Tavaly óta külön is méri a cloudszolgáltatások piacát Magyarországon az International Data Corporation (IDC); azt megelőzően regionális szintű, összesített adatokon keresztül jelenítette meg ezt a szegmenst a hostingpiacról készített elemzésében.
A co-location, a hosting és a cloudszolgáltatások közös vonása a megosztott infrastruktúra. A co-location szolgáltatások esetében ez elsősorban az adatközpont épületét jelenti, a hosting, majd a cloudszolgáltatások felé haladva azonban a megosztott infrastruktúra-elemek köre jelentősen bővül. Az infrastruktúrahosting-szolgáltatók például megosztott monitorozó és felügyeleti rendszert használnak, az alkalmazáshosting esetében már a szerverkörnyezet is megosztott lehet.
- A felhőszolgáltatásokat ezért nem különböztethetjük meg pusztán annak alapján, hogy virtualizált infrastruktúrán futnak, ez ma már a hostingszolgáltatásokra is jellemző - mutatott rá Balicza Gábor, az IDC Hungary elemzője. - A cloudszolgáltatások esetében is alapvető kritérium, hogy megosztott környezetben, virtualizált infrastruktúrán, interneten keresztül elérhető szolgáltatásról legyen szó. Önkiszolgáló jellegüknél és a használatalapú díjszámításnál fogva azonban markánsan eltérnek a többi szolgáltatástól. A felhőszolgáltatásokat a felhasználók egy portálon keresztül önállóan választhatják ki és vehetik használatba, operátori közreműködés nélkül. Ehhez magas fokú automatizálás szükséges a szolgáltató adatközpontjában, a virtualizált és szabványosított szerverkörnyezetet és azt a rendszert is beleértve, amely követi, hogy egy-egy felhasználó milyen erőforrásokat igényelt, és azokat meddig használta.
A nyilvános felhőszolgáltatások további sajátossága, hogy dobozos, kevéssé testre szabható alkalmazásokra épülnek. Magánfelhő környezetben egyedi alkalmazások felhősítésére is sor kerülhet, de a felhasználók ezeket is szabványosított szolgáltatáscsomagok formájában érik el.
Implementáció és üzemeltetés
Az így meghatározott felhőszolgáltatások piacát az IDC elemzése is két szegmensre, nyilvános és magánfelhő szolgáltatásokra osztja, utóbbiak vállalaton belüli vagy külső szolgáltató által adott, mások számára nem hozzáférhető szolgáltatásokat jelölnek. A piacelemző mindkét kategóriában felhőimplementációs és felhőüzemeltetési szolgáltatások alapján méri a piaci szereplők bevételeit. Az implementációs szolgáltatások a nyilvános vagy magánfelhő környezetek kialakítására irányuló, projekt jellegű szolgáltatások, míg a havidíjas vagy más konstrukcióban elszámolt, szűkebb értelemben vett felhőszolgáltatás számít üzemeltetésnek.
- Ennek alapján a magyar felhőpiac mérete 2010-ben 1,6 milliárd forint volt - mondta Balicza Gábor. - Összehasonlításképp ugyanebben az időszakban a teljes hostingpiac 10,5 milliárd forintot tett ki Magyarországon. A felhőpiac 65 százalékát a nyilvános felhőszolgáltatások adták. Ezenbelül a szolgáltatói bevételek 85 százaléka üzemeltetésből származott, ami a kínálati oldal összetételével magyarázható. A hazai piacon jelen levő, legnagyobb felhőszolgáltatók többsége nemzetközi cég, mint például a saleforce.com. Ezek a szereplők nem magyarországi adatközpontokból szolgáltatnak, így a beruházásaikhoz köthető, felhőimplementációs bevételek is más országokban jelentkeznek. Az olyan hazai felhőszolgáltatók pedig, mint az ugyancsak a TOP10-es listán szereplő CEOD, már korábban, 2008-ban megvalósították legnagyobb adatközpont-beruházásaikat.
A magánfelhő szolgáltatások esetében kissé árnyaltabb a kép. Egyrészt ebben a szegmensben is jelen vannak a nagy, nemzetközi adatközpontokkal rendelkező szereplők, mint például az IBM, amelyek nem helyben alakítják ki a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúrát. A hazai szolgáltatók némelyike pedig, ahogyan azt az NK Services is teszi, a felhőszolgáltatás üzemeltetési díjába építi be az implementációs költségeket, így azok nem jelennek meg külön mérhető módon.
Testre szabott felhő
A 2010-es adatok alapján a magyar piacon jelen levő felhőszolgáltatók száma 20 alatt maradt. A nemzetközi szereplők piacra lépését egy-egy országban rendkívüli módon megkönnyíti maga a technológia, mivel a felhőszolgáltatások az interneten keresztül a világ bármely pontján elérhetők. Ehhez csupán a rugalmas méretezhetőséget kell biztosítani, ami egy virtualizált adatközpontban napi rutinnak számít. A helyi infrastruktúra kiépítése így nem hátráltatja megjelenésüket, és piaci ismertségük is megkönnyíti számukra az új szolgáltatások bevezetését.
- Bár a nemzetközi jelenlét sok tekintetben előnyös egy felhőszolgáltató számára, a dolog azért nem ilyen egyszerű - tette hozzá Balicza Gábor. - A minél nagyobb méret eléréséhez a globális piaci szereplők szigorúan szabványosítják szolgáltatásaikat, ugyanakkor kevésbé nyílik lehetőségük arra, hogy részletesen megismerjék egy-egy piac helyi sajátosságait. A közép-kelet-európai régióban, és ezen belül Magyarországon viszont a felhasználók elvárják, hogy technológiai partnerük közel álljon hozzájuk, és a felhőben is testre szabott megoldásokat adjon speciális igényeikre. A Microsoft ezt azzal hidalja át, hogy felhőszolgáltatásait magyar partnerein keresztül értékesíti, a felhasználók szemléletmódja azonban kétségtelenül nagy üzleti lehetőséget teremt a hazai felhőszolgáltatók számára.
Mint arról korábban beszámoltunk, több magyar cég is arra készül, hogy jövőre felhőalapú megoldásokkal lép piacra. Az IDC szerint ezek a fejlesztések a felhőimplementációs szolgáltatásokból származó bevételek növekedését fogják hozni 2011-ben, jövőre pedig a felhőüzemeltetési szolgáltatások terén is a piac bővülését eredményezhetik. A piacelemző arra számít, hogy a felhőszolgáltatások hazai piaca idén 30 százalékkal, 2012-ben további 32 százalékkal fog bővülni. Középtávon várhatóan a magánfelhő szolgáltatások is nagyobb teret nyernek majd a jelenleg túlsúlyban levő nyilvános felhőszolgáltatások mellett.
