Az idén a mobil banki trójai vírusok két családja (Faketoken és Marcher) jelent meg a pénzügyi rosszindulatú vírusok Top 10-es rangsorában. A Marcher családba tartozó rosszindulatú programok fizetési információkat lopnak el Android eszközökről: a készülék megfertőzése után két alkalmazást - egy európai bank mobil bankolási appját és a Google Play-t - figyelnek. Ha a felhasználó elindítja a banki alkalmazást vagy a Google Play-t, a Marcher megjelenít egy hamis ablakot, amely bankkártya információkat kér, amelyek aztán egyenesen a csalóknál landolnak. A Faketoken család képviselői együttműködnek a számítógépes trójai vírusokkal: a felhasználót manipulálják, hogy telepítsen egy alkalmazást az okostelefonjára. Ez valójában egy trójai vírus, amely elfogja az egyszeri megerősítő kódot (mTAN-t).
A "hagyományos" pénzügyi kiberbűnözés sem csökkent, összességében a Kaspersky Lab megoldásai 2015-ben közel 2 millió (1,966,324) próbálkozást blokkoltak, amelyek online bankolás során pénzt eltulajdonító vírusokat akartak elindítani. Ez 2,8 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest (1,910,520).
A legelterjedtebb rosszindulatú víruscsalád, a ZeuS számtalan változatát megfosztotta trónjától a Dyre/Dyzab/Dyreza programkártevő. 2015-ben a banki trójai támadások 40 százalék-át a Dyrezával hajtották végre. Ezek során egy hatékony webes injektálási módszert használtak arra, hogy adatokat lopjanak el, és hozzáférést szerezzenek az online banki rendszerekhez.
2015-ben a zsaroló programok gyorsan terjedtek új platformokon. Minden hatodik (17 százalék) ransomware támadás androidos eszközöket érintett, alig egy évvel azután, hogy a platform először célponttá vált. A Kaspersky Lab szakértői két nagy ransomware trendet azonosítottak 2015 során. Először is az összes, támadást elszenvedett felhasználó száma megközelítette a 180 ezret, ami 48,3 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest. Másodszor, a titkosítók sok esetben több modulossá váltak, és a titkosítás mellett adatokat is lopnak az áldozatok számítógépéről.
