Az európai vállalatok harmada idén kudarcot vall a hibrid munka támogatásában, és ebben nem a vírus lesz a ludas, jósolja a Forrester. Az elemző előrejelzése szerint a szervezetek okosan teszik, ha alaposan ráhangolódnak az ellátási láncok új normalitására, a fenntarthatóságot pedig kulcsfontosságú prioritásként kezelik működésük digitális átalakításában. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.
Oltáskötelezettséget fog előírni valamilyen formában a milliárd dolláros árbevételű vállalatok 50 százaléka az idei év első felében, adott prognózist (2022 Predictions for Europe) a Forrester. Bár ezek a szabályok bonyodalmakhoz fognak vezetni, az alkalmazottak visszatérése az irodába nem a kötelező vakcina miatt sikerül majd félre a cégek többségénél. Az elemző szerint ugyanis a szervezetek 60 százaléka a hibrid munkavégzés támogatását fogja elszúrni azzal, hogy az alkalmazotti élmény kialakításakor - legyen szó vállalati szerepkörökről, a megbeszélések formátumáról vagy az előrelépés lehetőségeiről - továbbra is a személyes jelenlétet tekinti alapértelmezettnek.
Az új évben az ügyféligények is markánsan továbbfejlődnek az értékesítési csatornákon zökkenőmentesen és megbízhatóan átívelő vásárlói élmény kényelmét illetően éppúgy, mint a vállalatok környezetvédelmi elköteleződését, társadalmi szerepvállalását és integritását, irányítási értékrendjét tekintve. A Forrester Analytics adatai szerint a felnőttkorú európaiak 69 százaléka szeretné, ha átláthatóbb lenne a piaci szereplők üzleti gyakorlata. Az itteni fogyasztók átlagosan 47 százaléka rendszeresen olyan márkáktól vásárol, amelyek illeszkednek személyes értékrendjébe, de ez az arány többek között Hollandiában (62 százalék), Spanyolországban és Olaszországban (57, illetve 55 százalék) már eddig is jóval nagyobb volt. Az elemző szerint várható, hogy ezek a számok idén további 15 százalékkal nőnek.
- Bár 2022 valószínűleg kevésbé lesz szélsőséges, mint a megelőző két év volt, a stabilitás korántsem fog visszatérni - mondta Laura Koetzle, a Forrester alelnöke. - A járványhelyzet változásaival, az ellátási láncok fennakadásaival, a fogyasztói szokások átalakulásával szembesülő európai vállalatok számára a gyors és intelligens válaszadás képessége fontosabb lesz, mint valaha. Ebben a környezetben a mélyebb betekintéssel bíró, az ügyfeleket pontosabban értő és okos technológiára támaszkodó szervezetek fognak győztesként felülkerekedni a nehézségeken.
Zöldre meszeléstől a fenntarthatósági igazgatóig
A Forrester szerint a következő években a fenntarthatóság a vállalatvezetők egyik legfontosabb prioritásává válik. A cégek túlélése ugyanis azon múlik, hogy az üzleti környezetet gyökeresen átalakító változások új hullámait meg tudják lovagolni, vagy azok összecsapnak a fejük felett. A környezeti, társadalmi és gazdasági értelemben vett fenntarthatóság eléréséhez az üzletnek mélyreható átalakuláson kell keresztülmennie, ami a digitális transzformációhoz hasonlóan nem tudható le egyik napról a másikra. Üzleti modelljeiket a vállalatoknak ehhez össze kell hangolniuk a kijelölt célokkal, a fenntarthatóságot mélyen beágyazniuk a folyamatokba, és az érintett feleket is meg kell nyerniük vállalásaik teljesítéséhez.
Céljaik eléréséhez, a cselekvés ösztönzéséhez és irányításához az európai vállalatok 25 százalékkal több fenntarthatósági igazgatót (chief sustainability officer, CSO) fognak kinevezni az új évben. A Forrester szerint a szervezetek így jobban felkészülhetnek az Európai Unió tervezett szabályozására is, amely szabványosítaná és a szervezetek szélesebb körére kiterjesztené a fenntarthatósági jelentés kötelezettségét. Az ilyen jelentős transzformáció keresztülviteléhez azonban a különböző vállalatoknak más típusú fenntarthatósági igazgatóra - aktivistára, influenszerre, politikusra vagy megbízottra - lesz szükségük.
Az elemző néhány további előrejelzése szerint az európai vállalatok az új évben 2,4 milliárd és 3,3 milliárd euró között költenek majd automatizációs megoldásokra, hogy növeljék hatékonyságukat, elsősorban az olyan alacsonyabb bérszinttel jellemezhető szektorokban, mint például a kereskedelem és a vendéglátás. Európában duplájára nő az életmódplatformokat kínáló bankok száma, amelyek a nyílt pénzügyi szolgáltatások jegyében olyan szuper appokból merítenek ihletet, mint az indiai Paytm, az indonéziai Sea, vagy a kínai Alipay és WeChat. Tavaly már minden 11 másodpercben történt egy zsarolóvírus támadás valahol a világon, a váltságdíjak átlagos összege pedig egy év alatt 300 százalékkal nőtt. Az elemző szerint idén egy nagy pénzügyi piacot is ér zsarolóvírus támadás, amibe legalább egy vezető kiberbiztosító bele fog bukni.
Fennakadás, az ellátás új normalitása
Egyre mélyül az ellátási láncok válsága is - ami a tisztítószerek és az otthoni iroda berendezéséhez szükséges technológia hiányával kezdődött, az ma már a háztartási gépek késedelmes szállításától kezdve a kényszerszüneteket tartó autógyárakig mind több területen tapasztalható. A vállalatok az ellátási láncokban bekövetkező fennakadásokkal magyarázzák a nehézségeket, és a Forrester szerint a rendszerszintű kockázatok miatt aligha várható a helyzet gyors javulása. Az ellátási láncot ugyanis nem egyetlen folyamat, hanem az egymásra utalt kapcsolatok bonyolult rendszere alkotja, amelyben a kockázati események - közöttük természeti csapások, vállalati csődök vagy kibertámadások - dominóhatást idézhetnek elő, akár újabbakat is kiválthatnak, és más iparágakra is átterjedhetnek.
Előrejelzésében az elemző kitér a rendszerszintű kockázatok több példájára is, amelyek közül az egyik legismertebb a processzorhiány. Elszenvedőjeként legtöbbször az autóipar szerepel a médiában, de a processzorhiány a háztartási gépek, a szórakoztatóelektronikai, orvosi, mezőgazdasági eszközök és a játékok gyártását is sújtja, a személyi számítógépek, szerverek és más informatikai eszközök szállításáról nem is beszélve. A hiány ellátási gondokra vezethető vissza. Ha nem jutnak alumíniumhoz vagy homokhoz, azaz nyers szilíciumhoz, akkor a gyártók nem tudnak processzorokat készíteni. Kapacitásaik növeléséhez és Európába, illetve Észak-Amerikába történő áthelyezéséhez, az ellátási láncok javításához persze már hozzáláttak, de a Forrester rámutat, hogy ez a folyamat legalább két évbe telik. A zökkenőmentes processzorszállításra ezért valószínűleg 2023 második feléig várhatunk.
Addig is a különféle termékeket gyártó vállalatok rövid távon azzal kezelhetik a kialakult helyzetet, hogy csökkentik termékeik összetettségét és variálhatóságát, a nehezen beszerezhető alkatrészeket a legnagyobb árréssel értékesíthető termékekbe építik be, marketingkampányaikkal és akcióikkal pedig a már legyártott termékek vásárlására ösztönzik a fogyasztókat. Az emberi munkaerőt kiegészítő hardveres és szoftveres automatizálás kiterjesztésével még rugalmasabban válaszolhatnak a gyártó vállalatok az ellátási láncokban bekövetkező fennakadásokra, ehhez azonban a munkafolyamatok átalakítása, a megfelelő technológia bevezetése és a munkaerő átképzése is szükséges. Nem szabad elsietni az emberi, szervezeti és üzleti következményekkel járó automatizálást, figyelmeztet a Forrester, mert a kapkodás újabb problémákhoz vezet még akkor is, ha az eredetit egyáltalán megoldja.
Más szereplők viszont egyenesen lehetőséget látnak az ellátási láncok fennakadásaiban. Az online kereskedőknek ugyanis olyan szoftverrobotokkal gyűlik meg a bajuk, amelyek a népszerű vagy hiánycikknek számító termékeket - például játékkonzolokat vagy korlátozott kiadású edzőcipőket - vadásszák le a webshopokban. A legitim ügyfelek így hoppon maradnak, ami eleve kiábrándító, ráadásul a továbbértékesítő oldalakon vaskos felárat fizethetnek, ha végképp nem tudnak lemondani a vágyott portékáról. Az elemző ezért azt tanácsolja a kereskedőknek, hogy az e-kereskedelem, a marketing, az ellátási lánc és a kiberbiztonság területén dolgozó csapatok szorosabb együttműködésével és hatékony botmenedzsment eszközökkel védekezzenek a vásárlórobotok ellen.
