Magától értetődő, hogy pandémia idején fokozott érdeklődés kíséri a fertőzés megelőzését, a megváltozott élethelyzetben a munkát és a szabadidő eltöltését segítő eszközöket, megoldásokat. Folyamatosan érkeznek a hírek új, ígéretes fejlesztésekről, amelyek napi használatba vételére azonban jellemzően még várni kell. Ezek mellett természetesen számos olyan, már validált és kipróbált - esetleg korábban csak kevesek által ismert - eszköz áll rendelkezésre, amelyek hozzájárulhatnak a járvány visszaszorításához, a további fertőzések elkerüléséhez.
Ötlettől a sorozatgyártásig
A Semmelweis Scanner ötlete kilenc évvel ezelőtt született meg a Műegyetemen. A rendszer egy speciális kézfertőtlenítő szer eloszlásának kimutatásával alkalmas az egészségügyi dolgozók kézfertőtlenítési eljárásának közvetlen és objektív kiértékelésére. Korábbi adatok szerint a kórházi fertőzések világszerte naponta közel másfél millió embert érintenek. A kézhigiéné a kórházakban tehát még "békeidőben" is kulcskérdés, nemhogy manapság, amikor már mindenütt megjelent a koronavírus.
- A rögös út, amelyet a koncepció, illetve a termék a kezdetek óta bejárt, teljesen normális, szerves részét képezi egy innovációs életciklusnak. Végigmentünk azon a pályán, amely a műszaki tervezéstől kezdve a prototípusokon keresztül egészen a nemzetközi piacokon értékesíthető, a helyi igényekhez igazodó, sorozatban gyártható termékhez vezetett. A folyamat során kijavítottuk a kezdeti hiányosságokat, és figyelembe vettük az újonnan felmerülő igényeket. Mindennek nyomán már a harmadik generációs eszköznél tartunk. Miután eljutottunk ide, az elmúlt három évben minden energiánkat az üzletfejlesztésre fordítottuk, meséli Haidegger Tamás, a fejlesztő, gyártó és forgalmazó HandInScan társalapítója.
A Semmelweis Scanner megszerezte a CE minősítést, az első kétszáz kézhigiénés rendszert eddig Szingapúrtól Kanadáig több mint 18 országban értékesítették. Idén közel ugyanennyi készüléket szeretnének eladni. Mivel nem dobozos termékről van szó, a csomag igény szerint szoftvereket, illetve rendszerintegrációt is tartalmaz, az ára mintegy 5 millió forint. - Magyarországon nagyon jól állunk: az elmúlt két évben, különböző EU-s támogatásokkal, a vidéki kórházaknak lehetőségük nyílt pályázati pénzeket szerezni infrastruktúra-fejlesztésre. Ennek köszönhetően mintegy 40 hazai kórházban találkozhatnak a dolgozók a technológiával, illetve vált részévé a rutinszerű oktatás a kézhigiénés ellenőrzésnek, magyarázza Haidegger Tamás.
Játékosan oktat a hermelin
Az innováció, illetve az üzleti koncepció egyik fontos pontja volt, amikor a fejlesztők rájöttek, hogy hiányoznak azok a háttérstruktúrák, amelyek segítségével a kórházi dolgozók be tudják illeszteni az eszközt napi folyamataikba. A felismerést tettek követték: az eszközt hozzáigazították a meglévő kórházi infrastruktúrához, illetve megoldották a folyamatosan fejlődő infrastruktúra hatékony kihasználását. Mire kell itt gondolni? Például arra, hogy kezdetben csak néhányan rendelkeztek okostelefonnal, következésképpen folyamatos interneteléréssel, míg ma ez gyakorlatilag mindenki számára adott. Az eszköz hatékony alkalmazásának másik összetevője a kórházi dolgozók viselkedésének megváltozása. A technológia köré olyan megoldásokat kellett fejleszteni, amelyek segítik az eszköz használhatóságát, beépítését a napi rutinba.
- Nemcsak azt kell elérni, hogy az egészségügyi személyzet elméletben ismerje a kézfertőtlenítés helyes módját, hanem azt is, hogyha úgy adódik, akkor naponta akár ötvenszer alkalmazza azt. A viselkedés formálását hivatott elérni az úgynevezett gamification interfészünk, amelynek lényege, hogy egy kabalaállattal - egy hermelinnel - játékos formában személyesítettük meg a tanulási folyamatot. A rendszer az oktatáson kívül igény szerinti statisztikákat, kézhigiénés riportokat is készít a kórház elvárásainak megfelelően, emeli ki Haidegger Tamás, majd hozzáteszi: - A járvány ráirányította a figyelmet a preventív folyamatokra. Ebbe a körbe tartozik a szappanos, folyóvizes kézmosás, amelynek különböző fázisait tudjuk ellenőrizni, illetve a végeredményt pontosan ki tudjuk mutatni rendszerünkkel.
A HandInScan több éves kapcsolatot ápol az európai egészségügyi innovációs hálózattal, az EIT Health-szel. A 2016-os InnoStars GoEurope verseny közép-európai kategóriájának nyerteseként a HandInScan azóta is kiemelt figyelmet és folyamatos lehetőségeket kap az EIT Health-től. Ennek keretében jelenleg is több szakmai szintű egyeztetés folyik a Covid-19-hez kapcsolódó innovációk témájában.
Lázmérés szemüveggel
A hat egyetemistából álló csapat minden tagja - Lakatos Péter, Dános Péter, Elődi Márton, Knébel Miklós, Mitnyik Levente és Nagy Kristóf a Városmajori Gimnáziumba járt. A Műegyetem BSc-képzését befejezve többségük most mesterszakos hallgatóként külföldön tanul, ám jelenleg természetesen mindnyájan itthon tartózkodnak. Röviddel a magyarországi járványügyi intézkedések bevezetését követően beneveztek a Hack the Crisis Hungary hackathonra, ahol az EIT Health különdíjában részesültek. A verseny keretében 24 óra alatt olyan monitorozó, 3D-nyomtatott, szemüveg formájú eszközt fejlesztettek, amely lehetővé teszi a kórházban, de nem az intenzív osztályon fekvő betegek folyamatos megfigyelését, mégpedig úgy, hogy az ápolók nem létesítenek fizikai kontaktust a pácienssel.
- Több orvosismerősünk szerint a koronavírusos betegek ellátása során a fő problémájuk az, hogy nincs elég védőfelszerelésük, továbbá nagyon sok időt igényel a páciensek élettani paramétereinek gyakori mérése, aminek során az ápolók a közeli kontaktus miatt fokozott veszélynek vannak kitéve. Ez adta az ötletet: hogyan lehet egyszerre több embernek távolról megmérni a paramétereit? Az egyszerű használhatóság miatt esett a választás a szemüvegformára, amelybe három szenzort építettünk be: a homlokhoz egy hőmérsékletmérő szenzor került, a száj és az orr között helyeztük el a légzésfrekvenciát mérő mikrofont, míg a halántéknál található a pulzoximéter szenzor, amely ujjrátéttel működik, és a pulzusszámot, valamint avéroxigénszintet méri. Ezen paraméterek már elegendő adatot szolgáltatnak a beteg általános állapotáról, magyarázza Lakatos Péter, a Team Discover csapat egyik tagja.
Kapcsolatépítés a továbblépéshez
A szenzorokkal ellátott szemüveg prototípusa 3D-nyomtatással jött létre. A fejlesztők már készülnek a következő lépésre: meg kell oldaniuk az összegyűjtött adatok továbbítását és feldolgozását. Elképzelésük szerint a szemüvegbe vezeték nélküli kapcsolatra képes mikrokontrollereket építenek be, amelyek wifin vagy bluetoothon kapcsolódnak rá a kórteremben elhelyezett vevőegységre. Az adatok innen kerülnek át a feldolgozást végző szerverre. Mivel sokféle kórházi infrastruktúra létezik, a legkönnyebb megoldásnak különálló szerver működtetése tűnik. E szerverhez az arra jogosultak okostelefonjukról vagy tabletjükről bárhonnan hozzáférhetnének. A megoldás egyik legnagyobb előnye, hogy a rendszert a szemüveggel ellátott összes beteg használhatja, továbbá az orvosok vagy az ápolók egyszerre tudják megnézni az összes beteg paramétereit.
- Miután 900 csapat közül megnyertük az EUvsVirus Hackathon Health & Life kategóriáját, elég sok megkeresést kaptunk inkubációktól, külföldi szervezetektől, magánszemélyektől. Próbáljuk minél többükkel felvenni a kapcsolatot, vizsgáljuk a lehetőségeket. Az Európai Bizottság május végén tart egy Matchathont, amelynek keretében 120 csapatot próbálnak összekapcsolni partnercégekkel, egyetemekkel, befektetőkkel, hogy megadják a projektek továbblépéséhez szükséges támogatást. Már eddig is sok segítséget kaptunk az EIT Health InnoStarstól, többször mentorált minket Fürjes Balázs, Bábel Tamás és Békási Tamás, sokat köszönhetünk nekik, hangsúlyozza Lakatos Péter.
Maszkokat vizsgál be a BME
Új és használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközök darabvizsgálatának elvégzésére kapott felhatalmazást a kormánytól a veszélyhelyzet idejére a Műegyetem. A labor vizsgálja, hogy a maszk megfelel-e a szabványban előírtaknak, illetve ténylegesen véd-e a kockázatokkal szemben. A vizsgálat a maszkok legfontosabb tulajdonsága, a szűrőanyag részecskeáteresztő-képességének mérésére irányul. Megállapítják, hogy az eszköz tényleges védelmet nyújt-e a rendeltetése szerinti kockázatokkal szemben. A vizsgálat eredményéről a labor igazoló dokumentumot állít ki. Ebben szerepel, hogy a maszk szűrőanyaga megfelel vagy sem a vonatkozó szabvány (MSZ EN 149:2001 + A1:200) kategóriáinak (FFP1, FFP2 vagy FFP3).
Idősek támogatása
Az AAL (Active and Assisted Living) európai program olyan termékek és szolgáltatások megszületését támogatja, amelyek hozzájárulnak az idősek egészséges, aktív és biztonságos életéhez, kapcsolatainak ápolásához. A mostani járványidőben megnő azon megoldások jelentősége, amelyek korszerű infokommunikációs eszközökkel segítik az otthonlétet.
Az AAL közösség több olyan eszközre és szolgáltatásra hívja fel a figyelmet, amely már kapható a piacon. Közéjük tartozik például a YoooM (Yo…Me), amely innovatív nagyító lencsékkel, továbbá egy tabletállvánnyal kiegészítve támogatja a házban szabad mozgást lehetővé tevő videókommunikációt. A fejlesztési projektben magyar részről a BME Egészségipari Mérnöki Tudásközpont vett részt. Egy másik eszköz a lakás központi helyére telepítendő TinyBot, amely a helyi wifin kapcsolódik az internethez. Célja, hogy emlékeztesse használóját feladataira vagy üzeneteire: először egy dallammal kelti fel a figyelmet, majd következik az időpont és maga az üzenet.
