Az Európai Unió legfelsőbb bírósága szerdán elutasította a Google fellebbezését, amelyet a keresőcég a szabályozó hatóságok által kirótt 2,4 milliárd eurós (2,8 milliárd dollár) bírság miatt nyújtott be. A bírság indoklása szerint a technológiai óriáscég visszaélt hatalmas online hatókörével, amikor saját vásárlási ajánlásait jogellenes előnyhöz juttatta a keresési eredményekben.
Az Európai Bizottság, a 27 országot tömörítő blokk legfőbb versenyfelügyeleti szerve 2017-ben megbüntette a Google-t, amiért tisztességtelenül saját vásárlási szolgáltatására, a Google Shoppingra irányította a látogatókat a versenytársak kárára. Az EU Törvényszék elutasította a Google e trösztellenes büntetés elleni fellebbezését, és helybenhagyta a bírságot.
"A Törvényszék tehát úgy ítéli meg, hogy a Google a valóságban saját összehasonlító vásárlási szolgáltatását részesíti előnyben a konkurens szolgáltatásokkal szemben, nem pedig egy jobb eredményt egy másik eredménnyel szemben" - áll a bírósági közleményben.
A Google máshogyan látja. Azt közölte, hogy 2017-ben változtatásokat hajtott végre, hogy megfeleljen az Európai Bizottság határozatának. "Megközelítésünk több mint három éve sikeresen működik, több mint 700 összehasonlító vásárlási szolgáltatás számára több milliárd kattintást generálva" - áll a cég közleményében.
A bírság része volt az európai szabályozók azon törekvésének, hogy visszaszorítsák az online óriásvállalat befolyását a kontinensen. Ezt követte a Google-ra kiszabott két másik, összesen 8,25 milliárd eurós (9,5 milliárd dollár) trösztellenes büntetés, amelyek ellen a vállalat szintén fellebbez. A bírságok összege ugyan hatalmas, de az AP hírügynökség szerint csak csepp a tengerben a Google anyavállalata, az Alphabet számára, amely tavaly 182 milliárd dolláros bevételt ért el.
A büntetések a technológiai vállalatokkal szembeni uniós szigorítás első megnyilvánulásai voltak, amely azóta a Szilícium-völgy más digitális óriáscégeire is kiterjedt. A bizottság idén újabb trösztellenes vizsgálatokat indított annak kiderítésére, hogy a Google és a Facebook elfojtja-e a versenyt a digitális és az apróhirdetési piacokon. Emellett az Apple ellen is vizsgálódik a fizetések miatt, az Amazon ellen pedig azért, mert aggályos, hogy saját termékeivel tisztességtelenül versenyez a platformján működő független kereskedőkkel szemben.
Eközben az EU új digitális szabályokat is kidolgoz az online szolgáltatások visszaszorítására, hogy a platformjaikon található illegális áruk és káros tartalmakkal kapcsolatban nagyobb felelősségre vonja, és akár a globális éves bevétel 10 százalékát kitevő bírságokkal fenyegesse őket.
A szerdai döntés ellen még lehet fellebbezni az Európai Bíróságnál, az EU legfelsőbb bíróságánál, de csak jogi kérdésekben, nem pedig a tényekkel kapcsolatban. A Google még nem döntött arról, hogy megteszi-e ezt, és közölte, hogy alaposan át fogja vizsgálni a döntést.
Az ügy azután kezdődött, hogy 2009-ben panasz érkezett az Európai Bizottsághoz. Az ügy elhúzódott, mivel az egyezségre irányuló tárgyalások eredménytelen kísérletei késleltették a végső döntést. Amiatt kritika érte a bizottságot, mert nem cselekedett elég gyorsan, hogy megakadályozza a Google-t az online piacok sarokba szorításában.
Az Európai Bizottság ezt a problémát próbálja orvosolni új digitális szabályaival, amelyek célja a helytelen magatartás megelőzése, nem pedig a múltbeli cselekmények büntetése, ahogyan azt korábban tette. A Bizottság az "ideiglenes intézkedéseket" is elkezdte alkalmazni, hogy a vizsgálatok lefolytatásának idejére gyorsan megállítsa a versenyellenes magatartást.
A Bizottság üdvözölte a bíróság új döntését. "A mai ítélet egyértelmű üzenetet közvetít arról, hogy a Google magatartása jogellenes volt, és biztosítja a piac számára a szükséges jogi egyértelműséget" - közölte Arianna Podesta szóvivő.
