A Dell digitális átalakulásról készült korábbi felmérésében (Digital Transformation Index), amelyben négyezer döntéshozó vett részt a világ minden tájáról, a megkérdezettek 45 százaléka fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy vállalata 3-5 éven belül kiszorulhat a piacról. A válaszadók közel fele nem tudta megmondani, hogy három év távlatában milyen állapotok uralkodhatnak majd iparágában, de 73 százalékuk egyetértett abban, hogy vállalatának digitálisabbá kell válnia a jövőbeni boldoguláshoz.
Ebből kiindulva a Dell Technologies az Institute for the Future független non-profit stratégiai kutató és oktató szervezettel közösen műhelymunkát szervezett, ahol húsz szakértő közreműködésével vizsgálta, hogy a feljövő technológiák elterjedése 2030-ra milyen változásokhoz vezethet a társadalom egészében, és különösen az üzlet világában.
Mesterséges intelligencia, kiterjesztett valóság
A feljövő technológia fogalmának nincs általánosan elfogadott meghatározása. A Dell és az IFTF a robotika, a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás, a kiegészített és a virtuális valóság (AR és VR), valamint a felhőszolgáltatások várható hatásával foglalkozik a műhelymunka eredményeit összegző közös tanulmányban (The next era of human machine partnerships, 2017).
Választásuk indokolt, mivel ezek a technológiák már napjainkban is éreztetik hatásukat. Alacsony bérszínvonalú országokba kihelyezve gyáraikat a vállalatok például 65 százalékkal csökkenthetik költségeiket, de ha robotokkal helyettesítik a munkásokat, a megtakarítás elérheti a 90 százalékot. A PricewaterhouseCoopers márciusban közreadott jelentése (Will robots steal our jobs?) szerint az Egyesült Királyságban 2030-ra az állások harmadát fogja komolyan fenyegetni az automatizálás veszélye, és hasonló a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol 15 éven belül a mai munkahelyek 38 százalékát tölthetik be robotok.
A felhőszolgáltatások már széles körben elterjedtek, a technológiát a szervezetek 70 százaléka napjainkban is használja, és arányuk várhatóan tovább nő. Az IDG Enterprise felmérése (2016 Cloud Computing Survey) alapján a vállalatok 56 százaléka dolgozik azon, hogy IT-környezetének még nagyobb részét vigye a felhőbe.
Mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokat jelenleg mintegy másfél ezer cég használ Észak-Amerikában, ami a közép- és nagyvállalatok kevesebb mint 1 százalékának felel meg. A terület úttörői a pénzügyi szolgáltatók, amelyek nagy adatkészleteken vetik be az AI technológiát minták azonosítására és előrejelzések készítésére. Látjuk azonban, hogy a mesterséges intelligenciát az önvezető autóktól kezdve a digitális asszisztensekig mind több alkalmazásba építik be a szállítók és a felhasználók.
Hódítanak az AR-technológiára épülő megoldások, az okosszemüvegek is, mindenekelőtt a vállalati alkalmazásokban, például a gyártóipar és általában a karbantartás területén. A Digi-Capital szerint az AR-technológiák és szolgáltatások piaca 2020-ra évi 90 milliárd dollárra nőhet - elsősorban a drágább hardvereszközökre fordított költés miatt -, míg a VR-piac mérete ennek mintegy harmada lesz.
Életszervező platformok
Az IFTF saját felmérése szerint a fizikai és az emberi erőforrások menedzselésére használt digitális platformok száma már ma is meghaladja az 1800-at. Nemcsak bérelhető autót vagy lakást találhatunk könnyen a digitális platformok segítségével, hanem például munkát vagy pénzügyi befektetőket is az üzleti ötletek megvalósításához, és a lakosság sérülékeny csoportjaihoz tartozók is ezen a csatornán juthatnak hozzá a létfontosságú szolgáltatásokhoz. Népszerűségüknél fogva a digitális platformok egyrészt széles körben megismertetik az emberekkel a szervezést megkönnyítő technológia képességeit, másrészt új megvilágításba helyezik a vagyontárgyakhoz, értékekhez fűződő tulajdonjogokat is.
Öntanuló digitális technológiák fogják összehangolni 2030-ban a lakosság szükségleteit az elérhető erőforrásokkal - állítja a Dell és az IFTF tanulmánya. Személyes informatikai környezetükre - például hálózatba kapcsolt, hangvezérlésű, viselhető vagy testükbe ültetett digitális eszközeikre - támaszkodva az emberek digitális "karmesterként" veszik majd kezükbe az irányítást az erőforrások felett.
Ebben elsősorban a digitális bennszülöttek nemzedéke jeleskedik majd. Miután családot alapítanak, szülőként is ember és gép partneri kapcsolatára építenek, hogy könnyebben menedzselhessék munkahelyi és családi kötelezettségeiket. A távoli kapcsolattartásra és páciensmonitorozásra szolgáló digitális platformokat fogják segítségül hívni az emberek milliói is, akik idős szüleikről vagy más beteg szeretteikről gondoskodnak. De mint a nagy horderejű társadalmi változásoknál megszokott, fennáll a kockázat, hogy a lakosság bizonyos csoportjai leszakadnak, és az életszervező platformok előnyeit csak a digitális írástudók kiváltságos köre fogja élvezni. Mindannyiunk felelőssége ezért, hogy a létfontosságúvá váló digitális ismereteket mindenki elsajátíthassa, a technológia használatához szükséges képességek a társadalom minden rétegében megszerezhetőek legyenek.
Embert keres a munka
Fontos ez annál is inkább, mert 2030-ra a munkakeresés folyamata a feje tetejére fog állni. Az ember-gép kapcsolatok ugyanis át fogják alakítani a termékek és szolgáltatások piacra vitelét, ezért a vállalatok a ma megszokottól eltérő módon menedzselik majd csapataikat, amelyeket újszerűen töltenek fel tehetségekkel. A követelmények ezért a jövő évtized végére munkaadói és munkavállalói oldalon egyaránt mások lesznek, mint napjainkban.
A vállalatok például egyre nagyobb mértékben automatizálják majd a munkával megbízott egyének és csapatok felkutatását, ezért a munkafolyamatokat is kisebb szakaszokra, feladatokra bontják, hogy elvégzésükhöz a legjobb feltételekkel rendelhessék hozzá a legtehetségesebb szakembereket.
Más szóval: az esetek nagy részében nem a munkavállalónak kell majd keresnie a munkát, hanem fordítva, a feladatok fognak versengeni a legjobb emberi erőforrásokért. A szakemberek kompetenciáit, képességeit és referenciáit bemutató információt fejlett analitikai, adatvizualizációs megoldások és hírnévmotorok fogják kereshetővé tenni.
Minden eddiginél rugalmasabban rendelhetik majd hozzá a vállalatok ezen a módon az emberi erőforrásokat az adott feladatokhoz, ott és akkor, ahol és amikor ez szükséges. A
modellnek köszönhetően a vállalatok csökkenthetik havonta ismétlődő költségeiket, karcsúbbá, agilissá, nyereségesebbé válhatnak, így növelhetik versenyképességüket, de csak akkor, ha a szerep- és feladatkörök, a rájuk épülő folyamatok mai szerkezetét is át tudják alakítani.
Számos előny származhat mindebből munkavállalói oldalon is. VR-technológia segítségével a toborzás során megkeresett szakemberek megjelenésük, nemük vagy nemzetiségük felfedése nélkül is bemutathatják képességeiket, így a személyes előítéletek nem befolyásolhatják a legrátermettebb jelölt kiválasztását. A kapcsolattartást és együttműködést segítő közösségi és más platformok, eszközök ráadásul a tartózkodási helytől is függetlenítik a munkavégzést, így a távoli térségekben élő tehetségek nagyobb eséllyel kaphatnak megbízásokat.
Bár az új generációs technológiák alkalmazása a toborzásban és a munkavégzésben egyaránt megkerülhetetlenné válik, a vállalatoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy sok szerepkörben 2030 után is szükségük lesz főállású alkalmazottakra, és a leendő munkatársak kiválasztását sem automatizálhatják teljes mértékben, vagyis helyesen teszik, ha bizonyos esetekben továbbra is a személyes interjúra és az emberi ítélőképességre hagyatkoznak.
Tanulás menet közben
A ma iskolába járó diákoknak átlagosan nyolc-tíz munkahelyük lesz, mielőtt betöltik 38. életévüket, szól az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumához tartozó statisztikai hivatal előrejelzése. Sokan közülük szabadúszók lesznek. Az önfoglalkoztatók száma már jelenleg is meghaladja az 50 milliót, de arányuk már 2020-ra el fogja érni az 50 százalékot az amerikai munkaerőpiacon.
Nemcsak sok munkahelyük lesz a következő évtizedben a dolgozóknak, hanem feladataik is nagyban eltérnek majd attól, amit eredetileg tanultak. A Dell és az IFTF tanulmánya szerint a mai diákokra 2030-ban váró feladatkörök, ha úgy tetszik, szakmák 85 százaléka még nem is létezik.
Minthogy a formális képzés nem készítheti fel őket jövőbeni változatos feladataikra, és a szabadúszók a vállalati HR-osztályok támogatására is kevésbé számíthatnak a "belépéskor", a munkavállalók 2030-ban más módot találnak majd a sikeres munkavégzéshez szükséges tudás megszerzésére. Rögtönözni fognak és egymástól tanulnak, vagy a maguk útját járják. Egyesek korábbi tapasztalataikra, meglévő keretrendszerekre és mentális modellekre támaszkodnak majd, míg mások inkább különböző platformokkal kísérleteznek, hogy kerülő megoldást találjanak, és saját újításaikat részesítik előnyben. A legtöbben azonban a gépeket, a technológiát - például a kiterjesztett valóságot, a mesterséges intelligenciával felruházott, digitális asszisztenseket - hívják majd segítségül, hogy munkavégzés közben tanulhassanak.
A Dell és az IFTF tanulmánya szerint 2030-ra ez válik a működés bevett módjává, ezért a vállalatok a munkavállalók meglévő tudásánál nagyobbra fogják értékelni az új ismeretek megszerzéséhez szükséges képességeket.
