Mintegy húsz évvel ezelőtt alapították a Netlock Kft.-t, amely 2012-ben olvadt be a Docler Holdingba. Somkuti András, a Docler Csoport elnöke, a Netlock Kft. ügyvezetője szerint már ezekben az években úgy érezték, a digitális evolúció elkerülhetetlen a gazdasági és állami szereplők számára. Az egykor szűk körben, rendeletekkel megindított folyamat mára a fősodorba került.
COMPUTERWORLD: A 2016 júliusában megjelent eIDAS rendelet kimondta, hogy a tagállamok egymás között kötelesek elfogadni a szabvány szerint hitelesített elektronikus dokumentumokat. Tehát már két éve uniós körben is használható e-aláírás az üzleti életben. Becsléseik szerint a hazai vállalatoknak mekkora hányada tért át eddig e-aláírásra?
Somkuti András: Maga az eIDAS rendelet óriási előrelépés volt Európában, jóllehet a hatását nem fejti ki egyik napról a másikra. Végre egységes szabályozás van, amiben lehet hinni, amire lehet rendszereket építeni. Az adaptációja azonban még viszonylag alacsony. A magyar cégek számára két dolog kell az adaptációhoz: az egyik a jogbiztonság - ami az eIDAS-szal adott -, a másik a technológiai elérhetőség. Különféle autentikációs eszközökkel már sokaknak van tapasztalatuk, az elvárás azonban az, hogy a joghatással bíró e-aláírás ne legyen technikai dinoszaurusz. Ma már méretes cégek állnak át méretes befektetések keretében teljesen digitális ügymenetre. Ehhez azonban kell a felhasználóbarát technológia is, nem elegendő a szabályozás.
Somkuti András, a Docler Csoport elnöke, a Netlock ügyvezetője
CW: Felmérések szerint a digitális átalakulásban a nagyvállalatok járnak élen. Hol tartanak a kkv-k az e-aláírások használatában?
SA: Igaz, hogy Magyarországon is a nagy cégek viszik a prímet, de egyre több kis- és középvállalat ébred rá a digitális átállással járó költségcsökkentés lehetőségeire. Egyre több olyan céggel lehet találkozni, amelyik ügyviteli folyamatait SaaS modellben látja el, és a cégalapítástól kezdve elektronikus úton igyekszik menedzselni az üzletet, hiszen már viszonylag kis cégméretnél is tízmilliós megtakarítást jelent a digitális ügymenet a papíralapúval szemben. Magyarországon évente mintegy 50 ezer tonna papírt használnak el üzleti célra, ez mintegy 10 milliárd oldal. Nem elhanyagolható a logisztikai költség sem: eljuttatni a dokumentumokat az aláírókhoz.
CW: Az üzlet a nyári szabadságolások idején sem állhat le, de ha a vállalat működése papíralapú, igencsak megtorpanhat...
SA: Ezért tartjuk fontosnak, hogy az aláíró kulcsokat a felhőben, bizalmi szolgáltatóknál tárolhassák az aláírók. Vagyis bárhol, bármikor kényelmesen és könnyedén alá tudjunk írni elektronikusan bármilyen segédeszköz nélkül, hiszen amikor éppen utazunk, nem szívesen hordunk magunkkal tokeneket, chipkártyát vagy más aláírás-hitelesítő eszközöket. Így nyaralás közben is csupán annyi kell a joghiteles aláíráshoz, hogy feltöltsék a dokumentumokat egy mappába, az aláírónak ezután elég akár a mobiltelefonjáról azonosítania magát, majd a mappában található iratokat egyetlen gombnyomással joghitelesen aláírhatja. Ettől kezdve ezek teljes bizonyító erejű magánokiratokká válnak. Mindez pedig olyan egyszerű és biztonságos, mint az internetes bankolás.
CW: Mennyire bonyolult vagy egyszerű elektronikus aláírást kiváltani?
SA: Mindenkinek van egy saját identitása a való világban. Az eIDAS szabvány arról rendelkezik, hogy a digitális identitáshoz hozzárendeljük a valós identitást. Ehhez mindenképpen szükség van a digitális és valós identitás első, személyes összerendelésére. Ez történhet nálunk az ügyfélszolgálaton vagy - általában nagy partnerek esetében - kihelyezett regisztrációs egységeknél. Európa egyes országaiban már videós csevegéssel is ki lehet váltani a személyes találkozást és az utolsó papíralapú aláírást. Reméljük, előbb-utóbb a magyar jogalkotók is megteszik ezt a lépést, ez még inkább felgyorsíthatná a technológia terjedését.
CW: Vállalati folyamatokba integrálva milyen további lehetőségeket rejt az e-aláírás-szolgáltatás?
SA: Sokszor az elektronikus aláírás beépítése a digitális átalakulási folyamat utolsó lépése a termelési, értékesítési és ügyfélkapcsolati rendszerek milliós felfejlesztése után. Az e-aláírást biztonságos bizalmi szolgáltatás keretében könnyű a meglévő vállalati szolgáltatásokba, például ERP- vagy CRM-rendszerekbe integrálni. Az adott rendszerek a megfelelő pillanatban meghívnak egy API-t, és azon keresztül azonosítva a felhasználót, elektronikus aláírással és időbélyegzővel látják el a kezelt dokumentumot. Léteznek erre a célra nagyvállalati rendszerekbe integrálható helyszíni (on premise), nyilvános és hibridfelhős megoldások. Úgy érzem, nem vagyunk messze a technológiai robbanástól, hiszen ma már a papírok mögött minden esetben digitális folyamatok zajlanak azoknál a szervezeteknél is, amelyek még kinyomtatva, papíron intézik ügyeiket. A világ készen áll arra, hogy hirtelen, drasztikus búcsút vegyen a papírtól.
