„Igyekszem nagyon innovatív és egyedi szemléletmódú megközelítést alkalmazni a projektjeimben. Talán ennek köszönhetem, hogy nekem ítélték idén az év CIO-ja díjat” - foglalta össze Kerper Gábor, hogy szerinte miben sikerült kitűnnie a szakmában.
Hozzátette: jó, ha valaki ösztönösen érzi, hogy milyen irányba kell menni, de a megérzés még kevés a sikerhez, hiszen az elmúlt négy-öt évben a Ringiernél is gondosan lefektetett stratégia mentén haladtak, s elemenként felépítettek egy olyan rendszert, amelyben minden mindennel összefügg. A stratégia és az előző évek építkezése teszi lehetővé, hogy a soron következő elemet is létrehozhassák és harmonikusan be tudják illeszteni a rendszerbe.
„Két fő pilléren nyugszik a stratégia” - közölte Kerper Gábor. „Nemcsak a már említett technológia számít, hanem a humánfaktor is. Mind a két területen áttörést szerettünk volna elérni. És sikerrel is jártunk. Digitális szemléletmódot és annak megfelelő gondolkodást értünk el. A médiapiacon az üzleti modellek keresésekor is a digitális irányokra fókuszálunk, hiszen triviális, hogy az a cég, amely bővülésre törekszik, kénytelen alkalmazkodni az új körülményekhez. Számos digitális területen jelen van a Ringier, és próbálja egyre jobban növelni a részesedését és befolyását ebben az üzletágban. Az ebben résztvevőknek eszerint kell gondolkodniuk. A teljes vállalati struktúra digitális átállását egyben egyszerűsítésnek is tartjuk, ezért lett a projekt neve Simplify, azaz Egyszerűsítés. És ez egyértelműen sikeres volt.”
A projekt technológiai célja a munkatársak lehető legmobilabbakká tétele volt azzal, hogy az őket kiszolgáló centralizált infrastruktúra még rossz körülmények között (például gyenge sávszélesség mellett) is szavatolja számukra a megszokott munkakörnyezetet. Ez nagyon komoly virtualizációt és adatközponti konszolidációt jelentett. Ennek eredményeként az adatközpontban a hálózati elemek, a szerverek, szerverkörnyezetek és tárolók szerves egészként, egy entitásként működnek. Egy médiavállalatnál ez a kialakítás képes a legjobban a tevékenységből és az üzleti célokból fakadó igényeket kiszolgálni. Emellett - ami igen fontos szempont - rendkívül költséghatékonyan működik.
Méltán büszke erre a rendszerre Kerper Gábor, aki informatikus mérnökként végigjárta a szamárlétrát a Ringier vállalatcsoportnál, ahol már 1999 óta dolgozik különféle pozíciókban. A nemzetközi környezet és a változatos megbízások lehetővé tették, hogy a cégkultúra ne beszűkítse a gondolkodását, hanem kitárja. Hat éven át volt a Ringier Európa IT-vezetője, s hat ország tartozott hozzá. Ez az időszak rengeteg tapasztalattal járt, és megalapozta annak az informatikai rendszernek a koncepcióját, amely egy digitalizálódó médiavállalat számára nagyon hatékony lehet.
A Ringier informatikai részlege az üzleti igényeket igyekszik kiszolgálni, de nem követő magatartással, mert egy médiavállalatnál az IT nem csak kiszolgáló, hanem kezdeményező is. A pozícionáltsága is magasabb, mint általában, mert tevékenysége szervesen beépül az üzleti folyamatokba. Azaz a szokványostól eltér a szerepe és a működése is.
„Komolyan elemezzük a nemzetközi tendenciákat, hogy milyen technológia volna a legmegfelelőbb az itteni céloknak és szükségleteknek. Ami nem felel meg, azt kihagyjuk. A döntés itt van náluk, azaz nem kell szolgaian követni, amit más országokban korábban jóváhagytak. Sőt máshonnan vettek át itteni kezdeményezéseket. Például Svájcban vagy Romániában is működnek olyan megoldások, amelyek tőlünk indultak el. Mindennek a hitelesség a kulcsa, a nemzetközi koordinátori munkám, az elmúlt években kialakított szakmai kapcsolatok alapozták meg, hogy elfogadják tőlem az új ötleteket és az új szemléletű megoldásokat” - helyezi el Kerper Gábor a magyar informatikai részleget a vállalatcsoport szövetében.
A Ringieren belül az IT gyakran önmaga azonosít feladatokat saját magának. Ezek lehetnek a folyamatokba beépítendő technológiai elemek, de a külső környezet is kiválthat reakciót. A telekommunikáció erre nagyon jó példa, hiszen minden alkalmazottnak kell, hogy legyen olyan eszköze, amellyel tartalmat tud generálni, és azt bárhonnan, bármikor el is tudja juttatni a céghez. Ez elsősorban az újságírókra vonatkozik, de a rendszert mára az egész vállalatra kiterjesztették. Idén áprilistól a munkatársak már a saját eszközeiket használhatják bizonyos technológiai szempontok betartása mellett. (A SIM-kártyákat továbbra is a kiadó adja.) Rögzítik többek között, hogy milyen operációs rendszereket támogatnak abban, hogy mobilról elérhetők legyenek komoly céges IT-szolgáltatások, például a szerkesztőségi rendszer vagy a CRM.
A Ringier sok felhőszolgáltatást vesz igénybe, amelyek lefedik a cég teljes elektronikus rendszerét, beleértve a dokumentummenedzsmentet is. A teljes digitális üzletág egésze egy magyarországi szolgáltatónál, teljesen felhőtechnológiára alapozva fut. A szolgáltató kifejezetten a Ringier instrukciói alapján építette fel a rendszert. A hosztingkörnyezetet tehát nem készen kapták, hanem a pontosan meghatározott elvárásaiknak megfelelően állt elő, így a rendszer kvázi privátfelhőként működik.
A médiaipar adatközpontjaiban más szempontok érvényesülnek, mint a legtöbb ágazatban, mert itt mindig a csúcsterhelésre kell tervezni. Például tavaly a futball Európa-bajnokság idején rendkívül rövid idő alatt a hatszorosára emelkedett a terhelés, azaz az átlagosnál ennyivel több lekérdezés érkezett a szerverekre másodpercenként. Ha egy olyan infrastruktúrát építettek volna, amely a hagyományos szemlélettel „izomból” szolgálná ki a hírportálok időnként magasra szökő igényeit, az igen drága volna. Ez az infrastruktúra viszont költséghatékonyan és zökkenőmentesen tudta ellátni a feladatát csúcsterhelés mellett is.
A felhőknél mindig mérlegelni kell, hogy mi az üzleti igény, milyen a környezet, s ezek alapján a szolgáltatás hogyan tud működni. „Az alkalmazás, amely minket kiszolgál, teljesen szimbiózisban él ezzel az adatközponti technológiával, és a kettő együtt mozog. Az alkalmazáskörnyezeten nem lehet változtatni anélkül, hogy a háttér-infrastruktúrában ne hajtanák végre a megfelelő igazításokat. Ez az optimalizáció eredményezi, hogy az egyik leggyorsabb, legstabilabb kiszolgáló informatikai rendszerrel dolgozunk a magyar piacon. Ezért a hosztingot adó céggel szorosan együtt kell dolgoznunk, mert anélkül nem működik jól a rendszer. A csúcsteljesítmény úgy érhető el, hogy úgynevezett nodokat (a hálózat részét képező különálló hardveregységeket) kell csak csatolni a rendszerhez, amelyekkel fél óra alatt meg lehet duplázni vagy többszörözni a teljesítményt. Csakhogy ez kizárólag egy olyan alkalmazáskörnyezetben lehetséges, amely fel van készítve erre a gyors bővítésre. Ebben fogható meg többek között az említett szimbiózis jelentősége. A gyors teljesítménynövelés képessége kulcs a hírportálok költséghatékony üzemeltetéséhez. Ugyanis csak az optimalizálással 60-70 százalékos teljesítménynövekedés érhető el. A teljesítmény megduplázása nálunk például csak 40 százalékos költségnövekedéssel jár” - mutatott rá a Ringier CIO-ja.
Nem tartanak attól a felhőket övező állandó félelemtől sem, hogy esetleg ottragadnak egy olyan szolgáltatónál, amellyel nem elégedettek, hiszen ugyanezt a környezetet felépíttethetik bárhol, s az alkalmazáskörnyezetet átvihetik oda. Nem a szolgáltatót kérték meg, hogy találja ki, miként lehetne üzemeltetni a portáljaikat, hanem megmondták, hogy milyen rendszert kérnek kialakítani, mert az felel meg a Ringier igényeinek. Ez a kiérlelt rendszer a Ringier tudásán alapul, és nem szolgáltatóén. Ez a fő biztosítékuk.
A médiavállalatok informatikai részlegeinek fel kell készülniük az iparágon belüli változásokra. A print média súlya csökken, lassan zsugorodik a nyomtatott lapok közönsége és olvasottsága, miközben az online portfólió szerepe emelkedik. A print termékek jövedelemtermelő képessége egyelőre még sokkal erősebb a digitálisakénál, de idővel meg kell találni azt az üzleti modellt és a mögötte álló technológiai megoldásokat, amelyek pótolhatják a kieső bevételeket. Nyugat-Európában, ahol az online üzletágak ma már a médiacégek bevételeinek mintegy felét adják, nem elsősorban a tartalomszolgáltatásból jutnak több pénzhez, hanem különféle - tulajdonképpen profilidegen - online szolgáltatások megvásárlásából. Például online kereskedéseket vagy állásközvetítő szolgáltatásokat vásárolnak fel. Akárhogy is, az átalakulási folyamatot az IT-részlegeknek támogatniuk kell.
„Az elmúlt évek fő feladata a hatékony és költséghatékony informatikai rendszer fokozatos kialakítása volt, nemzetközi szinten is. Egy olyan mobilis vállalat kialakítása volt a cél, amelynek keretei között bármikor bárhonnan képesek vagyunk tartalmat előállítani. Az ehhez alkalmazott technológiákkal a cég munkatársai együtt élnek, sőt a munkaidőn kívül is használják őket. Bár egy heti hét munkanapon működő médiacégnél, ahol minden digitális megnyilvánulás munkának számít - még magánszemélyként is -, nehéz 'munkaidőn kívül'-ről beszélni. Az általunk kiépített környezet eddig minden helyzetben megállta a helyét, s a legnagyobb elismerést a munkatársak jó visszajelzései jelentik” - foglalta össze munkájának eredményeit Kerper Gábor.
