A változó gazdasági, üzleti és törvényi környezethez való alkalmazkodás jelenti a legnagyobb kihívást az adatközpontokat üzemeltető szervezetek számára Magyarországon – derült ki az International Data Corporation idén tavasszal készült felméréséből, amelyben 105 vállalat és intézmény vett részt (IDC IT Services End User Survey 2014).
A válaszadók 65,7 százaléka az általános gazdasági helyzetet, 48,6 százaléka a piac változó dinamikájához való alkalmazkodást jelölte meg legnagyobb nehézségként. A megkérdezettek 42,9 százaléka a törvényi megfeleléssel járó adminisztrációs és üzemeltetési költségeket emelte ki, míg 29,5 százalékuknak az IT-beruházások megtérülése, 22,9 százalékának a növekvő bérköltség okoz gondot.
– A gazdasági környezet visszásságaihoz, a piac kedvezőtlen dinamikájához, a törvények adminisztratív költségeihez eddig a vállalatok nagy része költségcsökkentéssel próbált alkalmazkodni – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője a budapesti konferencián. – A trend azonban új irányt vesz, miután a vállalatok Magyarországon is felismerték, hogy a költségcsökkentésből nem lesz nagyobb üzlet. A szervezetek kezdik megérteni, hogy az üzlet a gazdasági válság mélypontján túl sem fog visszazökkenni a régi kerékvágásba, a továbbiakban új üzleti modellek alakulnak ki. Éppen ezért ma már hajlandók, és ami fontosabb, képesek is az új modelleket támogató technológiák, megoldások bevezetésébe beruházni.
Ennek megfelelően a vállalatok idén már fő IT-prioritásként jelölték meg az üzleti és az informatikai szükségletek jobb összehangolását (54 százalék). Ezt 53 százalékkal követte a teljes IT-költség csökkentése, de a harmadik helyre az IT vállalaton belüli szolgáltatásminőségének javítása került (45 százalék). A vállalatok közel vagy több mint harmada (31-35 százalék) az IT-környezet konszolidációját, a vállalati költségek IT segítségével történő csökkentését és az üzleti döntéshozatalt jobban segítő eszközök bevezetését jelölte meg fő IT-prioritásként.
Fejlesztések új üzleti modellekhez
A harmadik vállalati platformot alkotó technológiák, a mobilitás, a felhőszolgáltatások, a közösségi média és a nagyadat-típusú, analitikai alkalmazások elterjedésével új üzleti modellek jelennek meg szinte minden iparágban, a pénzügyi és távközlési szolgáltatásoktól kezdve a gyártóiparon, kereskedelmen és szállítmányozáson át az energiaiparig, közműszolgáltatásokig, egészségügyig és kormányzati szolgáltatásokig – és az adatközpontok kulcsszerepet játszanak az új üzleti modellek működtetésében.
– Napjainkban, amikor egy ügyfél kapcsolatba lép egy vállalattal, akkor ez az interakció nagy valószínűséggel a szervezet házon belüli vagy külső hosztingszolgáltatónál működő adatközpontján keresztül zajlik, legyen szó akár egy alkalmazás, akár valamilyen tartalom, információ eléréséről – mondta Balicza Gábor. – Más szóval nagyon sok múlik az adatközponti szolgáltatások minőségén, mert az ügyfél gyakran ebből is megítéli az adott vállalatot. Éppen ezért tapasztaljuk, hogy az adatközpont szerepe vállalaton belül is felértékelődik az alaptevékenység vonatkozásában, ez a változás minden iparágban és piacon tetten érhető.
Hogy minél gyorsabban, jobban és hatékonyabban adhasson választ az ügyfelek változó igényeire, az üzletnek újra kell gondolnia és át kell alakítania adatközpontját. Eléggé egyértelmű ez, mivel az adatközpontok egészen a közelmúltig elsősorban tranzakciók kezelésére szolgáltak, a bennük elhelyezett szerverek, tárolók és hálózati eszközök adatbázisokat és rájuk épülő üzleti alkalmazásokat támogattak. Napjainkban azonban egyre több vállalat igyekszik új típusú, különösen a mobilitáshoz és a közösségi médiához köthető munkaterheléseket támogatni adatközpontjában, és e törekvés következtében ezek a létesítmények döntő átalakuláson mennek keresztül.
Ugyancsak újszerű feladatok elé állítja az adatközpontot a robbanásszerűen növekvő mennyiségű digitális tartalom kezelése, akár szervezeten belül, például az egészségügyben szolgáltat az informatika, akár a lakossági piac, a fogyasztók igényeit kell kiszolgálnia. A törvényi megfelelés követelményei miatt szintén rohamosan növekszik az archiválandó adatok és információk mennyisége, miként a bigdata-típusú analitikai alkalmazások is nagy és dinamikusan változó adattömeg rendkívül gyors, akár valós idejű feldolgozását követelik meg.
Nagyfokú rugalmasságot feltételez a több kommunikációs csatornán rövid idő alatt lefutó marketingkampányok támogatása, a nagy adatmennyiségeken meghatározott időszakonként lefuttatott elemzések, és a váratlanul előálló helyzetekben a gyors döntéshez szükséges szimulációk elvégzése is.
Az adatközpont csak abban az esetben tehet eleget mindezeknek a folyamatosan és akár szélsőségesen is változó elvárásoknak, ha erőforrásait könnyen és gyorsan, rugalmasan át tudja csoportosítani a mindenkori igények megbízható kiszolgálására, hangsúlyozta előadásában az elemző.
A holnap adatközpontja
Az adatközpont négy alapfunkciójának mindegyike, a tranzakciók kezelése, a számítás, a tartalomszolgáltatás és az archiválás egyaránt lehetőséget ad az átalakításra a konszolidáción és virtualizáción, a felhőszolgáltatások bevezetésén és integrálásán, változatos információforrások és tartalomformátumok támogatásán keresztül.
Magyarországon és a régióban azonban az IDC adatai (Virtualization tracker 2007-2013) szerint a bevirtualizált x86-os szerverek teljes környezethez mért aránya tavaly a legtöbb szervezetnél nem haladta meg a 20-25 százalékot. Hazánk ezen a téren néhány százalékkal még el is marad a régiós átlagtól.
Biztató lehet viszont, hogy a cikkünk elején hivatkozott IDC-felmérés alapján Magyarországon 2014-ben jóformán minden második vállalat IT-beruházást tervez a hatékonyság növelése, az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében. A tervezett projektek listáját a virtualizáció (43,8 százalék) és az infrastruktúra konszolidálása (41 százalék) vezeti. Minden harmadik vállalat (a válaszadók 34,3 százaléka) készül adatközpontjának optimalizálására, és ugyancsak magas (28,6 százalék) az alkalmazásportfólió optimalizálását tervező szervezetek aránya. Az IT-irányítás bevezetése a vállalatok 17,1 százalékánál került napirendre.
Ha a harmadik platformra való áttéréshez szükséges beruházásokat nézzük, akkor Magyarországon a felhőszolgáltatásokhoz és a mobilalkalmazásokhoz köthető projektek a leggyakoribbak. Az IDC felmérése során a szervezetek 45,7, illetve 44,8 százaléka jelezte, hogy 2014-ben ilyen irányú fejlesztést tervez. A képet valamelyest árnyalja, hogy ezek a beruházások zömmel alapszintű szolgáltatások, például együttműködést és kapcsolattartást támogató, SaaS-modellben működő alkalmazások bevezetését célozzák. Közösségi média vonatkozásában a válaszadók mintegy 15 százaléka, bigdata-analitika terén mindössze 6-7 százaléka tervez beruházást ebben az évben.
A holnap adatközpontját az IDC szerint a szoftver határozza meg, moduláris kialakítású lesz, előregyártott elemekből fog felépülni és hibrid modellben működik majd, azaz a változó kapacitásigények gyors és rugalmas kiszolgálása érdekében a házon belüli szolgáltatásokat hosztingpartner által üzemeltetett magánfelhő-, valamint a nyilvános felhőben elérhető szolgáltatásokkal fogja ötvözni, ezért az adatközpont-menedzsment (DCIM) szerepe továbberősödik.
– Az adatközponti erőforrások összehangolásánál az ügyfelet kell szem előtt tartani, a mobil, a közösségi és az analitikai alkalmazások felhasználóinak igényei fogják meghatározni, hogy az IT-vezető melyik szállítótól és mit fog vásárolni – mondta Balicza Gábor. – A technológiai silók lebontásával és a csomagajánlatok adta lehetőségek kiaknázásával konszolidálható és szűkíthető a szolgáltatók köre. A megbízható adatközponti szolgáltatóktól kérjünk ajánlatot a kapacitások megtervezéséhez, és törekedjünk a meglévő erőforrások minél hatékonyabb kihasználására. A kapacitástervezés hosszú távon is az adatközpont sikeres működtetésének kulcsa lesz, ezért vezessünk be olyan alkalmazást, amellyel automatizálhatjuk ezt a feladatot.
