Egy átfogó hazai felmérés megvizsgálta a Magyarországon működő nagyvállalatok felkészültségét a projektvezetés korszerű módszereivel – kiemelten az agilis megközelítéssel – kapcsolatban.
Az üzleti működést támogató informatikai rendszer-bevezetési és fejlesztési projektek során egyre gyakoribb elvárás az, hogy a projektek minél korábbi fázisában lehessen eredményt látni a projekt csapat részéről. Előfordul az is, hogy a kiindulási elképzelés elemei módosulnak, változnak, új elemekkel bővülnek, illetve korábban fontosnak tartott részek kikerülnek a megvalósítandó funkciók köréből. Többek között az ilyen és ehhez hasonló üzleti helyzetek sikeres megoldásához nyújtanak segítséget az agilis projektmenedzsment módszertanok. Az agilis megközelítés ugyanis célul tűzte ki, hogy lehetővé tegye a vállalatok számára a gyors reagálást és alkalmazkodást a változó követelményekhez és technológiákhoz, valamint, hogy elősegítse a klasszikus projekt vezetési módszertanok gyengeségeinek kiküszöbölését.
Az agilis megközelítés alkalmazását vizsgáló, most elkészült felmérés a hazai versenyszféra vezető szereplőire koncentrált. A mélyinterjúk mellett a felmérést segítette egy online kitölthető kérdőív is, amelynek segítségével a felmérést végző csapat tájékozódott arról, hogy a kitöltő vállalatok milyen mértékben ismerik és használják az agilis megközelítést, valamint annak eszközeit a tevékenységük során.
„Az agilis projektmenedzsment megközelítés nem egy egymást szigorúan követő lépések sorozata, sokkal inkább egy olyan projektmenedzsment eszköztár, ami ugyan komplex módszertani elemekből épül fel, de mégis projektenként és vállalatonként rugalmasan alakítható a siker érdekében” – mutat rá a megközelítés előnyeire Horváth Szilvia, a felmérést végző AAM Tanácsadó Zrt. Agilis projektmenedzsment csapatának irányítója. A szakember rámutat: a sikert a mindenkor aktuális ügyféligények mielőbbi megvalósulásával lehet leginkább megmérni: például egy működőképes termék hatékony elkészítésével és gyors piacra dobásával, ami valós ügyfél-igényeket szolgál ki. Fontos mindemellett hangsúlyozni, hogy az agilis projektmenedzsment nem csodafegyver, amely mindig, minden körülmények között alkalmazható. A projektek indításakor elengedhetetlen annak megvizsgálása, hogy a projekt célja alkalmassá teszi-e azt az agilis megközelítés alkalmazására, vagy a projekt fő jellemzőit figyelembe véve célszerű-e inkább a klasszikus módszertannál maradni.
A most felmért hazai vállalatok átlagosan három éve kezdték el alkalmazni az agilis megközelítést, így elmondható, hogy ahol alkalmazzák ezt a projektmenedzsment eljárást, ott is szinte gyerekcipőben jár még ez a módszertan. Szembeötlő, hogy egyedül az infokommunikációs piac szereplői között volt számottevő ismeret az agilis projektmenedzsmentről: az itteni vezetők közel kétharmada van tisztában a fogalom jelentésével, ez a többi szektorban még a válaszadók egyötödét sem érte el.
Ahol kipróbálták már az agilis projektmenedzsmentet, ott jellemzően kis létszámú, 25 főnél kevesebb munkatársat érintő projekteket hajtottak végre. Az agilis projektek végrehajtásának átlagos időtartama pedig 3-12 hónap közé esik. Az agilis megközelítést nem alkalmazók kétharmada nyilatkozott úgy a felmérésben, hogy nincs meg a kellő mértékű szervezeti és projektmenedzsment szaktudás a vállalaton belül az agilis projektmenedzsment végigvitelére. Az ismerethiányra rendkívül jellemző adat, hogy a válaszadóknak mindössze egyötöde ismeri az agilis projektmenedzsment legnagyobb erősségét: az eredmények és így a befektetések megtérülésének a projekt korai szakaszában történő realizálását.
A hiányos ismereteket azért is érdemes pótolni és az agilis módszertanokkal mielőbb megismerkedni, mert a klasszikus IT projektmenedzsment módszertanokkal ellentétben az agilis projektmenedzsment nem áll ellen a változásoknak, lehetőséget teremt a módosításra a végrehajtás során is, így a rugalmasság mindenképpen a legfőbb előnyei közé tartozik. „Mindez jó hatással van a végső minőségre is, az agilis működés egyik kulcsmotívuma ugyanis a projekt életciklusba épített tesztelés, ami lehetővé teszi a termék használhatóságának rendszeres vizsgálatát és így az igényeknek a lehető legteljesebben megfelelő megoldás korai megvalósulását” – mondja el Horváth Szilvia. Az AAM szakértője hangsúlyozza: a felhasználóktól érkező gyors visszajelzések növelik a termék minőséget és elfogadottságát.
