Azt követően, hogy 2013-ban nagyon jó évet zárt a hazai felhőpiac (Felhő-szakadás Magyarországon, Computerworld 2014/20. lapszám), a nyilvános felhő szegmense 2014-ben is a várakozásoknak megfelelően teljesített, az előfizetések, a professzionális és a tanácsadói szolgáltatások díját is beleszámítva 63 százalékkal nőtt az International Data Corporation (IDC) adatai szerint.
– Nagymértékű lassulást tapasztaltunk ezzel szemben a magánfelhő-szegmensben, ahol a két évvel ezelőtti, 70 százalékos bővülés után tavaly mindössze 23 százalékkal nőttek a bevételek – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – A múlt év tavaszán adták át üzemeltetésre a kormányzati felhőt, amelyet azt követően már nem bővítettek, fejlesztettek jelentősebb mértékben. A lassulást elsősorban ez idézte elő, de a versenyszférában, a nagyvállalatok körében sem láthattunk magánfelhő építésére, illetve üzemeltetésére irányuló, nagyobb projekteket, bár a szervezetek némelyike virtualizált szerverkörnyezetét előszeretettel nevezi magánfelhőnek.
Privát dilemma
Az IDC Hungary 2015 elején készült ITS felmérésében a vállalatok 60 százaléka mondta, hogy szabványosította informatikai környezetét, de az IT-szolgáltatásokat már csupán 30 százalékuk katalogizálta és árazta be, a használatalapú elszámolásra áttérők aránya pedig a 20 százalékot sem éri el, és még esetükben sem egyértelmű, hogy ez automatizáltan történik, vagy a kontrollingosztály számítja ki, hogy mely üzletágat mekkora költség terhel.
– Magas ugyanis a küszöb a szolgáltatások önkiszolgáló módon történő hozzárendelését és a használatalapú elszámolást automatizáltan megvalósító magánfelhő-környezet kiépítéséhez, Magyarországon viszonylag szűk az a vállalati kör, amelynek megéri a nagy ráfordítás – mondta Balicza Gábor. – A szervezetek dönthetnek menedzselt, házon belül kialakított, de külső szolgáltató által üzemeltetett, vagy dedikált, külső szolgáltatónál hosztolt magánfelhő mellett is, a szegmens teljesítményén azonban ez nem mindig mérhető le teljes egészében. Egy házon belüli magánfelhő kiépítését követően például eltűnik a piacról, mert üzemeltetése belső költségekkel jár, míg a dedikált magánfelhők üzemeltetése gyakran nagyobb outsourcing-szerződések része, ezért nehéz lehet a szolgáltatói bevételek szétválasztása. A piac magánfelhő-szegmensének lassulását mutató adatokat ebben az összefüggésben érdemes értékelni.
A magánfelhő-környezetet kiépítő, hazai nagyvállalatok változatlanul az IaaS és PaaS, infrastruktúra- és a platformszolgáltatásokat használják elsősorban ebben a modellben, amelyekkel többnyire a fejlesztést és a tesztelést támogatják. Éles környezetét, vállalatirányítási rendszerét egyelőre nagyon kevés szervezet migrálta magánfelhőbe.
Publikus platformok
Nyilvános felhőben a megelőző évekhez hasonlóan tavaly is a szolgáltatásként adott szoftver (SaaS) volt a legnépszerűbb, míg a szegmens egésze 63 százalékkal bővült, addig a felhőszolgáltatásoknak ebből a típusából származó bevételek 77 százalékkal nőttek 2014-ben. A vállalatok elsősorban kapcsolattartást, csoportmunkát és ügyfélkapcsolat-kezelést támogató alkalmazásokat használtak ebben a modellben, az élmezőnyben nem tapasztalhattunk változást a korábbi felálláshoz képest.
– Mind a felhőalapú kommunikációs, mind a kollaborációs és tartalomkezelő megoldások piaca 100 százalékot meghaladó mértékben bővült az elmúlt évben, míg a SaaS modellben működő CRM alkalmazásoké több mint 40 százalékkal – mondta Balicza Gábor. – Előbbi kettő, különösen a kisebb vállalatok körében, lefedi az alapigényeket, míg a felhőalapú CRM különösen a digitalizálódás útján előrébb tartó szervezeteknek ad értékes funkciókat, beleértve az ügyfelek jobb megismerését, személyes megszólítását támogató, analitikai képességeket is.
Ezzel egy időben a nyilvános felhőben elérhető PaaS és IaaS szolgáltatások piaca is 33, illetve 23 százalékkal bővült 2014-ben, ami az azt megelőző évhez képest több mint kétszer gyorsabb növekedésnek felel meg. A platformszolgáltatások esetében a bővülés hajtóerejét, legalábbis részben, ugyancsak a keresettebbé váló analitikai képességek adják.
Különösen a startup-cégek számára természetes, hogy IaaS és PaaS szolgáltatásokat is a nyilvános felhőben használjanak, és közülük nem egynek az analitika a fő tevékenységi területe. A harmadik vállalati platformot alkotó mobilitás, felhő, bigdata-analitika és közösségi média szorosan összefonódik egymással, és ma már a hazai piac vezető szereplői – a Microsoft, a Salesforce, a Magyar Telekom, az IBM és az NKS – is egyre eredményesebben kommunikálják, hogy felhőalapú megoldásaik milyen gazdag funkcionalitással segítik a feltáruló üzleti lehetőségek kiaknázását.
– Rövid távon nem számítunk hangsúlyeltolódásra a múlt évben 10 milliárd forint fölé növő, hazai felhőpiacon – mondta Balicza Gábor. – Bőven van még hová terjeszkedniük a kommunikációs és kollaborációs felhőszolgáltatásoknak, miként a CRM megoldásoknak is, és várhatóan tovább gyorsul az infrastruktúra- és a platformszolgáltatások térnyerése is. Az alkalmazáspiacon megkezdődött egyfajta kannibalizáció is, a SaaS szolgáltatások előfizetési díjából származó bevételek ma a szoftverlicencek értékesítéséből befolyó összeg 5 százalékát érik el, de öt éven belül ez az arány 30 százalékra nőhet, miután a szállítók igyekeznek a felhőbe terelni felhasználóikat. Idén a nyilvános felhőszolgáltatások szegmense 53 százalékkal, a magánfelhőé 45 százalékkal nőhet, ez utóbbinak a többségi állami tulajdonnal jellemezhető szektorokban várható beruházások adhatnak ismét lendületet. Jövőre 48 és 45 százalékkal bővülhet a hazai felhőpiac két szegmense.
