Március 2-án, az eredetileg tervezettnél nyolc hónappal később, elindult az azonnali fizetési rendszer első fázisa. Jelenleg szinte bármely magyarországi bankszámlára 5 másodpercen belül érkeznek meg a 10 millió forint alatti lakossági átutalások, éjjel-nappal, az év 365 napján. Az átutalásokhoz nem kell feltétlenül tudni a címzett 16- vagy 24-jegyű számlaszámát. Úgynevezett másodlagos azonosítókat (mobilszám, e-mailcím, adóazonosító jel vagy adószám) is lehet regisztrálni, és hozzákapcsolni a számlához. A projektről, magáról a rendszerről, a késlekedés okairól, valamint a továbbfejlesztési tervekről Varga Lórántot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetőjét kérdeztük.
Varga Lóránt: A projekt előkészítése a Magyar Nemzeti Bankban 2015-ben, megvalósítása, a többi szereplő bevonásával, több mint három éve kezdődött. A fejlesztés során a résztvevők három köre dolgozott együtt: az MNB, a GIRO Zrt., valamint a pénzforgalmi szolgáltatók. Ez utóbbiak - jelenleg 35 szervezet - döntően bankok, de vannak közöttük más típusúak is, olyan pénzforgalmi intézmények, amelyek banki licenc nélkül, csak bizonyos szolgáltatásokat nyújthatnak. A magyar rendszer sajátossága, hogy minden olyan pénzforgalmi szolgáltatónak kötelező volt részt vennie a projektben, illetve március 2-án csatlakoznia a rendszerhez, amely ügyfelek részére fizetési számlát vezet Magyarországon. A résztvevők körébe most már az ügyfelek is beletartoznak. Gyakorlatilag ma mindenki, aki forintban bankszámlát vezet egy magyarországi hitelintézetnél vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál, azonnali fizetést tud küldeni.
Computerworld: Miért kellett nyolc hónappal elhalasztani a rendszer indítását?
VL: Világviszonylatban kuriózum, hogy rögtön induláskor a bankok teljes ügyfélkörét lefedi az azonnali fizetési rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott időpontra az összes pénzforgalmi szolgáltatónak fel kellett készülnie az új szolgáltatás bevezetésére. Rengeteg fejlesztési munkát kellett végezni mind az MNB-ben, mind a GIRO Zrt.-nél, mind a bankoknál. Az átállás nagyon sok, már meglévő informatikai rendszert is érintett. Ez a kisebb és nagyobb szervezeteknek egyaránt kihívást jelentett. Sok ember munkáját kellett összehangolni. Felállítottunk egy országos projektirányító bizottságot, amelynek különböző munkacsoportjai voltak. Ezekben számos banki és egyéb szakmai szereplő is részt vett, például a szolgáltatások majdani használatában szintén érintett közműcégek vagy kereskedők. Ez a rengeteg szerteágazó, sokszereplős munka néhány hónappal több időt vett igénybe a tervezettnél. Úgy is fogalmazhatunk, hogy plusz nyolc hónap tesztelési időszakot engedtünk a bankoknak. Az MNB és a GIRO Zrt. által üzemeltetett központi rendszer egyébként az eredetileg tervezett 2019. júliusi időpontban élesbe állt. A pénzforgalmi szolgáltatók tehát egy úgynevezett éles próbaüzemben tesztelhettek. Annyi volt csupán a megkötés, hogy nem nyithatták meg a rendszert az ügyfelek felé. Ezzel a nyolc hónapos intenzív, éles próbaüzemmel értük el azt, hogy március 2-án minden fennakadás nélkül lehetett elindulni, és az összes bank összes ügyfele számára elérhetővé tenni az azonnali fizetési rendszert.
Varga Lóránt főosztályvezető, MNB
CW: Miként állapították meg, hogy az egyes bankok megfelelnek-e a kritériumoknak, és biztonsággal csatlakozhatnak az azonnali fizetési rendszerhez?
VL: Országos, többszintű projektről beszélünk. A legmagasabb szinten a szabályozás, az MNB pénzforgalmi rendelete áll. Itt fogalmaztuk meg az alapvető elvárásainkat. Ez alatt található a GIRO Zrt., az elszámoló rendszer szintje. Itt már nem csupán jogszabályokról beszélünk, hanem olyan technikai lebonyolítási szabályokról is, amelyeket a bankoknak be kell tartaniuk. E szabálykönyvek alapján a bankok már el tudták végezni saját fejlesztéseiket. A rendszer tesztelése 2019. január 2-án kezdődött, tehát összességében 14 hónapig tartott. Ez az időszak szolgált arra, hogy az MNB és a bankok is pontosan fel tudják mérni, megfelelő állapotban van-e a rendszerük. Nagyon komoly tesztkritériumokat határoztunk meg, 2019 szeptemberétől minden banknak napi szinten kötelezően részt kellett vennie a szigorú forgatókönyv szerinti tesztekben. Az MNB és a GIRO Zrt. minden teszteredményt folyamatosan ellenőrzött és értékelt.
CW: A tesztek kiterjedtek az IT-biztonsági kockázatok felmérésére és minimalizálására?
VL: Igen. Természetesen ennek a fő felelőssége most is és korábban is a bankoké volt. Jogszabályok írják elő, hogy a bankoknak milyen eljárásokat kell az IT-infrastruktúrájukkal kapcsolatban alkalmazniuk, milyen biztonsági szinteket kell kialakítaniuk. Ezek a szabályok az azonnali fizetési rendszer bevezetésével nem változtak, továbbra is a legnagyobb biztonság garantálása az elvárás. Az MNB az azonnali fizetési rendszer működése során ugyanúgy folyamatosan ellenőrzi az IT-biztonságot, mint korábban tette. .
CW: Milyen irányokban fejlesztik tovább a rendszert?
VL: Noha március 2. már önmagában is óriási változást hozott, jelenleg csak a projekt első szakaszában vagyunk. A lakosság már most is adhat több egyidejű, 10 millió alatti megbízást bankjának, azok mindegyike azonnal teljesül. A vállalatoknál azonban más a helyzet. Az üzleti élet szereplőinél, különösen a nagyvállalatoknál bevett gyakorlat, hogy egyszerre fizetik ki például a beszállítóikat. Ilyenkor úgynevezett kötegben adják meg a címzetteket és az átutalandó összegeket. Egy kötegben több száz, extrém esetben akár több ezer címzett is lehet, ennyi átutalást kell tehát a rendszernek egy időben teljesítenie. A hirtelen fellépő hatalmas, átmeneti terhelések elkerülése érdekében, óvatosságból a vállalatok jelenleg csak egyedi átutalásokat indíthatnak az azonnali fizetési rendszerben. A folyamatos fejlesztés következő eredményeként 2020. szeptember 1-jétől lehetővé válik a vállalati kötegelt átutalások felbontása, és az azonnali elszámolási rendszerbe küldése, aminek bevezetéséről minden bank saját hatáskörében dönthet. A nagy bankok többsége már készül az új szolgáltatás indítására.
CW: Elképzelhető, hogy a munkabérek és a nyugdíjak is bekerülnek az azonnali fizetési rendszerbe, és így hétvégén vagy ünnepnap is megérkezhetnek a lakosság számláira?
VL: Jelenleg sem a nyugdíjfizetések, sem a munkabérek döntő része nincs benne az azonnali fizetési rendszerben. A nyugdíjfizetésre van egy külön rendszer, amely nem a napközbeni elszámolási rendszerben, hanem az éjszakaiban működik. Az ilyen speciális, kötegekben beadott, milliós tételnagyságú fizetési megbízások, amelyeket ráadásul havonta csak egyszer, egy adott napon kell teljesíteni, az azonnali fizetési rendszerben nem jól kezelhetők. Ezen a téren tehát nem lesz változás szeptember 1. után sem. Ami a munkabéreket illeti, ott azért más a helyzet. A nagyobb vállalatoknál a munkabérek kifizetése csoportos átutalással történik, ezek jelenleg szintén nem küldhetők be az azonnali fizetési rendszerbe. Ugyanakkor szeptember 1-jétől a kötegelt átutalásokhoz hasonlóan megtehetik a bankok, hogy a cégek csoportos átutalással benyújtott tranzakcióit felbontják, és egyesével, másodpercenként indítják az azonnali fizetési rendszerben. Sok kisebb vállalat azonban nem csoportos, hanem egyedi átutalásokkal indítja a dolgozók fizetését, ezek az utalások pedig már ma is az azonnali fizetési rendszerben teljesülnek.
CW: Miként használhatják ki az azonnali fizetési rendszer előnyeit a közműcégek?
VL: A másik szolgáltatás, amivel a rendszert bővítjük, az úgynevezett fizetési kérelem. Egy olyan üzenetről van szó, amellyel elektronikus úton kérhetek fel valakit arra, hogy fizessen nekem X összeget. Itt jönnek be a képbe például a közműcégek. Adott esetben az áramszolgáltató fizetési kérelmet küldhet ügyfeleinek, akik azt a szokásos internet- vagy mobilbanki felületen, egy felugró ablakban olvashatják. Az összeg ellenőrzése, valamint a megfelelő azonosítás után gyakorlatilag egyetlen gombnyomással elindítható a fizetés, ami azonnal teljesül is. Néhány bank már március 2-ától nyújtja ezt a szolgáltatást. Tudomásunk szerint a bankok többsége fokozatosan, az év végével bezárólag vezeti be a fizetési kérelem szolgáltatását.
CW: Az azonnali fizetési rendszer bevezetésével nőttek az ügyfeleket terhelő banki költségek?
VL: Nem. Hatalmas beruházásról van szó, az MNB, a GIRO Zrt. és a bankszektor is sok erőforrást fektetett be munkaerőben, időben és pénzben. A magyar rendszer fontos eleme, hogy a bankok - az MNB elvárásainak megfelelően - semmilyen módon nem terhelik rá beruházásaik költségeit az ügyfelekre, az átutalások díja nem emelkedhet. Az, hogy az átutalások teljesülésének ideje a korábbi egy-másfél óráról 5 másodperc alá csökkent, éjjel-nappal, az év 365 napján, nagyon jelentős szolgáltatásfejlesztés, az ügyfelek költsége mégsem nő. Ennél azonban szeretnénk még egy lépéssel továbbmenni. Az azonnali fizetés bevezetésének legfőbb célja az elektronikus fizetési tranzakciók arányának további növelése, főként a lakossági szegmensben. Amellett, hogy a készpénznek nagyok a társadalmi költségei, jó tulajdonságairól sem szabad megfeledkezni: gyorsan lehet vele a számlát kiegyenlíteni, a fizetés azonnal teljesül, továbbá bárhol, bármikor lehet használni. Ezeket figyelembe véve határoztuk meg az azonnali fizetési rendszerünk tulajdonságait. Ez az első olyan elektronikus fizetési megoldás, amely mindegyik említett tulajdonságban legalább olyan jó, mint a készpénz. Bevezetésétől joggal várjuk tehát a készpénzes fizetések visszaszorulását. Ehhez viszont a bankok árazási gyakorlatán is változtatni kell. A jelenlegi, tranzakciónkénti díjnál ösztönzőbb lenne, ha - a bankkártyákhoz hasonlóan - csomagárakat vezetnének be. Néhány bank már megjelent ilyen típusú számlacsomaggal. Azt szeretnénk, ha belátható időn belül valamennyi bank kínálna olyan csomagdíjas számlatermékeket, amelyek egy fix összegű, nem túl drága havidíj mellett korlátlan számú átutalást biztosítanak az ügyfeleknek, bármilyen további költség nélkül.
