Félkarú rablók a külföldi bankautomaták

Készpénzt vagy bankkártyát vigyen külföldre a turista? - hangzik el egyre gyakrabban a kérdés. A kártyatulajdonosnak a külföldi kártyás vásárlásért éppúgy, mint a hazaiért, a bankok nem számítanak fel külön díjat. De míg idehaza a kártyás vásárlásnak szinte sehol nincs felára, máshol megsarcolhatják a kereskedők az így fizetőket. Ennek az az oka, hogy a kártyatársaságok és a bankok jutalékot számítanak fel a tranzakciók után, amelynek díja az összeg egy-öt százalékára rúg, átlagosan pedig 2,5-3 százalék. Horvátországban még az is előfordul, hogy diszkont jár a készpénzes vevőnek. A boltosok különösen akkor hajlanak jelentős engedményre, ha a vásárló nem kéri el a számlát.

Ha ugyanannyiba is kerül a vásárlás kártyával, mint készpénzzel, akkor is keletkezhetnek költségek az átszámoláskor. A legtöbb pénzintézet - köztük az OTP, az MKB, a Raiffeisen és a CIB - a devizaeladási árfolyamot használja, amikor az ügyfél forintszámláját megterheli a külföldi kiadásokkal. A kártyás vásárlásnál így spórolhat az ügyfél egy-két százalékot, a bankok devizaeladási árfolyama ugyanis szinte mindig alacsonyabb, mint a pénzváltók valutaárai. Néhány pénzintézet azonban kedvezőtlenebb árfolyamon kalkulál. A Budapest Bank például egy, a deviza- és a valutaárfolyam közé eső úgynevezett bankkártyaárfolyamon, az Inter-Európa Bank (IEB) pedig az ennél is drágább valutaeladási árfolyamon váltja át az összeget forintra, így aztán egy IEB-s kártyát használó turista kettő-öt százalékkal többet fizethet ugyanazért az áruért ugyanabban a boltban, mint mondjuk, egy OTP-s.

Az egzotikus országokba utazó magyar turista egyébként akkor sem igen kerülheti el a kettős pénzváltást, ha készpénzt visz magával. Thai bhatot, orosz rubelt vagy török lírát nehéz beszerezni a hazai pénzváltóknál, az utazó dollárt vagy eurót vihet magával, amit a helyszínen beválthat. A készpénzváltás azonban mindkét esetben a magasabb valutaárfolyamon történik, így egy készpénzes vásárláson több százalékot is bukhat a turista.

Bár a legtöbb európai országban már bankkártyával is szinte mindent meg lehet vásárolni, némi készpénzre azért szükség lehet. Ezt érdemes itthon kiváltani, sokba kerül ugyanis, ha a készpénzből kifogyó turista automatából akarja feltölteni a tárcáját. Bár az EU szeretné elérni, hogy a pénzintézetek valamennyi határon túl nyúló szolgáltatásukat hazai áron számlázzák, a zömmel külföldi tulajdonban lévő magyar pénzintézetek többsége mégis legalább ezerforintos tranzakciós díjat számít fel az automatás pénzfelvételért. A Citibank ügyfelei viszont, ha legalább másfél millió forint van a számlájukon, havonta egyszer ingyen is vehetnek fel pénzt külföldi automatából. Sőt a bank kevésbé tehetős kuncsaftjai is viszonylag olcsón, 350 forintból megúszhatják a készpénzfelvételt. Az Erste Bank és az OTP ügyfelei a hitelintézetek külföldi hálózatának automatáiból vehetnek fel kedvezményesen pénzt. Az Ersténél ennek díja háromszáz forint plusz 1,1 százalék, az OTP-nél pedig mindössze egy euró - összeghatártól függetlenül.

Kellemetlen, ha külföldön hagyja cserben az embert a bankkártyája. A sürgősségi pénzfelvét díja ugyanis a legtöbb banknál - ha egyáltalán van ilyen szolgáltatás - több tízezer forintba kerül, a kártya pótlása pedig még drágább mulatság. Épp ezért érdemes ellenőrizni, nem jár-e le a kártya az utazás időtartama alatt.

mho.hu 2006.07.06.