Gyorsítósávon az OECD-s netezők

Az előfizetők számát tekintve az Egyesült Államok áll az élen, ahol több mint 49 milliós a gyors világhálós eléréssel bírók tábora, míg a penetrációt figyelembe véve Izland vezet, ott a lakosság 26,7 százaléka rendelkezik szélessávú netkapcsolattal. Magyarországon az OECD adatai szerint száz lakosra 6,3 gyors webelőfizetés jutott tavaly decemberben.

Izlandon volt a legmagasabb, 26,7 százalékos a szélessávú internet penetráció 2005 végén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül - derül ki a szervezet felméréséből. Az előfizetők számát tekintve az Egyesült Államok áll az élen, az országban több mint 49 milliós a gyors világhálós eléréssel bírók tábora. Az OECD tagországokban a tavaly júniusi 136 millióról az év végére 158 millióra nőtt a szélessávú internet előfizetők száma, ez azt jelenti, hogy 100 lakosra 13,6 előfizetés jutott. A múlt év decemberében egyaránt 25 százalék feletti volt a szélessávú penetráció Izlandon, Dél-Koreában, Hollandiában és Dániában. Magyarországon az OECD adatai szerint száz lakosra 6,3 gyors webelőfizetés jutott tavaly decemberben. A legelterjedtebb technológia az OECD tagországokban a DSL, a múlt év végén a az előfizetők 62 százaléka választotta ezt, a kábelt 31, míg egyéb megoldásokat (műhold, optikai kábel, vezetéknélküli) 7 százalékuk használt.

Világszerte tavaly az előző évhez képest 37 százalékkal, 209,3 millióra nőtt a szélessávú internet előfizetők száma a Point Topic piackutató cég felmérése szerint. A technológiákat vizsgálva 2005-ben világszinten tovább erősödött a DSL vezető szerepe, az előfizetők 66,2 százaléka választotta ezt az elérést, míg egy évvel korábban 63,9 százalékos volt az arányuk. A DSL előfizetések száma világszerte 42,08 százalékkal nőtt, míg az egyéb technológiáké alig több mint negyedével. Rövidtávon a telefonvonali megoldás még gyorsabb térhódítását jósolja a Point Topic, mint az előző két évben.

Magyarországon tavaly 2004-hez képest 58 százalékkal, 589,2 ezerre nőtt a szélessávú (DSL, kábel, bérelt vonali) internet előfizetők száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A technológiák piaci részesedése nem változott 2004-hez képest, továbbra is vezet a telefonvonali megoldás (DSL), az előfizetők közel 63 százaléka bírt ilyen típusú eléréssel 2005 végén. A hazai gyors netkapcsolatok számának további bővüléséhez hozzájárulhat, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa néhány hete kihirdetette az öt jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltató kiskereskedelmi árain alapuló nagykereskedelmi díjakra vonatkozó ármegállapító határozattervezetét. Az úgynevezett "retail minus" szabályozás biztosítja, hogy az öt cég - Invitel, Hungarotel, Emitel, Magyar Telekom és Monortel - területén az internet-szolgáltatók megfelelő árréssel tudják igénybe venni a nagykereskedelmi szolgáltatást, és így versenyképes ADSL-ajánlatokkal tudjanak a kiskereskedelmi piacra lépni. A határozattervezetben megállapított nagykereskedelmi ár mint árplafon működik, azaz az öt kötelezett szolgáltató - az egyenlő elbánás elvének betartása mellett - ennél olcsóbban is nyújthatja a szolgáltatást.

Az idén várhatóan 60-65 milliárd forintosra bővülő hazai internet piac jelenét és jövőjét is a szélessávra való áttérés határozza meg. Folyamatos és gyors fejlődésre lehet számítani ezen a területen, és 2007-re akár az egymilliót is elérheti az ilyen típusú eléréssel bíró magyar háztartások száma. A Magyar Telekom például az év végéig a 2005 végi mintegy 300 ezerről 600 ezerre kívánja növelni az ADSL csatlakozásai számát, a fejlesztéshez a cég 47,4 milliárd forintos hitelt vesz fel.

A szélessáv hazai terjedésében döntő szerepet játszott az elmúlt egy évben végbement folyamatos árcsökkenés. A legnagyobb szolgáltatók belépő szintű lakossági és üzleti ajánlatainak ára 40-50 százalékkal csökkent. Az árcsökkenés mellett az elmúlt évben mind a telefonvonali mind a kábel technológiában többször is végrehajtott sávszélesség növelés is hozzájárult ahhoz, hogy a felhasználók kedvezőbb ár/érték arányt képviselő konstrukciók közül válogathassanak.