Magyarországon 22 ezer informatikus hiányzik a munkaerő-piacról, és a hiány folyamatosan növekszik. A jelenlegi képzési rendszer nem képes lépést tartani a növekvő igényekkel; a munkaerő-hiány visszafogja az informatikai ágazat beruházásait, sőt már a nem informatikai ágazatok növekedését is gátolja. A hagyományos képzési rendszerek kapacitásbővítése mellett alternatív képzési utak kialakítására is szükség van.
Tünetek és hiányok
Az elmúlt években exponenciálisan felgyorsult az elektronikus rendszerek terjedése, a termelési és kereskedelmi folyamatok egyre több ágazatnál térnek át informatika által vezérelt megoldásokra. A folyamat megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, hiszen az informatikai megoldásokra épülő vállalkozások átlagosan 30-50 százalékkal hatékonyabbak, versenyképesebbek a hagyományos versenytársaknál az ipar és a gazdaság minden területén, de például az agrárgazdaságban is 30-50 százalékos megtakarítást eredményezhet az informatikai megoldások alkalmazása.
Ugyanakkor nem egy nemzetközi befektetői megkeresés zárult eredménytelenül a szükséges informatikai munkaerő hiánya miatt. Újabb multik fogadása mára lehetetlenné vált, minthogy ezeknél 400-500 fő a minimális kezdőlétszám, de a hazai kkv-k sem találnak munkavállalót, mert a munkaerőhiány bérnövekedést gerjeszt, és a növekvő béreket a hazai piacon már nem lehet kitermelni. Az informatikusok hiánya visszafogja az újabb SSC-k (Shared Service Center) betelepülését is, amelyek köre az előző évtizedben dinamikusan növekedett, de az utóbbi pár évben a növekedés leállt, holott ez az ágazat jelentős exportbevételt generál.
Digitális munkaerő
A digitális eszközöket és alkalmazásokat nem használó munkavállalók foglalkoztathatósága napról napra csökken, ahogy a digitális világtól elzárkózó vállalkozások versenyképessége is. A következő években dől el, hogy a magyar munkavállalók, s különösen a fiatalok milyen szerepet töltenek majd be az európai munkaerőpiacon, ahogy az is, hogy a magyar nemzetgazdaság milyen szerepet kaphat a nemzetközi versenyben. A hazai gazdaság szinte minden szereplője és munkavállalója számára nélkülözhetetlenné válik a digitális kompetenciák, valamint az adott szakmára jellemző digitális szakmai ismeretek elsajátítása.
Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a szükséges tudással felvértezett munkaerő, az oktatás és a képzés új technológiai megoldásaira és üzleti modelljeire van szükség az oktatási és képzési rendszer minden szintjén. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos képzési rendszerek (szakképzés, felsőoktatás) kapacitásbővítése és tartalmi megújítása mellett olyan, rövid ciklusú képzési megoldások bevezetésére is szükség van, amelyek képesek új célcsoportokat megszólítani. A digitális munkaerő olyan munkavállalókat ölel fel, akik szakmai informatikai ismerettel rendelkeznek alapszakmaként vagy más szakmájuk mellett; olyan informatikai megoldásokat használnak a munkavégzés során, amelyek meghaladják a digitális alapkompetenciák szintjét.
Ezekre a problémákra keres választ az IVSZ Digitális Munkaerő Program (DMP) elnevezésű javaslatcsomagja. A Digitális Munkaerő Program természetesen nem oldhatja meg a digitális átalakulással összefüggő valamennyi munkaerő-piaci problémát. Szándéka szerint az Ipar 4.0 körébe tartozó, illetve a digitális átalakulásban leginkább érintett ágazatok számára kíván hozzájárulni a digitálisan felkészült munkavállalók biztosításához, egyúttal megelőzve azt is, hogy az egyébként is szűkösen rendelkezésre álló informatikai szakemberekkel töltsenek be olyan munkaköröket, amelyekben egy magas digitális kompetenciákkal rendelkező, de az adott ágazatot is jól ismerő szakember is foglalkoztatható volna.
