A globális kereskedelemben a következő nagy dobás a "bizalmi lánc" digitális platformok megjelenése. Az egyes országok most hoznak létre ilyen platformokat, hogy a vállalkozások a bolygó bármely pontjáról biztonságosan és zavartalanul bonyolíthassanak le tranzakciókat. Ezek a platformok - amelyek a nyílt szövetségesi jogi megállapodásokat (mint a Visa vagy a Mastercard jogi megállapodásai), elosztott főkönyvi technológiát (például a hyperledgerhez hasonló blokkláncokat) és a végponttól végpontig terjedő titkosítást ötvözik. Ezek nemcsak a fizetéseket, hanem a pénzügyeket, a kereskedelmet, az adózást és az auditálást is egységesen tudják kezelni - írta az IEEE Spectrum magazinban megjelent cikkében Alex Pentland, az MIT professzora.
Jól dokumentált példa erre a szingapúri Project Ubin, amelyet az ország monetáris hatósága és a Temasek szuverén vagyonalap szponzorál, és amelyet ötévnyi tesztelés és fejlesztés után mostanra vezettek be. Kína hasonló rendszereket hozott létre, amelyek már széles körben bevezettek, de kevésbé dokumentáltak. Egy másik példa a svájci Trust Chain, amelynek létrehozásában az MIT segített. Ez a platform már működik, de kereskedelmi alkalmazásait még mindig fejlesztik.
A bizalmi láncok a meglévő internetprotokollokra egy olyan réteget helyeznek, amely az internetet lazán összekapcsolt kommunikációs közegből megbízható tranzakciós közeggé alakítja át. Olcsóbbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá teszik az üzletkötést bárkivel, bárhol és bármikor. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a digitális személyazonosság segítik ezt az átalakulást, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a szoftverplatformok jobban megfeleljenek az elosztott világgazdaságnak.
Ez óriási kihívás a különféle örökölt rendszerek - a fizetések, adók, szállítás, vámok stb. - átalakítása szempontjából, hogy alkalmassá váljanak egy új, egységes digitális platformra való áttérésre. Ebben az új rendszerben komoly aggodalomra ad okot a személyes adatok védelmének romlása és az adattulajdonosok - vállalatok és kormányzati szervek - növekvő hatalma. Ahhoz, hogy ezek a bizalmi láncok működőképesek legyenek, az adatoknak hozzáférhetőbbnek és szabványosítottabbnak kell lenniük, de megfelelő védelemmel is kell rendelkezniük. Az olyan technológiák, mint a föderált mesterséges intelligencia, az elosztott főkönyvek, a nyílt jogi szövetségek és az olyan üzleti modellek, mint az adatcserék, lehetővé tehetik ezt. De irányítási és architektúra-szabványokra is szükség van, amelyek szavatolják az ilyen technológiák használatát.
A bizalomlánc-platformok elterjedésének egyik fő motivációja, hogy számos ország siet a központi banki digitális valuták kibocsátásával, amelyek ugyanezeket a bizalomlánc-technológiákat használják a fizetések és az adóbeszedés megkönnyítésére. Ezek a "digitális dollárok" olcsóbbá tehetik a kereskedelmet és a fizetést, valamint megnehezítik a pénzmosást és megkönnyítik a csalások nyomon követését. De hacsak nem építik ki őket nagyon gondosan, azt is lehetővé teszik a kormány számára, hogy mindent lásson, amit vásárolsz, és korlátozza, hogy mit tehetsz és mit nem tehetsz a pénzeddel.
E digitális valuták egyre nagyobb teret hódítanak. A Nemzetközi Fizetések Bankjának 2021-es jelentése szerint a megkérdezett központi bankok 86 százaléka vizsgálja a központi banki digitális valuta kibocsátásának lehetőségét, és az első ilyen valuták már működnek a Bahamákon és a Bermudákon. Eközben Kína nagyszabású teszteket végez a digitális jüannal.
Pentland úgy látja, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió hatalma a nemzetközi szabványok meghatározásában drámaian csökkenni fog, ha más országok valutáinak digitális változatai az új bizalmi lánc kereskedelmi platformok fő közvetítőivé válnak. Ma az Egyesült Államok és az EU gyakorlatilag a világ összes pénzügyi rendszerét ellenőrzi, és dominanciájuk erős fegyver a geopolitikai arzenáljukban, amelyet gyakran használnak a bűnözés, az etikátlan magatartás és az adóelkerülés elleni küzdelemben.
Következésképpen a digitális valutákra való áttérés geopolitikai következményei jelentősek lehetnek. Valószínű például, hogy az új kereskedelmi blokkok, például a Kína Övezet és Út kezdeményezéséhez tartozó országok, úgy dönthetnek, hogy nem használják a digitális amerikai dollárt vagy eurót fizetőeszközként. Ehelyett más digitális valutákra támaszkodhatnak, hogy elkerüljék az amerikai vagy uniós előírásoknak való megfelelést.
Sürgősen ki kell alakítani egy új nemzetközi digitális irányítási rendszerrel. A nemzetek közötti együttműködés hiánya a "versenyfutás az alulról lefelé" veszélyét hordozza magában, ahol az országok a munkavállalók védelmének lazításával és a valutájuk leértékelésével versenyeznek egymással, és ennek a kisebb nemzetek polgárai látják kárát a leginkább.
A II. világháború végén a világ pénzügyi és kereskedelmi rendszere zűrzavaros volt, és a világ nagy nemzetei Bretton Woodsban találkozót tartottak, amely új nemzetközi pénzügyi intézményeket és monetáris normákat hozott létre. A dolgok jelenlegi állása egy "digitális Bretton Woods" létrehozását igényli, amelynek célja a magánélet, a vitarendezés, az adózás és a bűnügyi nyomozás irányítása és szabványainak kialakítása. Gondoskodni kell továbbá a Kína, Szingapúr, Svájc és más nemzetek által bevezetett rendszerek közötti átjárhatóságról.
Alex Pentland szerint ezeknek az új szabványoknak arra kell törekedniük, hogy a digitális platformok hatékonyak, biztonságosak, interoperábilisak és inkluzívak legyenek. A II. világháború utáni erőfeszítésekkel ellentétben azonban ennek a koordinációnak a digitális kereskedelem, az adózás, a pénzügyek, a magánélet védelme és a biztonság valamennyi aspektusára vonatkozó technikai és irányítási szabványokat is magában kell foglalnia a stabil és inkluzív világgazdaság kiépítése érdekében.
