Elkészült a magyarországi startup világot feltérképező, eddigi legátfogóbb jelentés. A Startup Hungary által indított kutatás célja az volt, hogy következtetéseket vonjon le a hazai ökoszisztémáról és arról, mitől működhetne hatékonyabban a szektor mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Izgalmas eredményeket summáz a riport.
232 magyarországi startup töltötte ki azt a kérdéssort, melyet a Startup Hungary indított pár héttel ezelőtt. A Hungarian Startup Report az első átfogó jelentés, mely az érdekképviseleti szervezetként és tudásbázisként is működő alapítvány szerkesztésében megszületett, de nem az utolsó: mostantól évente jelentkeznek a riporttal a magyarországi startup szektor helyzetéről.
A kutatás célja, hogy olyan evidensnek tűnő, ám eddig nem egyértelműen megválaszolható kérdésekre is lehessen felelni, mint hogy hány szereplő létezik a piacon, azok milyen iparágban tevékenykednek, melyek a legeredményesebb hazai vállalkozások vagy hogy hogyan teljesítünk régiós összevetésben.
Az idei válaszokból az derül ki, hogy az átlagos magyar startup alapító harminc feletti, diplomás férfi, legtöbbjük korábban külföldön folytatott tanulmányokat vagy szerzett munkatapasztalatot. A magabiztosság nem idegen érzés az alapítók számára: 80 százalékuk nemzetközi sikereket, sőt unikornis státuszt jósol cégének. Csak tízből egy gondolja úgy, hogy esélyes a bukás.
A globális sikerek iránti vágynak némileg ellentmond, hogy a startupok 72%-a szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép-kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30% kacsingat az USA felé. A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket. Holott az eddigi ütős magyar startup sikerek elengedhetetlen összetevője az volt, hogy a vállalkozások alapítói eleve nagy nemzetközi piacokra fókuszáltak.
A legtöbb startup a SaaS (Software as a Service) területén működik, vagyis szoftverszolgáltatást nyújt B2B ügyfeleknek, illetve deep tech-ben - AI, Big Data, Fintech, Medtech - is erősek vagyunk. Legnagyobb kihívásként az értékesítést, ügyfélszerzést és szakemberhiányt határozták meg a kitöltők. A covid-válság ugyanakkor nem rengette meg a szektort: csak harmaduk nyilatkozott úgy, hogy negatív hatással volt rájuk a pandémia, és csak 11% kényszerült arra, hogy változtasson üzleti modelljén.
A 232 kitöltőből csak 24 olyan vállalkozást azonosított a kutatás, amely bruttó 80ezer eurós bevételt könyvelhet el per hó. Kevés az exportbevétel a magyar startup piacon. Az induló vállalkozások 75%-a helyi kockázati tőkéstől von be tőkét, ezek 80%-a pedig állami hátterű alappal állapodott meg. Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek a startupok: 44%-uknak van stratégia megállapodása ilyen cégekkel. Sokan vettek részt nagyvállalati akcelerációs programban.
A Startup Hungary érdekképviseleti célokat is szolgál, melyben most segítséget nyújt ez a kutatás is, hiszen eredményeit felhasználva, adatokra és nem feltételezésekre támaszkodva hatékonyabb munkát lehet majd végezni ezen a területen is. Erre szükség is lesz, ha azt az válaszokat nézzük: a startupok működésének, hatékonyságának egyik legnagyobb kihívása a cégjog. A megkérdezettek ötöde rendelkezik egyébként külföldi entitással is.
A Hungarian Startup Report hosszú távú célja nem csupán az adott év startupjainak felkutatása, hanem következtetések és ajánlások megfogalmazása is azzal kapcsolatban, hogyan fejlődik és fejlődhetne itthon az iparág, és a nemzetközi piac számára való láthatóbbá tétel. Az alapfeltevés ugyanis az, hogy csak azt lehet fejleszteni, amit mérünk is.
