A piacelemző eddigi jóslatai beigazolódtak, 2014-ben a teljes infokommunikációs költés 30 százaléka és a piacbővülés közel 100 százaléka már a harmadik platformhoz kötődött, amely így az innováció és a növekedés fő hajtóerejévé lépett elő. Jövőre ez a folyamat kritikus szakaszába lép.
A 2015-ös évet ugyanis a harmadik platformra épülő technológiai és üzleti innováció, értékteremtés fogja meghatározni az IDC szerint. Az IT-iparág, és vele együtt az összes többi iparág harmadik platformra történő átállása az újítás szakaszába lép, amit a platform képességeit radikálisan kiterjesztő alaptechnológiák – a dolgok internete (IoT), a kognitív, tanuló rendszerek, a robotika, a 3D-nyomtatás, a természetes kezelőfelületek, valamint a harmadik platformra optimalizált biztonsági technológiák és megoldások – az innováció katalizátoraiként fognak elősegíteni.
Gyorsan bővülő fejlesztői közösség az áttörést hozó alkalmazások sokaságát hozza majd létre ezen az innovációs platformon – az IDC szerint a következő négy-öt évben az ilyen alkalmazások száma megtízszereződik. Sok közülük nagy adatra, a dolgok internetére fog épülni, kétharmaduk pedig kimondottan iparág-, illetve szerepkör-specifikus lesz.
A harmadik platformon dolgozó iparági fejlesztőközösségek az innováció epicentrumaivá válnak, és olyan megoldásokat alkotnak, amelyek új üzleti modelleket, értékláncokat és költségstruktúrákat hívnak életre, új termékek és szolgáltatások bevezetését teszik lehetővé, kiélezve a versenyt a piac korábbi, vezető és újonnan belépő szereplői között.
– Fejlődésének leglátványosabb szakaszába lép a harmadik platform 2015-ben, amelyben az IT jóval az adatközpontok és informatikai osztályok határain túl is éreztetni fogja innovációs erejét, és ennek következtében minden iparág újjászületik a folyamatos átalakulásra – mondta Komáromi Zoltán, az IDC Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. – Meggyőződésünk, hogy a harmadik platform nem csupán a technológiai megújulás alapja, hanem nagyon gyorsan az üzleti innováció platformjává fog előlépni.
Erre költünk jövőre
Az IDC jövő évre kiadott, több mint 1100 elemző véleményét összesítő, részletes előrejelzése (IDC Predictions 2015: Accelerating Innovation – and Growth – on the 3rd Platform) szerint a teljes IT-költés világszinten szerény 3,8 százalékkal 3,8 trillió (ezer milliárd) dollár fölé fog nőni.
– Túlszárnyalja azonban ezt az iparági átlagot a harmadik platformot alkotó felhő-, mobil-, közösségi és bigdata-technológiákhoz köthető költés, amely 2015-ben 13 százalékkal fog nőni, a szállítói bevételek harmadát adva – mondta Komáromi Zoltán. – Ezek a technológiák válnak majd a növekedés egyedüli motorjává, mivel a második platformra fordított költés a jövő év második felétől csökkenésbe fordul.
A távközlési piacon 2015-ben a vezeték nélküli adatforgalom válik a piac legnagyobb, 536 milliárd dolláros, és egyben leggyorsabban, 13 százalékkal bővülő szegmensévé. Az okostelefonok és tabletek eladásából származó szállítói bevételek elérik a 484 milliárd dollárt, a darabszámot tekintve a phabletek (az 5,5-7 colos kijelzőméretű eszközök) részesedése az idei 11-ről jövőre 18 százalékra nő. A viselhető eszközökből azonban 2015-ben a szállítók, bár sokat fejlesztenek ezen a téren, még nem tudnak majd annyit eladni, amennyit szeretnének.
Jövőre a felhőpiac mérete eléri a 118 milliárd dollárt, 2018-ban pedig a 200 milliárd dolláros határt is át fogja lépni.
Mind kiélezettebbé válik a verseny is. Az Amazon, bár egyre nagyobb nyomásnak lesz kitéve, tartani fogja pozícióját, vagy még meg is erősíti azt, a kisebb – az első tízbe nem besorolható – IaaS-szolgáltatók közül azonban több végleg kiszorul majd a piacról. A Google, a Microsoft, az IBM, az Alibaba és a China Telecom is növelni fogja részesedését, a nagy alkalmazás-piactereken elérhető applikációk száma pedig megduplázódik. Annak érdekében, hogy minél több fejlesztőt csábíthassanak platformjukra, a piaci szereplők új ajánlatokkal fognak megjelenni a kognitív, tanuló rendszerek és az IoT területén. Első látásra szokatlannak tűnő partneri kapcsolatok is köttetnek majd a PaaS-arénában az elemző szerint. A Facebook például a Microsofttal és/vagy az IBM-mel lép együttműködésre, a HP az Amazon Web Services (AWS), a Salesforce a Microsoft, az IBM és/vagy az AWS felhő-adatközpontjait is használhatja a jövő évtől.
A felhőszolgáltatók sokkal többet költenek majd adatközpontokra, mint a többi szervezet. Hardverinnovációs hullámot fog ez kiváltani, melynek élén olyan szereplőkkel fogunk találkozni, mint a már említett Amazon, IBM, Google és Microsoft. Az infrastruktúra-szolgáltatók tízes élmezőnyében szereplő versenyzők körében azonban konszolidációra is számíthatunk 2015-ben.
Igazán nagy adat
A big data és analitikai piac mérete – a hardverre, szoftverre és szolgáltatásokra fordított költést is beleszámítva – 125 milliárd dollárra rúg 2015-ben. Az elmúlt három-öt évhez képest a bevezetett megoldások mind összetettebbé válnak, több adatforrást, felhasználót és alkalmazást érintenek majd, ezért a következő öt évben a szervezetek ezen a piacon professzionális szolgáltatásokra 25 százalékkal többet fognak költeni, mint technológiára.
Stratégiai jelentőségű innovációs területté válik 2015-ben a bigdata-megoldások piacán a médiagazdag tartalom elemzése, az adat mint szolgáltatás (DaaS), a tanuló rendszerekkel és az IoT analitikával együtt.
Közülük is kiemelkedik majd a médiagazdag tartalom elemzése, a szervezetek jövőre megháromszorozhatják ezzel összefüggő, big data típusú analitikai (BDA) beruházásaikat. Észak-Amerikában a nagyvállalatok fele már ma is felhasználja a videókból, hang- és képfelvételekből kinyerhető adatokat BDA projektjeiben. Az IDC arra számít, hogy ez az arány három éven belül 75 százalékra fog nőni, hogy öt év távlatában elérje a 100 százalékot. A tipikus alkalmazási területek közé tartozik az arcfelismerés, a szöveg- és beszédelemzés, az egészségügyi, kereskedelmi és adóügyi képanalitika, valamint a létesítmények, infrastruktúrák ellenőrzése és védelme repülő drónok által továbbított, élő videoközvetítés elemzésén keresztül.
– Az adat mint szolgáltatás (DaaS) a beszállítói lánc egyik kulcselemévé válik a felhőalapú és analitikai megoldásokat szállító vállalatok számára, ezért 2015-ben igyekeznek majd megtalálni az innovációs platformjukhoz és közösségükhöz legjobban illő adatbeszállítókat – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – A tíz legnagyobb piaci szereplő negyede már jövőre kínálni fog – partneri együttműködés vagy akvizíció eredményeként – DaaS-szolgáltatást, méghozzá egyre inkább hozzáadott értékkel érkező tartalom, például ajánlások, értékelések, szűrt listák stb. formájában.
Nagy év lesz 2015 a kognitív, tanuló rendszerek történetében, amikor a gépi tanulást (ML-t) lehetővé tevő technológiák egyre több alkalmazásba fognak beépülni. Az IBM már az eddigiekben is méltán nagy figyelmet keltett Watson kognitív rendszerével, amely a gépi tanulást mesterséges intelligenciával és szöveg-, illetve beszédfelismeréssel ötvözi. Idén az IBM felhőszolgáltatás formájában is elérhetővé tette a Watson analitikai képességeit, hogy a különböző iparágak szereplőivel és IT-szállítókkal (közöttük az Apple-lel) együttműködve kognitív alkalmazások tucatjait hozza piacra a következő 24 hónapban.
Az IDC arra számít, hogy 2015-től több PaaS-szolgáltató is igyekszik majd megerősíteni pozícióját a tanuló rendszerek piacán. A Microsoft idén már bejelentette Azure Machine Learning szolgáltatását, és a Google is kiterjedt fejlesztéseket folytat ezen a téren. Az elemző szerint 2015-ben az Amazon is ML technológiára épülő szolgáltatással fog megjelenni, miközben a kínai Baidu is dolgozik hasonló képességek kifejlesztésén. A kognitív, tanuló rendszerek ezért a harmadik platform innovációs szakaszában az iparág átalakulásának egyik legfontosabb területét fogják képviselni.
Mindenek internete
Átlagosan évi 30 százalékkal fog nőni az IoT analitikai piac a következő öt évben, amely az adat- és analitikai szolgáltatások egyik fókuszterülete lesz. Ahogyan az internetre egyre több okos eszköz és tárgy – autó, épület, lakás, ipari létesítmény, infrastruktúra, viselhető kütyü és más dolog – csatlakozik, az IoT a harmadik platformra épülő, értékteremtő innováció egyik leghatásosabb katalizátorává válik. Az „intelligens”, hálózatra kapcsolt dolgokra ugyanis mind több alkalmazás és megoldás készül majd, legyen szó a fogyasztóknak apró kényelmi szolgáltatásokat adó applikációkról vagy teljes iparágakat átformáló alkalmazásokról.
– Az IoT-költés 2015-ben meghaladja az 1,7 trillió dollárt, ami ugrásszerű, 14 százalékos növekedés lesz az idei évhez képest – mondta Balicza Gábor. – Jövőre már 15 milliárd, önállóan kommunikáló eszköz fog az internetre csatlakozni, és számuk 2020-ra eléri a 30 milliárd darabot, az IoT-költés pedig a jövő évi összeg közel kétszeresére, 3 trillió dollárra fog rúgni. A jövő évi költés egyharmadát a szervezetek olyan intelligens és beágyazott eszközökre fordítják majd, amelyek kívül esnek az informatikai és a távközlési iparág területén, és a gépjárművekben, a kereskedelemben, az energiaellátásban, az egészségügyben, valamint a szórakoztatóelektronikában kerülnek felhasználásra.
Három nagy piaci szereplő, a Cisco, az IBM és az Intel minderre azzal is rásegíthet az elemző szerint, hogy jövőre ipari IoT-megoldásokat fejlesztő és szállító, magánkézben tartott vállalatot hoz létre. Miért is ne? A Cisco és az Intel ezt már korábban is megtette a VCE megalapításával, amely termékeivel és szolgáltatásaival az integrált rendszerek, konvergens infrastruktúrák piacán növelte a kritikus tömeget.
Jövőre az IoT-háttérendszerek is megjelennek szolgáltatás formájában (back-end as a service), ahogyan a PaaS és analitikai szolgáltatók igyekeznek minél több fejlesztőt megnyerni iparág-specifikus, analitikai háttérrendszerekkel integrált alkalmazások fejlesztésére. Ebben az IoT-kategóriában a prediktív karbantartást segítő alkalmazások fognak elsőként elterjedni.
Búcsú a jelszavaktól
A harmadik platformra optimalizált biztonság és a 3D-nyomtatás lesz – a kognitív rendszerek és az IoT mellett – az innováció további két, legnagyobb hatású katalizátora 2015-ben.
Harmadik platformra optimalizált biztonság alatt az elemző olyan technológiákat és szolgáltatásokat ért, amelyek masszívan méretezhetők, egyúttal lefedik a védelemre szoruló rendszerek és információk teljes skáláját. Kulcsfontosságú fejlesztéseket látunk majd 2015-ben, amelyek a hálózat peremét (a mobileszközöket) és szívét (a felhőben tárolt adatokat), valamint a hálózaton utazó nagy adatmennyiségeket és az analitikai szolgáltatásokat is védeni fogják.
Áttörést ígér a jövő év a biometrikus azonosítás elterjedésében. Az IDC szerint 2015 végére a mobileszközök 15 százalékára már ujjlenyomatukkal vagy arcvonásaik felismertetésével fognak bejelentkezni a felhasználók, és ez az arány 2020-ra eléri az 50 százalékot. Más szóval a második platformhoz köthető felhasználónév-jelszó páros használata hasonló mértékben háttérbe szorul a következő években, sokunk örömére.
A felhőben kezelt adatok titkosítása alapértelmezett gyakorlattá válik jövőre. Szeretnének ugyanis biztosak lenni a felhasználók, és különösen a vállalatok afelől, hogy a nyilvános felhőben tárolt adataikat a szolgáltatók kizárólag rendeltetésüknek megfelelően használják, azokhoz harmadik fél nem fér hozzá, és erre a titkosítás a legjobb megoldás. Az Amazon nemrég jelentette be Key Management Service szolgáltatását az AWS-hez, amellyel a felhőben tárolt adatok egyszerűen és költséghatékonyan titkosíthatók. Jövőre várhatóan a többi, vezető felhőszolgáltató is hasonló megoldással követi majd az Amazon példáját. Az IDC szerint 2015 végére a felhőben, szabályozott módon kezelt adatok 20 százaléka titkosított lesz, és ez az arány 2018-ra gyors ütemben 80 százalékra nő.
Áttörést hozó DaaS-szolgáltatássá fog eközben előlépni a fenyegetésanalitika, hogy értéknövelt tartalomként segítse hozzá a szervezeteket a támadások jobb megértéséhez és megelőzéséhez. Az IDC szerint 2017-ben már a nagyvállalatok 55 százaléka elő fog fizetni valamilyen testre szabott fenyegetéselemző szolgáltatásra.
Jövőre a 3D nyomtatási piac szereplői azzal lesznek elfoglalva, hogy megalapozzák a 2016-os fellendülést. Nagyon sok múlik ezen, mert 2020-ban a 3D-nyomtatás már a vásárlások 10 százalékánál igény szerinti gyártás lehetőségét fogja kínálni a fogyasztóknak. Háromdimenziós nyomtatásra 2015-ben 27 százalékkal többet fognak költeni a felhasználók, mint az idén, mintegy 3,4 milliárd dollárt. Ennél is lényegesebb azonban, amit a hagyományos nyomtatók gyártói tesznek a színfalak mögött. A HP már bemutatta Multi Jet 3D nyomtatóját, amely 2016-ban kerül forgalomba. A Canon, az Epson és a Ricoh a jövő évet hasonló fejlesztésekkel fogja tölteni, hogy nagyjából ugyanekkor piacra léphessen saját 3D-nyomtatójával. A nagy hírverés és várakozások ellenére azonban 2015 elsősorban az ilyen fejlesztésekről fog szólni, és a megjelenő termékek is az üzleti felhasználókat célozzák majd első körben. Az innováció leglátványosabb területét az IDC szerint az új kellékanyagokkal végzett munka alkotja majd: a 3D-nyomtatók egy tárgyon belül több különböző anyagot, többféle fémet és színt kezelnek majd, és alkalmassá válnak áttetsző, valamint egészen kifinomult, fa és márvány hatású tárgyak előállítására is.
Iparágak fordulóponton
A jövő évtől kezdve a harmadik platform üzleti oldalon is legalább olyan látványos innovációs hullámot fog elindítani, mint amilyet az elmúlt években a technológiák területén tapasztaltunk.
– Előrejelzésünk szerint 2018-ig szinte az összes iparágban olyan régi és új versenytársakkal szembesül majd a jelenlegi piacvezetők egyharmada, amelyek a harmadik platformot hasznosítva új termékekkel és szolgáltatásokkal jelennek meg, újabb ügyfeleket érnek el, radikálisan kiterjesztik beszállítói és értékesítői hálózatukat, újraírják a tevékenységi területükre jellemző költség- és nyereségmodelleket, más szóval átrendezhetik a piaci szereplők közötti erőviszonyokat – mondta Komáromi Zoltán. – Ismerősen csenghetnek ezek a szavak azok fülében, akik tavaly is figyelemmel kísérték előrejelzéseinket, és ez nem véletlen, mert erre már 2013 végén is felhívtuk a figyelmet. Jó okunk van azonban arra, hogy előrejelzésünket megismételjük. Nem hangsúlyozható ugyanis eléggé, hogy a harmadik vállalati platform milyen hatalmas lehetőséget hordoz, és egyben milyen nagy veszélyt is jelent a piacvezető szereplők számára az összes iparágban. Még az évtized vége előtt fordulóponthoz érkezünk, amelyen túl nagyon könnyen mások lehetnek majd a piacvezetők, mint ma. Aki kétkedve fogadja ezt az előrejelzést, annak a többivel nem is érdemes foglalkoznia.
A pénzügyi szolgáltatások területén például már a jövő évtől szélesebb körben elterjedhetnek az alternatív fizetőeszközök közösségi, illetve pee-to-peer platformokra épülő hálózatai. Az IDC előrejelzése szerint két év múlva már az összes pénzügyi tranzakció 2 százaléka olyan alternatív fizetőeszközökkel bonyolódhat le, mint amilyen a bitcoin is.
Meghatározó szerepük lesz az IoT-megoldások elterjedésében a városi kormányzatoknak, amelyek 2015-től egymással versengve igyekeznek majd fenntartható környezeteket, okos infrastruktúrákat és szolgáltatásokat kialakítani. Az elemző szerint 2018-ban a városi kormányzatokhoz lesz köthető az IoT-ra fordított költés nem kevesebb, mint 25 százaléka.
A kereskedővállalatok jövőre ugyancsak arra törekednek majd, hogy bevételeiket a harmadik platformra épülő megoldásokkal növeljék. Az IDC szerint 2015 végén már legalább 25 kereskedőcég mondhatja el magáról, hogy helyfüggő szolgáltatások (location-based services) és felhőalapú analitikai szolgáltatások segítségével 5 százalékkal növelte az ugyanannak a vásárlónak eladott termékek összértékét. Az ilyen, közel valós idejű analitikára épülő szolgáltatásokkal ugyanis kontextusra érzékeny módon teljesen testre szabott élménnyé alakítható a vásárlás folyamata. A koncepció, a modell ezért nagy jövő elé néz a kereskedelemben, amit 2015-ben már a gyakorlat is igazolni fog. A következő lépés pedig az egyénre szabott kedvezmények hasonló elven működő, közel valós idejű kiszámítása és jóváhagyása lesz. A jövő év végén ilyen termékintelligencia-megoldásokat fog használni a tíz legnagyobb kereskedőcég az árazással összefüggő döntések 60 százalékának meghozatalakor, így ez a gyorsárazási modell a főáramba kerülhet.
Jól érzékelhető az itt említett példák alapján is, hogy a harmadik platform terjedése már jövőre milyen nagy horderejű változásokat indíthat el több iparágban. Éppen ezért az IDC azt tanácsolja a szervezeteknek, hogy 2015-től stratégiai beruházásaikon, innovációjukon és kommunikációjukon keresztül 100 százalékban a fenntartható – és remélhetőleg vezető – szerep megszerzésére törekedjenek ezen az új piacon.
