Még mindig nem elég innovatív ez Európai Unió
Az elmúlt egy évben sem tudta behozni fő nemzetközi versenytársaival szembeni lemaradását és innovációs tevékenységét tekintve továbbra is elmaradt az USA és Japán mögött az Európai Unió. Többek között ez a fő megállapítása az Innovatív Unió 2010. évi eredménytáblájának, amelyet február elején tett közzé az Európai Bizottság.
„Az innováció a modern gazdaság lételeme: az európai politika középpontjában áll, és a munkahelyteremtés legfőbb eszköze. Az eredménytábla az Európa 2020 stratégia egyik fő pillére. Azt szeretnénk, ha a tagállamok teljes körűen kihasználnák az eredménytábla adta lehetőségeket annak érdekében, hogy kiaknázzák erősségeiket, és több figyelmet szenteljenek gyenge pontjaiknak" - mondta Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos.
A 25 kutatási és innovációs mutatón alapuló 2010. évi eredménytábla az Európai Unió 27 tagállamán kívül Horvátországra, Szerbiára, Törökországra, Izlandra, Macedóniára, Norvégiára és Svájcra is kiterjed. A mutatókat három fő csoportra osztották: „potenciál", vagyis az innovációt lehetővé tevő, legfontosabb tényezők, mint emberi erőforrások, finanszírozás, vonzó kutatási rendszerek; „vállalati tevékenységek", azaz az európai vállalatok innovációs tevékenységét mérő mutatók, mint vállalati beruházások, szellemi tulajdon stb.; valamint az ezekből következő „eredmények", azaz a gazdaságra gyakorolt hatásokat jelző mutatók.
Az EU-27, az USA és Japán mutatóit összehasonlítva megállapítható, hogy az EU-27 nem hozta be lemaradását fő versenytársaihoz képest. A legnagyobb szakadék a „Vállalati tevékenységek" kategóriában mutatkozik: ezen a területen az EU-országok számottevő lemaradást mutatnak a vállalati K+F kiadásokat illetően. Mindez azt jelzi, hogy Európa kutatási és innovációs elmaradása főként a magánszektort érinti.
Innovatív Unió 2010
Vezető innovátorok: Dánia, Finnország, Németország és Svédország teljesítménye jelentősen meghaladja az EU-27 átlagát.
Követő innovátorok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és az Egyesült Királyság az EU-átlag körül mozog.
Mérsékelt innovátorok: Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Spanyolország teljesítménye elmarad az uniós átlagtól.
Lemaradó innovátorok: Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia teljesítménye messze elmarad az EU átlagától.
Részletek: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/innovation_union/communication/iu_en.pdf
Módosul a magyar médiatörvény
A magyar kormány február végén benyújtotta a parlamentnek a decemberben elfogadott és széles körben komoly vitákat kiváltó médiatörvény módosítására vonatkozó javaslatait. A módosítások az Európai Bizottság minden kifogásolt elemét érintik, és úgy tűnik, mindkét fél számára megnyugtató megoldást hoznak az ügyben.
A digitális menetrendért felelős uniós biztos, Neelie Kroes a bizottság nevében elégedettségének adott hangot, hogy a magyar hatóságok vállalták a sokat vitatott médiaszabályozás módosítását. A változtatások mindazokat a területeket érintik, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság szakértői súlyos kétségeket fogalmaztak meg. Emlékeztetőül a szóban forgó négy kérdés: a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályok kiterjesztése, a más tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók bírságolása, a médiaszolgáltatók nyilvántartásba vételének szabályai és a személyeket, kisebbségeket és bármely többséget sértő médiatartalomra vonatkozó szabályok. A bizottság szakértői a magyar törvényt az audiovizuális irányelv előírásai, az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó fejezetei, valamint az Alapjogi Charta alapján vizsgálták át tüzetesen.
„Nagy örömömre szolgál, hogy a magyar hatóságok készek módosítani a magyar médiaszabályozást, és ezzel elérik, hogy az megfeleljen az EU-jog azon szabályainak, amelyekkel kapcsolatban kétségeket fogalmaztunk meg, ideértve az Alapjogi Chartát is. Az EB a továbbiakban is figyelemmel kíséri a helyzetet, és a magyar hatóságokkal szorosan együttműködve gondoskodik arról, hogy a vállalt módosítások ténylegesen bekerüljenek a magyar jogszabályokbailletve a felülvizsgált törvény gyakorlati alkalmazása következetes legyen" - mondta Neelie Kroes.
A tárgyalásokat követően a magyar hatóságok a következő négy kérdésben vállalták a médiaszabályozás módosítását.
Kiegyensúlyozott tájékoztatás
A módosítások a műsorszolgáltatókra korlátozzák a kiegyensúlyozottsági követelmény alkalmazását, azaz ezekhez az elvárásokhoz a lekérhető médiaszolgáltatásoknak nem kell a jövőben igazodniuk.
A származási ország elve
Ebben a pontban a más tagállam joghatósága alá tartozó, ott letelepedett és engedélyezett műsor- és más audiovizuális médiaszolgáltatók nem lesznek megbírságolhatók, ha megszegik a magyar médiaszabályozás gyűlöletkeltésre vonatkozó előírásait.
A médiaszolgáltatások nyilvántartásba vétele
A módosított jogszabályban a lekérhető médiaszolgáltatások szolgáltatóinak, a médiatermékek kiadóinak és a kiegészítő médiaszolgáltatások szolgáltatóinak csak a szolgáltatás megkezdése után (60 napon belül) kell szolgáltatásukat nyilvántartásba vétetniük. Ez azt jelenti, hogy az említett szolgáltatóknak nem kell előzetesen engedélyeztetniük tevékenységüket a magyar hatóságoknál.
Sértő médiatartalom
A korábban homályosnak ítélt rendelkezéseket a módosításban valamennyi médiatartalom-szolgáltató esetében egyértelműbbé fogják tenni, és gondoskodni fognak arról, hogy csak a gyűlöletkeltés és a hátrányos megkülönböztetésre való uszítás essen tilalom alá.
Részletek: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/
Aktuálisok
- A Capgemini nemzetközi tanácsadó cég gondozásában immár kilencedik alkalommal látott napvilágot az e-kormányzati szolgáltatások fejlettségét bemutató összehasonlító elemzés. Az elemzés letölthető az Európai Bizottság honlapjáról.
- Az online ügyintézés iránti fogyasztói és vállalkozói bizalom erősítése érdekében az Európai Bizottság kikéri a lakosság és más érdekelt felek véleményét az elektronikus aláírás, az elektronikus személyazonosítás (eID) és az elektronikus hitelesítés fejlesztésének lehetőségeiről. A hozzászólásokat az alábbi címen várják: http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=eid4&lang=en
- Az Európai Bizottság által frissen közzétett felmérés szerint az európai polgárok közel háromnegyede aggódik a mobiltelefon-használat költségei miatt az unión belüli utazás során. Az utazók 72%-a a magas díjak miatt továbbra is korlátozza roaminghívásait. http://ec.europa.eu/information_society/activities/roaming/what_is/report/index_en.htm
- Az idén ötödik alkalommal jelent meg a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram, amely támogatja az infokommunikációs technológiák elterjesztését. A kiírás részletei, a beadási határidők a http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/index_en.htm címen érhetők el.
