Megszoktuk már, hogy a legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin úgy bukkan fel és tűnik el újra az online hírfolyamban, mint pisztráng a hegyi patakban. Az általános bizalmatlanságot erősíti, hogy a hozzáértők és kereskedők tábora teljesen megosztott abban a kérdésben, mikor várható a Bitcoin értékének emelkedése, és mikor számítanak inkább esésre. Nehéz nem észrevenni, hogy a hagyományos befektetési és banki termékekben érdekelt guruk általában lekicsinylő megszólalásokban sorolják az okokat, miért nem számolhatunk hosszú távon a kriptovaluták sikerével, a kripto-evangelisták pedig csillagászati árszinteket jósolnak.
A Bitcoin - máig ismeretlen - megalkotója olyan algoritmust és informatikai struktúrát hozott létre, amellyel imitálhatja olyan fizikai értékhordozók viselkedését, mint például az arany, amely nem áll korlátlanul az emberiség rendelkezésére, a kitermelés ütemében fogy, így végül a bányászat ellehetetlenülése után kizárólag kereskedelem útján lehetséges hozzájutni. A Bitcoin esetében ez a nap még sok évtized múlva jön el, viszont az arany mintájára bányászatnak nevezett informatikai előállítási eljárás 4-5 évente megfelezi az adott számítási kapacitással elnyerhető mennyiséget. Ez történt meg május 11-én a kriptovaluta történetében harmadik alkalommal, innentől a költséges és nagy számítógép-kapacitást igénylő bányászat jövedelmezősége a felére csökken, feltéve, hogy a bányászatra specializálódott cégek nem bővítik tovább jelenleg is magas energiafogyasztású gépparkjukat. A bányászok kripto-szakkifejezéssel "reward"-nak, vagyis jutalomnak nevezett bevétele most már érzékeny szintekre jutott, a kezdeti 50 bitcoinról 6,25-re csökkent, ezért előfordulhat az is, hogy a bányászati hajlandóság csökken, felfelé hajtva a dollárban számolt árfolyamot. A felezés óta eltelt első nap nem hozott látványos piaci mozgásokat, folytatódni látszik az emelkedő trend.
A mostani felezésnek különös jelentőséget ad a bizonytalan világgazdasági helyzet. 2009-ben a Bitcoin a pénzügyi válságnak köszönhette születését, most 2020-ban a koronavírus okozta világgazdasági recesszióban ismét kiugró érdeklődés övezi. A vírus elleni harcban felértékelődtek az elektronikus fizetési megoldások, az emberi munkavégzést kiváltó gépi automatizmusok, amelyek képesek érdemben kiaknázni a Bitcoin hálózatát is adó blokklánc-technológia előnyeit. A tőzsdéken kereskedett cégek piaci kapitalizációjának meredek csökkenése felértékelheti a reálgazdasági fundamentumoktól teljesen független kriptovalutákat. Súlyos csődhelyzetben szenvedő országok, mint Venezuela már korábban elszánták magukat a kriptopénzek bevetésére, más államok még vizsgálják a lehetőségeket.
Hogy a világ gazdasági útkeresése inkább kedvezni fog-e a Bitcoin fejlődésének, azt talán ebben az évben tényleg megtudhatjuk.
