Hirdetés
. Hirdetés

Házhoz megy az Oracle-felhő

|

Neil Sholayjal, az Oracle Digital európai, közel-keleti és afrikai vezetőjével, valamint Blahut Boglárkával, a vállalat közép-kelet-európai digitális stratégiai igazgatójával beszélgettünk a magyarországi Oracle-felhasználók múlt héten tartott konferenciáján.

Hirdetés

A digitális gazdaság korába lépünk, amelyben minden vállalat technológiai cég lesz - idézte nyitó előadásában a Gartner elemzőjét Neil Sholay, az Oracle Digital EMEA régiós vezetője a magyarországi Oracle-felhasználók Siófokon megtartott 20. konferenciáján, a HOUG 2016-on.

Óriási változást hoz az üzlet és a technológia szoros összefonódása a legtöbb szervezet életébe, ezért - bár változásokat korábban is megéltünk mindkét területen - három dolgot érdemes szem előtt tartani, mondta Neil Sholay. A digitális technológia felgyorsítja a változás folyamatát, pusztán méretüknél fogva többé nem győzhetnek már a vállalatok a piaci versenyben, mert az ügyfélélmény innovatív továbbfejlesztői lesznek a nyertesek, ezért az innováció kulcsfontosságúvá válik az üzlet szempontjából.

Leszámítva az eleve a harmadik vállalati platformra született szereplőket, a legtöbb cégnek a digitális átalakulás útjára kell lépnie ahhoz, hogy az új korszakban is versenyképes maradhasson. Megváltozik ezzel a vállalati informatika szerepe is, az innováció forrásából az újító üzlet segítőjévé lesz - az üzletági IT-költés 38 százaléka felett már ma sem az informatikai osztály rendelkezik, de ez az arány jövőre meghaladhatja a keret 50 százalékát.

Neil Sholayt és Blahut Boglárkát az Oracle közép-kelet-európai digitális stratégiai igazgatóját a digitális átalakulás térségbeli tapasztalatairól kérdeztük a HOUG 2016-on.

Computerworld: Az Oracle Digital három éve alakult, hogy az EMEA régió 120 legnagyobb ügyfelét közös műhelymunkán keresztül, a digitális stratégia megalkotásától kezdve segítse az átalakulás folyamatában. Milyen fogadtatásra talált ez a kezdeményezés?

Blahut Boglárka: Akkora nyitottsággal fogadták ügyfeleink az együttműködés új formáját, hogy ma már szűkebb térségünkön, Közép-Kelet-Európán belül is több mint száz ügyfelünkkel, közöttük magyarországi vállalatokkal dolgozunk a szervezet digitális érettségének felmérésén, a stratégia megtervezésén és gyakorlatba ültetésén, a projektek megtervezésén és megvalósításán. Az érdeklődés vállalatmérettől és iparágtól független, nagy bankokkal és távközlési cégekkel éppúgy dolgozunk, mint startupokkal és ipari szereplőkkel.

CW: Minden vállalat egyedi történet a digitális átalakulás szempontjából, vagy az eddigi műhelymunkák szolgáltak olyan tapasztalatokkal is, amelyek bármely cég számára hasznosak lehetnek?

Neil Sholay: Egy-egy iparágon belül a vállalatok digitális törekvései érthető módon sok hasonlóságot mutatnak, országonként azonban, a kultúrák különbözősége miatt, a szemlélet, amely a megvalósítás menetét is meghatározza, eltérő lehet. Míg a spanyol cégek például nagy lendülettel, bátran vetik bele magukat projektjeikbe, a francia vállalatokat inkább a visszafogott, konzervatív megközelítés jellemzi.

 

BB: Mi itt Közép-Kelet-Európában valahol a két véglet között helyezkedünk el. Lelkesedéssel, bátorsággal szerencsére szűkebb térségünkben is találkozunk, olyan kisméretű piacokon is, mint például Szlovénia vagy Szerbia, ahol az üzlet digitalizálása jelentheti a kitörés egyedüli lehetőségét a vállalatok számára. Minden azon múlik egyébként, hogy a vállalatnak határozott célja legyen a digitális átalakítással, annak eléréséhez így választhat megfelelő eszközöket, szolgáltatásokat, megoldásokat.

NS: Földrajzi és kulturális adottságaikon túl a digitális átalakítás során a közép-kelet-európai vállalatok előnyére szolgálhat viszonylag fiatalabb informatikai infrastruktúrájuk is. Öröklött rendszerek persze errefelé is működnek, de a nyugat-európai legacy rendszerek akár évtizedekkel idősebbek lehetnek. Ha egy ilyen matuzsálemet le kell kapcsolni, mert csak vállalhatatlan költségek árán vagy egyáltalán nem lehet a modern informatikai környezetbe integrálni, akkor a vállalat érthető módon nehezebben dönt a lépésről.

CW: Előadásában elhangzott, hogy a digitális üzlet költségvetésének 44 százalékát az ügyfélélmény fejlesztésére, 30 százalékát a működéshatékonyság javítására, 26 százalékát új üzleti modellek kidolgozására fordítja. Tapasztalatai alapján a digitális átalakítás előtt álló vállalatok tisztában vannak azzal, hogy mit várhatnak majd beruházásaiktól? Napjainkban is készülnek felmérések ugyanis, melyek szerint a cégvezetők költségcsökkentést remélnek a felhőalapú megoldásoktól.

NS: Intő jelnek veszem, ha azt hallom, hogy egy vállalat döntéshozói a felhő költséghatékonyságáról beszélnek, mert ez azt jelenti, hogy a felhőre pusztán eszközként tekintenek, nem látják benne az agilitás megszerzésének lehetőségét. Az ilyen vállalat még nem érett a digitális átalakulásra. Különböző típusú műhelymunkákba vonjuk be ezért ügyfeleinket. A foglalkozások egy részében az ügyfélélményt javító fejlesztésekre, konkrét termékekre, szolgáltatásokra összpontosítunk, illetve a meglévő projektportfóliót értékeljük ki. Más műhelymunkáink tárgya sokkal inkább az alapozás, a digitális érettség felmérése, a stratégiai tervezés támogatása. A várható költség- és munkaigény, a ráfordítás és a hatás bemutatásával segítünk a vállalatoknak a projektek kijelölésében is, amelyekkel célszerű hozzálátniuk a digitális átalakításhoz.

CW: Felhívta a figyelmet előadásában arra, hogy a digitális átalakítás során az egyszerűsítésre kell törekedniük a vállalatoknak, mert ez alapvető a kívánt ügyfélélmény megteremtése szempontjából. Ugyanakkor az eleve digitális üzletként létrehozott cégek kivételével a vállalatok már beruháztak a hagyományos szolgáltatási modellre épülő informatikai megoldásokba, ezért amikor a digitális átalakulás részeként felhőszolgáltatásokat is bevezetnek, környezetük összetettebbé válik. A felmérés szerint, amelyet az IDG Connect az Oracle megbízásából készített az EMEA régióban 450 üzleti és informatikai felsővezető megkérdezésével, a hibrid környezetek kapcsán a vállalatok elsősorban az összetett informatikai architektúrák kezelése (60 százalék) és az informatikai beszállítóval való kapcsolat (52 százalék) miatt aggódnak. Hogyan kezelik a műhelymunkák során ezeket a félelmeket?

NS: Tapasztalataink szerint a felhőalapú megoldások bevezetésével a vállalatok informatikai környezete egyértelműen egyszerűbbé válik, a migráció kezdeti, hetekben mérhető időszakát leszámítva talán, amikor a komplexitás átmenetileg nőhet. Érthető ez, mivel a vállalatnak nem kell többé egyedi, nem szabványos HR-, ERP-, CRM- és más alkalmazásokat menedzselnie, miután átállt a felhőalapú megoldás használatára, működjön az magán- vagy nyilvános felhőben, illetve hibrid modellben, ezt a terhet leveszi válláról a szolgáltató.

Informatikai beszállító és ügyfél kapcsolata a felhőalapú megoldások bevezetésével sem változik a korábbiakhoz képest, ha a vállalat pusztán eszközt lát az IT-ban. Egészen más a helyzet a felhőre mint innovációs platformra tekintő vállalatok esetében, amelyek üzleti céljaikat feltárva stratégiájuk formálásába is bevonják beszállító partnerüket. A szoros együttműködés kapcsolata ez, amelynek kezdettől fogva bizalomra kell épülnie. Roppant fontos ezért a jó partnerválasztás.

BB: A közös műhelymunka során ugyanakkor mi is sokkal mélyrehatóbban megismerjük ügyfeleinket, így még pontosabb képet alkotva üzleti problémáikról és törekvéseikről a lehető legjobb megoldásokkal segíthetjük őket céljaik elérésében - beleértve szolgáltatásaink továbbfejlesztését is.

NS: Mind több digitális tanácsadó céggel és ügynökséggel dolgozunk együtt, hiszen az átalakulásban és azt követően egyre kevésbé választható külön a technológia és az üzlet. A jövőben ezért ügyfél és beszállító partner mellett egyre inkább további beszállítók is a kapcsolatrendszer részévé fognak válni.

CW: Oracle Cloud at Customer néven márciusban új szolgáltatáscsomagot jelentettek be, amely hardvert, szoftvert és üzemeltetési szolgáltatásokat integrálva, készülék (appliance) formájában a vállalatok saját, házon belüli adatközpontjába viszi az Oracle nyilvános felhőben elérhető szolgáltatásait. A Microsoft az Azure Stackkel már kínál hasonló lehetőséget, és Open Stack-alapú megoldások is elérhetők magánfelhők kialakításához, de ezek egyikéről sem mondható el, hogy minden komponens, a hardvert is beleértve, ugyanattól a szállítótól származik.

NS: Mindig teljes összhangban áll a vállalat magánfelhője a nyilvános felhőnkkel, ha az Oracle Cloud at Customer megoldásunkat választja, ezt száz százalékban garantáljuk, mivel a kettő ugyanarra a technológiára épül, és az infrastruktúrától az alkalmazásokig a teljes környezetet menedzseljük. A magán- és a nyilvános felhő között az alkalmazások automatikusan mozgathatók, illetve méretezhetők, a vállalatok így a felhőalapú megoldások minden előnyét élvezhetik, miközben házon belül tarthatják érzékeny adataikat. Nagy távközlési cégek, közöttük a Deutsche Telekom, hamarosan saját adatközpontjaikból is kínálni fogják menedzselt magánfelhő-szolgáltatásunkat. A rugalmasság és biztonság ezen a szinten régiónkban is sok cég számára megkönnyíti majd a digitális átalakulást.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.