Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a BI Consulting a Budapest Data Fórumot, amely az első öt évben leánykori nevén Adattárház Fórumként futott. Idén májusban a három napon több mint 260 adatszakember vett részt az adattárházak, a big data és az adattudomány témakörével foglalkozó, az adatarchitektúrára és -infrastruktúrára összpontosító előadásokon és foglalkozásokon. A programban most is helyet kapott a karrierépítést segítő fogadás és állásbörze, amelyre az utóbbi években százas nagyságrendben érkeznek az adatszakembereket kereső vállalatok képviselői.
Arató Bence, a Budapest Data Fórumot szervező BI Consulting ügyvezető igazgatója nyitóelőadásában elmondta, hogy csapata felmérést készít a hazai adatos világban elérhető fizetésekről. A legtöbb választ eddig adatkutatók adták, és ők is keresnek a legjobban, évi nettó kompenzációjuk átlaga 9,6 millió forint, tőlük nem sokkal lemaradva az adatmérnökök következnek a listán 8,8 millió forinttal. Az adattárház-fejlesztők és BI-szakértők 6,9 és 6,5 millió, az adatelemzők pedig átlagosan nettó 5,5 millió forintot visznek haza egy évben. A kitöltött kérdőívekből ítélve az adatszakma világát a férfiak uralják. A válaszadó adatkutatók 41 fős táborát például mindössze 6 nő erősítette. BI-szakértők és adatelemzők körében viszonylag jobb a helyzet, de a férfiak e két területen is kétharmados többséggel bírnak, míg az adatmérnökök és tanácsadók részéről eddig egyetlen nő sem jelentkezett.
A számok némelyike azonban torzíthat, illetve a felmérés jelenlegi szakaszában egyáltalán nem ad képet a nemek közötti bérkülönbségekről, mivel a Data Salary Survey dss.budapestdata.hu címen elérhető online kérdőívét eddig kétszáznál kevesebben töltötték ki, fűzte hozzá Arató Bence, majd áttért a piaci trendek áttekintésére.
Automatizált adattárházak
Minden vállalat a felhőbe, mi több, egyszerre több felhőbe viszi adatokkal összefüggő munkaterheléseit, mondta a BI Consulting ügyvezető igazgatója. A RightScale éves jelentése (2019 State of Cloud Report) szerint a nagyvállalatok 84 százaléka már többfelhős stratégiát alkalmaz. Az alapul szolgáló, immár nyolcadszor elkészített felmérésben 786 informatikai szakember válaszolt a felhő-infrastruktúrák, az IaaS- és PaaS-megoldások használatával kapcsolatos kérdésekre, közel 60 százalékuk ezerfős vagy még nagyobb vállalatok színeiben.
Nyilvános felhőszolgáltatásokat a megkérdezett vállalatok 91 százaléka vezetett be, 72 százalékuk magánfelhőt épített, a két világot hibrid stratégiában ötvöző szervezetek aránya egy év alatt 51-ről 58 százalékra emelkedett. Az idei válaszok alapján a vállalatok már átlagosan 3,4 nyilvános és magánfelhőben futtatják alkalmazásaikat, miközben további 1,5 felhővel kísérleteznek, azaz egyszerre összesen 4,9 felhőt használnak.
Már második éve a szerver nélküli működési modell a legnépszerűbb felhőszolgáltatás a válaszadók körében, felhasználói tábora a tavalyi 24-ről idén 36 százalékra nőtt, ami 50 százalékpontos bővülést mutat. A dobogó második fokára az adatfolyam-feldolgozás lépett, egy év leforgása alatt 20-ról 30 százalékra ugrott a stream processing technológiát alkalmazó vállalatok aránya (a területnek a Budapest Data Fórum is külön szekciót szentelt), majd a gépi tanulás, a konténerszolgáltatás (CaaS) és a dolgok internete (IoT) következik a legkeresettebb PaaS-megoldások népszerűségi listáján.
Arató Bence ügyvezető igazgató, BI Consulting
Ami a felhőszolgáltatók élmezőnyét illeti, a válaszadók körében változatlanul az Amazon Web Services 61 százalékkal vezet, de gyorsan jön fel az egy év alatt 45-ről 52 százalékra javító Microsoft Azure is. Tőlük messze lemaradva a Google 19 százalékkal harmadik, majd szorosan a nyomában az IBM 18, az Oracle pedig 16 százalékkal következik.
A felhő kézenfekvő előnye, hogy a saját menedzselésű, házon belüli magánfelhőtől eltekintve nem kell üzemeltetni, és a kifizetett kapacitás is könnyebben igazítható a tényleges felhasználáshoz (a szerver nélküli modell például az informatikai erőforrások közműszolgáltatás-szerű fogyasztásának, használatalapú elszámolásának is alapja), ami költség és szakemberhiány szempontjából egyaránt fontos. A megkérdezett vállalatok harmadik éve emelik ki törekvéseik között első helyen, hogy költségek tekintetében is optimalizálnák a már bevezetett felhőszolgáltatások használatát - idén 64 százalékuk nyilatkozott így. Még több munkaterhelést vinne felhőbe a válaszadók 58 százaléka, a konténerek alkalmazását 39 százalékuk terjesztené ki, és ugyanekkora az első a felhő stratégián dolgozó vállalatok aránya is, míg 35 százalékuk az irányítást, a szabályok érvényre juttatását automatizálná.
Minthogy az adattárház-fejlesztés hagyományos - lineáris, vízesés modellben történő - megközelítése túl lassú, munkaigényes és összetett folyamatokat eredményez, amelyek egyre kevésbé felelnek meg az üzleti igényeknek, az automatizálás mind markánsabb trenddé válik a piacon. Az adattárházak teljes életciklusán átívelő automatizálással az informatikai csapatok mentesülnek a tervezés, a fejlesztés, a telepítés és az üzemeltetés ismétlődő feladatai alól, így rövidebb idő alatt több mindennel végezhetnek, a projekteket nagyobb agilitással, rövidebb átfutással, mégis szerényebb költségek és kisebb kockázatok mellett valósíthatják meg. Az ehhez szükséges megoldásokat szállító WhereScape szerint az adattárház életciklusának 80 százaléka jól automatizálható, ami akár ötszörösére is felpörgetheti a fejlesztők hatékonyságát.
Védekező CDO-k
Miközben a felhő főszerephez jut a vállalatok nagy adattömegek elemzését célzó analitikai törekvéseiben, továbbra is a hibrid adatkörnyezetek számítanak normának, világított rá az adattárház-virtualizácós és BI-platformot szállító AtScale felmérése (2018 Big Data Maturity Survey), amely 5500-nál több résztvevő válaszai alapján, három év alatt térképezte fel a vállalatok nagyadat- és felhőhasználatát. Csupán a megkérdezettek 20 százaléka mondta, hogy bigdata-megoldások bevezetésével kiváltaná korábbi adatplatformjait. A vállalatok 59 százaléka már elemzett felhőben nagy adatkészleteket - és összességében 77 százalékuk nyitott erre a gyakorlatra -, de a tipikus analitikai portfólióban a korszerű adatplatformok (például Hadoop) és a bigdata-szolgáltatások (Google BigQuery, Amazon Redshift, Microsoft Azure stb.) olyan hagyományos adattárház-megoldások mellett működnek, mint amilyeneket többek között a Teradata is szállít.
Nincs ez másképp a hazai vállalatoknál sem, amelyek jellemzően meglévő adattárházuk mellett alakítanak ki bigdata-klasztert, így a különböző architektúrák és platformok együttesét használva a heterogén környezet minden kihívásával szembesülnek, mondta Arató Bence. Az AtScale adatai szerint a vállalatoknak 2016 óta változatlanul az új adattechnológiák használatához szükséges szakmai képességek megszerzése, a hozzáértő szakemberek toborzása és megtartása a legnehezebb, majd az összetett környezet irányítása és az üzleti igényeknek megfelelő teljesítmény elérése következik a legnagyobb kihívások ötös listáján, megelőzve a korábban dobogós biztonságot és felügyeletet is.
A kihívások megválaszolására a vállalatok házon belüli kiválósági központokat és új vezetői szerepköröket hoznak létre, adatigazgatót (chief data officer, CDO) neveznek ki. A New Vantage Partners felmérése (Big Data Executive Survey 2018) szerint - amelyben a Fortune 1000-es listáján szereplő vállalatok közül csaknem 60 vett részt - a CDO-val erősítő szervezetek aránya a 2017-ben regisztrált 32,3 százalékról tavaly jelentős mértékben, 55,6 százalékra nőtt. Kiderült azonban a válaszokból az is, hogy a CDO vállalaton belüli szerepe és a többi adatorientált vezetőhöz fűződő viszonya továbbra sem tisztázott teljes egészében; a hatáskörök és felelősségek egyértelmű kijelölése nélkül pedig a nagyadat és a mesterséges intelligencia világában is nehéz projekteket vezetni, a vállalati kultúra fejlesztéséről, a szemléletváltás előmozdításáról nem is szólva.
Noha a világ ezer legnagyobb gazdasági szervezete közé tartoznak a felmérés résztvevői, és kivétel nélkül fontosnak tartanák, többségük mostanáig nem tudott vállalati szintű adatstratégiát kidolgozni. Egyébként defenzív vagy offenzív adatstratégia megalkotására is törekedhetnek a vállalatok. Előbbi az adatbiztonságra, -integritásra és -minőségre, az irányításra és a megfelelésre helyezi a hangsúlyt, utóbbi a versenyképesség és a nyereség növelését célozza az analitikai, adatmodellező, -vizualizáló, -átalakító és -dúsító képességek erősítésével és optimalizálásával. A New Vantage Partners adatai szerint a CDO-val dolgozó vállalatok 56 százalékánál ez a szerepkör ma még defenzív jellegű. Magyarországon ehhez képest olyan kevés vállalat nevezett ki mostanáig adatigazgatót, mintha külön világban élnénk, mondta Arató Bence, aki a LinkedInen összesen öt hazai CDO-t talált.
Töretlen a nyílt forráskódú technológiák népszerűsége az adatvilágban, a felhők előretörésének azonban az open source megoldások mögött álló cégek nem örülnek felhőtlenül, mert úgy látják, a nagy szolgáltatók egyre eredményesebben teszik pénzzé az ingyenes kódot, elhalászva előlük a bevételt. Licencelési modelljeik módosításával válaszolnak közülük egyre többen, ahogyan azt legutóbb a Confluent Platform, a MongoDB és a Neo4j Enterprise Edition példáján is láttuk, mondta Arató Bence. A folyamatos felvásárlások és kockázatitőke-befektetések mellett az ilyen érdekütközések is gondoskodnak arról, hogy az adatvilág ne csupán a technológia miatt legyen izgalmas.
A BI Consulting következő konferenciája, az adatvizualizációra, gépi tanulásra és önkiszolgáló üzleti intelligenciára fókuszáló Budapest BI Forum november 12-14. között várja szakmai közönségét.
