a világjárvány egymást követő hullámai, akadozó szállítás és kiszámíthatatlan kereslet, kibertámadások és növekvő geopolitikai bizonytalanság - az IBM Think Circles szakértői hálózatához csatlakozó, ellátási láncokért felelős igazgatók (CSCO-k) vitatták meg nemrégiben napjaink szűnni nem akaró kihívásait és a változások kezeléséhez szükséges szervezeti ellenálló képesség fejlesztésének stratégiáit.
Két év pandémiás megpróbáltatásaival a hátuk mögött a résztvevők többek között felhőalapú, peremhálózati és kvantumszámítógépes technológiák lehetőségeit mérlegelték, és megpróbálták elképzelni az ellátási lánc olyan modelljét, amely nemcsak a jelenben működik hatékonyabban, hanem a jövőbeni globális stresszhatásoknak is jobban ellenáll.
Digitális ikrek és a fenntarthatóság
Míg egyes CSCO-k bimodális megközelítést alkalmaznak, és külön szervezetet állítanak fel az ellátási láncok újragondolásához és átalakításához, addig mások ezt a jövőre összpontosító gondolkodást igyekeznek beépíteni minden kolléga munkájába - állapította meg az IBM Think Circles a véleménycsere tanulságait összegző tanulmányában (Rethinking supply chain models in the midst of uncertainty). Egyetértettek azonban a résztvevők abban, hogy a vizualizáció hathatósan segíti a rugalmasabb, minden eshetőséggel számoló működés kialakítását. Vizualizálás útján ugyanis mélyrehatóbban értelmezhető, hogy fizikailag mi történik az ellátási láncban. Sok szervezet például digitális ikrekkel növeli az átláthatóságot ezen a téren. A technológia nemcsak a kiterjesztett ellátási lánc felépítésének megjelenítésére ad módot, hanem a folyamatokban nehezebben azonosítható szűk keresztmetszetek és kockázatok feltárását is megkönnyíti.
Az ellátási láncokért felelős igazgatók egybehangzó véleménye szerint a gyorsaság és a rugalmasság szintén nélkülözhetetlen képesség a fejlemények eredményes megválaszolásában éppúgy, mint a jövőt építő innováció előmozdításában. Vita tárgyát képezi azonban, hogy az agilitás miként határozható meg és mérhető egy adott szervezet számára legtöbbet adó, releváns módon. Meglehet, a COVID-19 előtt a CSCO-k némelyike még viccelődött azzal, hogy minden válság egyben lehetőség is, amelyet kár lenne elvesztegetni, napjainkra már mindannyian belefáradtak a szűnni nem akaró akadályok leküzdésébe. A válságüzemmód lett a szokásos üzletmenet, és ez már nem tetszik senkinek. Válaszul az ellátási láncokért felelős igazgatók egyre inkább saját szervezetükre, céljukra és alapelveikre összpontosítanak, és erre támaszkodnak fontos döntések meghozatalakor - amelyek persze az adott kihívások függvényében minden vállalat esetében egyediek lehetnek.
Hosszabb távra előretekintve, a klímaváltozásból eredő kockázatok kezelése és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kijelölt célok elérése fogja meghatározni kezdeményezéseiket az ellátási lánc teljes ökoszisztémájában, mondták a CSCO-k. Jóllehet egyetértenek abban, hogy a fenntarthatóbb jövőre való felkészülés a közös cél, a nettó nulla százalékos vállalások értékét már vitatják, tekintettel arra, hogy továbbra is jelentős különbséget tapasztalnak aközött, amit a fogyasztók mondanak és ténylegesen tesznek.
Az ellátási láncokért felelős igazgatók például felróják a fogyasztóknak, hogy miközben fenntarthatóságot akarnak, valójában nehezen mondanak le az egyszer használatos, eldobható termékekről. Alátámasztja ezt az IBM Institute for Business Value (IBV) idén januári felmérése (Consumers want it all: Hybrid shopping, sustainability, and purpose-driven brands) is, amely szerint a megkérdezett fogyasztók fele kijelentette, hajlandó lenne többet fizetni a fenntarthatóságért - de hármuk közül csupán egy mondhatta el magáról, hogy legutóbbi bevásárlásának több mint felét fenntartható termékek alkották. A paradoxon pedig továbbnehezíti az ellátási láncok jövőbe mutató átalakítását.
Okos értéknövelés automatizálással
A CSCO-k részvételével megtartott, nyílt fórumos viták sorozata, valamint a felsővezetők körében készített, kiterjedt felmérések eredményei alapján az IBM IBV jelentést (Forging the future of supply chains) készített, amelyben az ellátásilánc-kezelés öt alapvető fontosságú stratégiájára hívja fel a területért felelős igazgatók figyelmét.
Mint a beszélgetésekből és a kutatási adatokból kiderült, a CSCO-k már ma is a technológiai eszközök folyamatosan bővülő palettáját használják az ellátási láncok korszerűsítéséhez. Az igazgatók több mint fele (56-50 százaléka) mondta, hogy fejlett technológiák segítségével terjeszti ki és javítja a rálátást, kezeli a beszállítókat és a logisztikai szolgáltatókat, valamint fejleszt agilis és állóképes munkafolyamatokat. A vezetők közel fele (48-46 százaléka) pedig mesterséges intelligenciával elemzi a valós idejű, strukturálatlan adatokat, illetve automatizációs, IoT, blokklánc és peremhálózati technológiákat integrál IT-környezetébe.
Az IBM IBV jelentésében kiemelt, öt követelmény a jövő ellátási láncának felkarolására, újragondolására és optimalizálására irányuló stratégiákat foglalja össze. Az elvárások között a digitális átalakulás, a fenntarthatóság fokozása és a munkaerő fejlesztése is szerepel, mivel az ellátási lánc működésének egyaránt alkalmazkodnia kell az ügyfelek, a munkavállalók, a részvényesek és a társadalom azonnali, valamint hosszú távon folyamatosan fejlődő igényeihez. Az ellátási láncért felelős igazgatóknak, csapataikkal és szervezeteikkel együtt 2022-ben és a következő években az alábbi stratégiákat tanácsos követniük:
Nyerje meg és tartsa meg a legjobb tehetséget - Nagyszerű ellátási láncokhoz nagyszerű emberek kellenek, akik rendelkeznek a digitális jövőhöz szükséges készségekkel és tudással. A munkamódszerek gyökeres átalakulása - a felkészült és rátermett munkaerő hiányával együtt - ugyanakkor arra készteti a vezetőket, hogy felülvizsgálják az ellátási lánc meglévő folyamatait, és a fejlett technológiákban rejlő lehetőségeket kiaknázó, új folyamatokat alakítsanak ki.
Ragaszkodjon az ügyfélközpontúsághoz - Az ügyfélélményre összpontosító kezdeményezéseken múlhat, hogy az ellátási lánc mai vezetői a jövőben mennyire lesznek sikeresek. Az ügyféligények kiszolgálásához az előretekintő CSCO-k automatizált, mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatokat alakítanak ki, amelyek beágyazott képességeikkel értékes előrejelzéseket adnak. Ezek az intelligens munkafolyamatok a teljes értékláncban adatvezérelt, valós idejű döntéshozatalt táplálhatnak.
Karolja fel a fenntarthatóságot - A fenntarthatóságra és a tulajdonosi érdekekre összpontosító felsővezetői szint arra készteti az ellátási lánc vezetőit, hogy a környezeti és társadalmi kihívásokat lehetőségekké alakítsák, amelyek mind a társadalom, mind az egyes vállalkozások nyereségessége szempontjából előnyösnek bizonyulhatnak. Amikor a szervezetek kiszámíthatatlanul változó körülményekkel szembesülnek, akkor az analitika segíthet az ellátási hálózatok közötti pazarlás csökkentésében, a fogyasztás és a beszerzés összehangolásában, a nagyobb rugalmasság elérésében.
Ruházzon be az automatizálásába - Az alkalmazottak értékteremtő ereje nagymértékben növekedhet, ha a vállalat a rutinszerű, fizikai műveletek végrehajtását automatizálja, robotokra és drónokra, robotizált és intelligens munkafolyamatokra bízza. Ember és gép optimális együttműködéséhez az ellátási láncért felelős vezetőknek is érdemes átképezniük a beosztottakat, hogy értékesebb feladatokat láthassanak el, például elemzéseket készítsenek, vagy az automatizált munkafolyamatokat ellenőrizzék.
Modellezze a kockázatokat újszerűen - A rugalmasság és a kockázatkezelés támogatásához, az állóképesebb ellátási láncok kiépítéséhez a szervezetek a valós idejű adatok mind kiterjedtebb használatára törekednek. Az új működési modellek a fejlett technológiával áthatott és átalakított munkafolyamatokra építenek, így képessé válnak a várható problémák előrejelzésére, ugyanakkor proaktívan felkészülnek a kiszámíthatatlan fejlemények kezelésére is.
