Érettebbé vált napjainkra a felhőpiac Közép-Kelet-Európában, derült ki az International Data Corporation (IDC) felméréséből (IDC Survey Spotlight: Industry Cloud Adoption by Region, 2018), amelyben tavaly nyáron és idén tavasszal több, mint 500 cseh, magyar, lengyel, orosz és román vállalat segítette válaszaival a keresleti oldal feltérképezését.
- Míg hat-nyolc évvel ezelőtt térségünkben a vállalatok elsősorban az informatikai erőforrások rugalmas méretezésének lehetőségét látták a felhőben, amely jó, ha adott, addig ma már olyan alkalmazásokat és funkciókat keresnek, amelyek egyedül a felhőben érhetők el, vagy ott jóval hatékonyabban működnek, mint házon belüli, hagyományos IT-környezetben - mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary kutatási menedzsere. - Olyan versenyhelyzetet teremt az iparágak digitális átalakulása, amelyben a vállalatoknak egyrészt a házon belüli rendszereikben és folyamataikban kezelt adatokból kell minél több információt kinyerniük, hogy jobb döntéseket hozhassanak és gyorsabban reagálhassanak, hatékonyabban működhessenek, másrészt ezeket a rendszereket és folyamatokat partnereikkel és ügyfeleikkel is össze kell kapcsolniuk. Mind több vállalat ismeri fel térségünkben is, hogy ehhez a felhő a legjobb szolgáltatási modell, mert minden platformon ugyanazt a felhasználói élményt adja, segítségével valóban átfogó, embereket, gépeket, dolgokat és adatokat összekapcsoló ökoszisztéma hozható létre.
Platform digitalizációhoz
Ha a digitalizációs törekvések igazi, közös platformja a felhő, akkor a hazai piac kiértékeléséhez érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy a magyar vállalatok hogyan állnak a digitális átalakulással.
- Kétféle megközelítés jellemzi a digitalizációs beruházásokat - mondta Balicza Gábor. - A projektek egy része az informatikai környezet transzformálását célozza a folyamatok IT-vezérlésének kialakításával, működésük optimalizálásával és hatékonyságuk növelésével, míg másik részük a digitális technológiák felhasználásával az üzleti modellek átalakítására irányul. Felmérésünk szerint a magyar vállalatok többnyire az első csoportba sorolható felhőprojekteken dolgoznak.
A válaszadók 40 százaléka mondta például, hogy nincs kidolgozott - kijelölt üzleti célok eléréséhez készült - felhőstratégiája, beruházásaiban egyszerűen ezt a szolgáltatási modellt választja, ha előnyösebb a kívánt alkalmazás vagy funkció szempontjából. Tegyük hozzá, ezt a tábort 70 százalékban 250 főnél kisebb vállalatok, kkv-k alkotják. A többi megkérdezett változó arányban mondta, hogy próbaprojektekhez használ felhőszolgáltatásokat, vagy alkalmanként kipróbálja azokat. Más szóval stratégia ide vagy oda, a felhő a legtöbb hazai vállalat életében szerephez jut valamilyen szinten.
- Eleve felhőben működő üzleti modellek kipróbálásához, bevezetéséhez szükséges, hogy a vezetőkben először felmerüljön az üzlet átalakításának igénye, például az, hogy a vállalat termékeit a továbbiakban ne a hagyományos csatornákon, hanem online előfizethető szolgáltatásokba csomagolva értékesítse - fogalmazott Balicza Gábor. - Itthon erre ma még viszonylag kevés példát látunk. A hazai vállalatok elsősorban készen elérhető, felhőalapú alkalmazásokat és funkciókat keresnek, amilyen a levelezés, a csoportmunka-támogatás és az ügyfélkapcsolat-kezelés. Utóbbi esetében különösen az olyan felhőalapú operatív CRM-funkciók vonzóak, mint a kampánymenedzsment és az értékesítéstámogatás, míg az analitikus CRM-et továbbra is házon belül tartják a cégek. Vállalatirányítási rendszerek esetében sem az alapfunkciókat, például a könyvelést, hanem az emberierőforrás- és a beszállítóilánc-kezeléshez hasonló, kiterjesztett ERP-képességeket használják szívesebben a felhőben a magyar vállalatok.
Lassuló, de kitartó felhősödés
A történet másik felét adó, kínálati oldalon az IDC a felhőlehetőség piacát méri, amelybe a nyilvános felhőszolgáltatások előfizetési díja mellett beleszámítja a magánfelhő-környezetekre fordított költést, a felhőalapú megoldásokhoz fűződő tanácsadási és egyéb professzionális szolgáltatások árát is. A piac 2017-ben valamivel 207 millió dollár fölé nőtt Magyarországon, ami a megelőző évhez képest mintegy 50 százalékos bővülésnek felel meg (lásd az ábrát).
- Idén további, 23 százalék körüli növekedéssel számolunk a felhőlehetőség hazai piacán - mondta Balicza Gábor -, amit 2022-ig évente átlagosan 18 százalékos, kitartó bővülés fog követni.
