Noha a megjelenítők háromdimenziós készségei tematizálták a legújabbkori televíziózást, egy másik, igen fontos apsektusról sem szabad elfeledkezni, ha a piacot vizsgáljuk. Otthonaink „vetítő dobozai" ugyanis szépen lassan alapvető internetes képességekkel lesznek felruházva, amivel egyre kevésbé érezzük majd a különbséget egy számítógép és egy televízió között. Noha természetesen távirányítóról, egér nélkül webezni nem jelenti ugyanazt az élményt, mint egy rendes desktop gép előtt ülni (vagy egy tabletet simogatni), az olyan funkciók, mint az internetkész alkalmazások telepíthetősége és a tévén keresztüli VoIP, már ízelítőt adnak arról, miként is fogyasztjuk majd a multimédiás tartalmakat a 21. században.
Visszakanyarodva cikkünk témájához: a Displaysearch jelentése szerint már az idei évben is az összes eladott vékonypaneles készülék negyede rendelkezik valamilyen online csatlakozási készséggel. 2015-re ez az arány 47 százalékra fog nőni; abban az évben a mostani becslések szerint 138 millió olyan televízió talál gazdára, ami internetképes is lesz. Ez azt jelenti, hogy az évtized közepére összesen nagyjából 500 millió internetes tévét adnak el a gyártók.
Az értékesítés javát az észak-amerikai, nyugat-európai és kínai piacon realizálják majd a gyártók, de szinte az összes piacon lendületes növekedés várható e téren. És nem ér véget a 2015-ös évet követően sem a dinamikus értékesítés, csak várhatóan áttevődik annak helyszíne. Tekintve, hogy az indiai kormányzat 2015 után kezdi meg az átállást az analóg televíziózásról a digitálisra, ez hatalmas mennyiségű, igen rövid idő alatt eladott készülék ígéretével kecsegteti a gyártókat.
A sokat tudó okostévék egyike - nőt (még?) nem adnak hozzá
Paul Gray, a Displaysearch TV elektronikával foglalkozó kutatási részlegének igazgatója szerint nem csak a funkció gépies adaptálásáról lesz szó, a tévék okosabbá is válnak. A Wi-Fi képes készülékek révén bármikor megtekinthetjük az időjárást, felvehetjük kapcsolatot ismerőseinkkel, gyakorlatilag közel ugyanazok a funkciók jellemzik majd, mint a mai okostelefonokat (talán GPS - még - nem lesz bennük). Gray szerint 2015-re az Észak-Amerikában eladott, 46 colos vagy annál nagyobb méretű televíziók 35 százaléka már ebbe az úgynevezett okostévé kategóriába fog tartozni.
Globális átalakulás előtt a kábeltévé piac
Az internetképes tévék elterjedése nagy támogatást jelenthet az olyan online videoszolgáltató cégeknek, mint a Netflix vagy a Hulu. Ezek jelenleg a számítógépek monitoraira vannak száműzve (hacsak valaki nem köti össze PC-je kimenetét a tévébemenettel), de abban a pillanatban, amint online készüléket rakunk a nappaliba, a fenti szolgáltatások már kvázi különálló csatornaként is elérhetővé válnak.
Ezzel pedig megkezdi az átalakulását az évtizedek alatt nyugalomba poshadt kábeltelevíziós piac. Nem teljesen ugyanaz, de hasonló folyamat várható, mint a zenei művek digitálissá válását követő, most is zajló zenepiaci változások esetében, kiadói szemszögből. Vajon tanulnak-e a szomszédos szegmens tapasztalataiból a kábeltelevízió szolgáltatók? Hiszen már a hazai nagyobb kereskedelmi csatornák is kínálnak online megtekinthető tartalmakat, jellemzően sorozatok és magazinműsorok esetében. Mi lesz velük, ha hirtelen minden elérhetővé válik az Interneten? A triple pay szolgáltatóknak le kell nyelniük a békát, és megy tovább az élet, de a kizárólag televíziós csomagokat értékesítő cégeknek már középtávon is meg van pecsételve a sorsa...
