Jóllehet a mobilfizetés nem új találmány, csakis a megosztáson alapuló gazdaság tette nélkülözhetetlenné, hiszen az Uber, az Airbnb és társaik nem is működhetnének nélküle. A hagyományos márkák közül például a Starbucks tett sokat azért, hogy nevét az ügyfelek összekapcsolják a mobilalkalmazásokkal és -fizetéssel. A kávézólánc vendégei a bolti rendelések tizedét már 2013 júliusában a cég dedikált mobilalkalmazásán keresztül adták fel. Ugyanez év októberében a Twittert vonta be promóciójába a Starbucks Tweet-a-Coffee kampányával, amelynek keretében a vendégek ajándék kávét fizethettek barátaiknak. Decemberre kiderült, hogy a tweetek egy hónap alatt 27 ezer vendéget és 180 ezer dollárt mozgattak meg.
Egy fecske még nem csinál nyarat, de a mobilfizetés nagyon sok szereplőnek ígér nagy üzletet. Mára már olyan áruházláncok sietnek saját appot bevezetni, mint a Walmart vagy a Tesco, mobilfizetést kínál az Apple, a Samsung, a Google, s persze a kártyakibocsátók, így a MasterCard vagy a Visa is errefelé keresik az egérutat.
Nagy különbségek a nagyvilágban
Egyelőre a legfejlettebb gazdaságok jelentik a legnagyobb piacot. Toronymagasan az Egyesült Államok vezet Nagy-Britannia és Kína, valamint Japán, Dél-Korea és Németország előtt, ami a mobiltranzakciók összesített értékét illeti. A Gartner felmérése szerint (Mobile Payments 2015, The Five Most Important Trends Shaping the Industry Today) a mobilfizetést használók száma a 2013-as 245 millió főről 2017-re várhatóan 450 millióra nő majd. A növekedés mértéke azonban Kínában és Vietnámban lesz a leglátványosabb, s a sort az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Mexikó, Hollandia, Németország és Svédország folytatja.
Bár a Gartner rangsorában nem szerepelnek nevesítve, Kóka János, a Cellum elnök-vezérigazgatója szerint óriási növekedési potenciál van a délkelet-ázsiai országokban, Indiában, Indokínában és Indonéziában, mégpedig egy különös tényező miatt. Ezekben a kultúrákban a bankkártya-használat megközelítőleg sem olyan elterjedt, mint az Egyesült Államokban vagy akár Európában, részben azért, mert az itteni ruházat sem zsebet, sem más rejtekzugot nem kínál a bakkártyának, a mindig kéznél lévő mobiltelefon viszont az univerzális eszköz szerepét tölti be. Olyan fontos szerepet, hogy az Ericsson előrejelzése szerint a következő öt évben az okostelefon-előfizetések közel 80 százalékát az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint a Közel-Keleten és Afrikában kötik.
A mobilhasználat és mobilfizetés terjedése a pénzátutalások közvetítésével foglalkozó cégek piacán is átrendeződéshez vezethet. A bankok és a nagy pénzküldő szolgáltatások, mint a Western Union vagy a MoneyGram mellett sorra jelennek meg a hagyományos szereplőknél kényelmesebb és gyorsabb, ráadásul olcsóbb megoldást kínáló digitális fizetési szolgáltatók. A Világbank adatai szerint 2014-ben 583 milliárd dollárt utaltak át világszerte (nagyrészt külföldön dolgozó vendégmunkások), és ennek az összegnek a 12 százaléka Indiába érkezett. Könnyen elképzelhető, mennyire megváltozik a pénzátutalás gyakorlata, ha mobiltárcából mobiltárcába vagy bankszámlára gombnyomással lehet pénzt átutalni.
Mobillal jobban, okosabban
Az m-kereskedelem új lehetőségekkel bővíti az online vásárlás helyszíneinek, lehetőségeinek körét. Okostelefonnal nemcsak online fizethetünk (például MasterPass), hanem a boltban is (például Apple Pay). Kimondottan mobiltelefonos lehetőség a távoli fizetés (mint a QR-kódos számlabefizetés, a mobilparkolás, a pénzküldés telefonról telefonra stb.), az utóbbi egy-két évben pedig a helybeni fizetés lehetőségei bővültek azáltal, hogy egyre több mobiltelefon-gyártó épít be NFC-áramkört a készülékeibe, így azok a bankkártyát kiváltó biztonságos fizetési megoldást foglalnak magukba.
NFC-képes mobilokkal és szintén NFC-képes ATM-ekkel a készpénzfelvételnél is mellőzhető a bankkártya, ami alapjaiban változtathatja meg a pénzküldések gyakorlatát, hiszen a bankok által felszámított készpénzfelvételi költség a pénzküldőknél szokásos jutalék negyedét sem teszi ki, ráadásul a pénz késlekedés nélkül hozzáférhető.
A készpénzfelvétel és a bankkártya nélküli fizetés biztonságának javítására különböző megoldásokon dolgoznak az ATM-gyártók és a kártyatársaságok. A Diebold tervei szerint a jövőben PIN-kódra és billentyűzetre sincs szükség, mert az ATM előtt álló kártyabirtokos azonosítása retinaszkenneléssel történne. A MasterCard gyűrűbe, karperecbe vagy kulcstartóba építené be a jövő NFC-s tokenjeit, amelyekkel metrójegyet éppúgy lehetne váltani, mint fizetni a kávézóban vagy a zöldségesnél. Ugyanezt a kényelmet ígérik az NFC-s mobiltelefonok, amelyeknél a biztonság záloga az, hogy a kártyaadatok felét a szolgáltató szervere, a másik felét a telefonkészülék tárolja, így a hackereknek nem érné meg a tranzakciók feltörésével való kísérletezés.
Kicsit kicsi, kicsit savanyú…
Magyarországon egyelőre annak örülhetnek a piaci szereplők, hogy a hazai online kiskereskedelem 2015-ös forgalma elérte a 270 milliárd forintot, és ez 16 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Tavaly hazánkban mintegy 2,5 millió ember vásárolt terméket valamilyen webáruházban, azonban az új belépők aránya alig 4 százalékra csökkent, vagyis a kereskedőknek a jövőben az eddig mindössze egyszer vásárló ügyfeleik visszacsábítására érdemes koncentrálniuk. A GKI Digital elemzése szerint az elektronikus fizetési megoldások a teljes online forgalom csupán 16 százalékát adták.
A mobilvásárlás tehát még csekély forgalmat generál és elég kevés szolgáltatást érint. A Simple mobilalkalmazás és a Corvinus Egyetem közös kutatásából az derült ki, hogy a válaszadók körülbelül negyede használt már valamely termék vagy szolgáltatás vásárlásához okostelefonos alkalmazást. Magyarországon a két legnépszerűbb áru az autópálya-matrica (47,5 százalék), illetve a parkolójegy (44,3 százalék) volt. Az autópályadíj esetében az autósok 35 százaléka online vagy mobiltelefon használatával intézte a vásárlást.
