A vártnál nagyobb mértékben, közel 6 milliárd forintra nőtt tavaly a hazai felhőpiac – amely a felhőüzemeltetési szolgáltatások (előfizetői díjak) mellett a cloudhoz köthető implementációs, rendszerintegrációs és tanácsadói szolgáltatásokat is magába foglalja. A teljes piac 68 százalékkal bővült, és a korábbi trendet folytatva ismét a nyilvános felhőszolgáltatások szegmense nőtt a legnagyobb, 71 százalékos arányban. Azonban 2013-ban felzárkózott hozzá a magánfelhő-szegmens, amely az azt megelőző évben mért 50 százalékos bővülést követően tavaly 70 százalékos növekedésre gyorsított.
– Nyilvánvaló, hogy ennek hátterében elsősorban a kormányzati felhő kiépítése áll – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – Több multinacionális cég hazai leányvállalata is külső szolgáltató által üzemeltetett, hosztolt, illetve dedikált magánfelhő-környezetben használ erőforrásokat, ami szintén kedvezően hatott a szegmens teljesítményére az elmúlt évben. A virtuális magánfelhők kategóriájában, amely a nyilvános felhőszolgáltatások szegmensébe tartozik, a növekedés a várakozásoknak megfelelően 54 százalék volt. A következő öt évben, különösen az időszak második felében azonban az Amazon és más, nemzetközi szolgáltatók jelenlétének erősödésével itt gyorsulhat majd a bővülés üteme.
Hozzájárult még a felhőpiac várakozáson felüli teljesítményéhez, hogy a szolgáltatók kampányaikkal és értékesítő partnereikkel kimondottan a kis- és középvállalatokat, például üzleti szolgáltatókat, kis- és nagykereskedőket célozták meg, amelyek az eddiginél is nagyobb nyitottságot mutattak az olyan szolgáltatások iránt, mint a Microsoft Office 365.
Vállalata válogatja
Továbbra is a szolgáltatásként adott szoftver a legnépszerűbb a cloud-felhasználó magyarországi szervezetek körében, de a piac két szegmense között nagy az eltérés ebben a tekintetben. Míg a nyilvános felhőre fordított költés 78 százaléka SaaS típusú szolgáltatásokhoz köthető, addig a magánfelhő-szegmensben ez az arány mindössze 15 százalék – pusztán a felhasználásért fizetett díj alapján számolva.
Ennek megfelelően a nyilvános felhő szegmensében a platformszolgáltatások 10 százalékkal, míg az infrastruktúraszolgáltatások 12 százalékkal részesednek a költésből. A magánfelhő-szegmensben éppen fordított a helyzet, a szervezetek a költés 17 százalékát PaaS, 68 százalékát pedig IaaS szolgáltatásokra fordítják.
– Jól tükrözik ezek a számok is a kkv, illetve a nagyvállalatok eltérő igényeit – mondta Balicza Gábor. – Egy kis- vagy középvállalatnak az infrastruktúra önmagában többnyire nem ad különösebb értéket, mivel ez a cégkategória jellemzően nem fejleszt házon belül, sokszor informatikusokat sem foglalkoztat, ezért nem kell erőforrásokat biztosítania például tesztkörnyezetek létrehozásához. Másfelől, az SaaS szolgáltatások horizontális funkcióikkal jól lefedik a kkv-k legtöbb üzleti igényét és folyamatát, és a felhőben induló beruházás nélkül, könnyen használatba vehetnek olyan ERP, CRM és más alkalmazásokat, amelyek bevezetéséről korábban esetleg le kellett mondaniuk.
A nagyvállalatok ezzel szemben iparági megoldásokat keresnek, egyedi fejlesztésekkel testre szabják a bevezetett alkalmazásokat, így a környezet karbantartásával, méretezésével, továbbfejlesztésével járó feladatok elvégzéséhez jól tudják használni a nagyobb rugalmasságot és megbízhatóságot adó IaaS és PaaS szolgáltatásokat.
Nagyobb vállalatoknál a technológiai modernizáció is fontos prioritás, a meglévő infrastruktúra konszolidálása, a mobilitás támogatásának, a közösségi média használatának, a közösségi hálózatokon zajló párbeszéd elemzésének igénye is a felhőszolgáltatások felé fordítja a szervezeteket (lásd ábránkat).
A PaaS értéke
Továbbra is a kapcsolattartást és a csoportmunkát támogató, az e-kereskedelmi, valamint a CRM alkalmazásokat tartják leginkább felhőbe vihetőnek a hazai vállalatok, derült ki az IDC száz szervezet bevonásával készült felméréséből (IT Services End User Survey Hungary).
– A következő két év távlatában azonban több vállalat is tervezi, hogy felhőalapú ERP rendszer használatára tér át – mondta Balicza Gábor. – Elsősorban kkv-k jelezték ezt. A hazai nagyvállalatokat jellemző méret mellett ugyanis sok esetben még ma is egyszerűbb erősebb szervert, nagyobb tárolót tenni a házon belül üzemeltetett ERP rendszer alá, mint az egyedi igények szerint kialakított szolgáltatási szinteket, illetve a törvényi megfelelést a felhőben biztosítani.
A komplexitásnak itt ma még nagyobb visszatartó ereje van, mint amekkora előnyöket a felhő kínál. A harmadik vállalati platformhoz köthető, online csatornák használatát azonban ezek a cégek sem halogathatják sokáig, és olyan megoldást keresnek, amellyel a kívánt funkciókat továbbra is házon belül tarthatják, míg másokat a felhőben kezdhetnek használni. Az ilyen hibrid környezetek kialakításához a szállítók PaaS szolgáltatásokkal adhatják a legnagyobb értéket a magánfelhő-környezetet építő nagyvállalatoknak. De igaz ez a nyilvános felhőszolgáltatásokat kínáló piaci szereplőkre is, amelyeket az erősödő verseny arra kényszerít, hogy minél nagyobb szabadságot adjanak a kkv-knak a használni kívánt funkciók önkiszolgáló módon történő konfigurálásához.
Idén az IDC a magyar felhőpiac 50 százalékos növekedését várja. Miután a kormányzati felhő kiépítése, legalábbis projektoldalon tavaly lezárult, ez a szektor a továbbiakban rendszerintegrációs és tanácsadói szolgáltatásokra fordított költésével erősítheti a felhőpiacot, ha az intézményi rendszerek migrálására sor kerül. Az előrejelzés szerint jövőre és a rá következő évben a magyar felhőpiac egészében 45, illetve 41 százalékkal bővülhet.
