Hatodik alkalommal készítette el a PwC a vállalatok növekedési terveit, a gazdaság prosperitását firtató vezérigazgatói felmérését. A globális kutatás eredményeit a davosi gazdasági világ-csúcstalálkozón ismertették (lásd Jönnek a robotok című cikkünket a Computerworld 2016/24. számában). A magyar kérdőívek zömét viszont az amerikai elnökválasztás után töltötték ki, ami magyarázatot adhat néhány kiugró adatra. Például arra, hogy a magyar vezérigazgatók célpiacaik között most sokkal fontosabbnak tartották az Egyesült Államokat, mint korábban bármikor: az USA egy év alatt 15 százalékot lépett előre.
Továbbra is Németországot tartják a legfontosabb külpiacnak vállalatuk számára (41 százalék), a hazai cégvezetők 2016-os rangsorában azonban az Egyesült Államok (23 százalék) Romániát (22), Oroszországot (19) és Szlovákiát (17) is megelőzi. Régiós beágyazottságunkról árulkodik, hogy az Egyesült Államokat egyébként növekedési kilátásaikat illetően világszerte első helyre sorolták a döntéshozók, Németországot pedig Kína mögé.
Fejlesztések, fenyegetettségek
Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója a tanulmány bemutatásakor elmondta: felmérésük szerint a magyarországi vezérigazgatók bíznak benne, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben. Ezt mutatja, hogy a 2012-es 47 százalékról 89 százalékra nőtt azon hazai vezérigazgatók aránya, akik az általuk irányított vállalat növekedésére számítanak. A magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták. Érdekesség, hogy míg globálisan a vezetők 82 százaléka tart attól, hogy bizonytalan gazdasági növekedés előtt állunk, a magyarok közül mindössze 45 százaléknak okoz ez fejfájást.
Ugyancsak kiugró különbség mutatkozik a gyors technológiai fejlődés megítélésében. Nemzetközi összesítésben a vezetők 70 százaléka tart ennek hatásaitól, Magyarországon csak 40 százalékuk. A változó fogyasztói magatartástól globálisan a vezetők 65 százaléka tart, nálunk mindössze 35 százalék. Egy év alatt 18 százalékkal nőtt azon vezetők aránya, akik tartanak a számítógépes fenyegetésektől, de még így is csak a megkérdezettek fele említette, szemben a globális 61 százalékkal.
Új elem volt, hogy ezúttal azt kérdezték, tartanak-e a protekcionizmustól (tavaly a korrupció szerepelt a kérdőívben). A hazai válaszadók 58 százaléka felelt igennel, a nemzetközi átlag 59 százalék.
Összességében a hazai vállalatvezetők pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, annak számos kedvező hatását látják. A megkérdezettek között gyakorlatilag teljes az egyetértés abban, hogy a globalizáció hozzájárult a tőke, a személyek, az áruk és az információ szabad áramlásához és az általános internet-hozzáférés biztosításához.
Szorító szakemberhiány
Arra a kérdésre, hogy mely területet kívánják a leginkább fejleszteni az új lehetőségek kihasználása érdekében, a megkérdezettek első helyen az innovációt, második helyen a humánerőforrást jelölték meg. Csakhogy - hívta fel a figyelmet Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa - idén már a vállalatvezetők 92 százaléka vélte úgy, hogy fejlesztési terveiket keresztülhúzza a szakemberhiány.
- A következő egy évben a munkavállalói létszám növekedése várható a vizsgált vállalatok többségénél. Magyarországon a technológiai és távközlési területeken működő cégek, illetve a magántulajdonban lévő vállalkozások munkaerő-felvételi tervei a legambiciózusabbak, az innovációt az autóipari és a pénzügyi szektor szereplői erősítenék leginkább.
A szakmai hozzáértésen felül kiemelten fontos tulajdonságok a gépek által nem helyettesíthető készségek, amelyek ma még nehezen mérhetőek. Azok viszont, amelyeket a technológia kiválthat a közeljövőben, némileg háttérbe szorulnak, így például a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is. A magyarországi döntéshozók arról is beszámoltak, hogy a legnagyobb nehézséget a vezetői készségekkel rendelkező, illetve a kreativitásban és az innovációban erős munkatársak megtalálása okozza - nem beszélve a nyelvtudás hiányáról. A vezetők szerint a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb készségek. Elvárásuk szerint a képzett és alkalmazkodni jól képes munkaerő rendelkezésre állása kormányzati prioritás kellene, hogy legyen.
Emellett az átlátható, stabil és hatékony adórendszer iránti igény is hangsúlyosan jelent meg a felmérés során - mondta Mekler Anita.
Informatikai időszerűségek
Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető, aki szerint az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél ne lenne szerepe a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autóipart fogja leginkább átalakítani. Személyes attitűdjük is változóban van: saját magukra úgy tekintenek, mint akik jó digitális készségekkel rendelkeznek, ami tetten érhető a médiafogyasztási szokásaikban is. A fiatalabb generációktól, a digitális bennszülöttektől eltérően azonban csak kisebb részük aktív felhasználója például a közösségi médiának vagy vásárol online.
Nemzetközi átlagban a vezetők 82 százaléka szerint kell foglalkozni saját cégüknél a közösségi média használatából eredő kockázatokkal - magyar vezetőknél ez az arány 69 százalék. A digitális javak tulajdonjogával kapcsolatos bizonytalanság a hazai vezetők 47 százaléka szerint érinti cégét, míg a globális átlag 55 százalék. Az adójogszabályok alkalmazása digitális javakra itthon a vezetők 30 százalékát foglalkoztatja, szemben a 48 százalékos globális átlaggal.
Vállalatuk digitális és technológiai képességeinek fejlesztésére nemzetközi mércével mérve kevesebb figyelmet fordítanak a magyar cégvezetők, a big data vagy a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználása azonban ugyanolyan figyelmet kap tőlük, mint másutt a világban. Úgy tűnik, hogy a hazai vállalatvezetők is felismerték a technológiai fejlődés hatását. Ezzel párhuzamosan növekvő veszélynek tartják az informatikai szolgáltatások zavarát vagy kiesését, az üzleti információkat érintő kibertámadásokat és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megsértését - amelyek jelentőségét már-már ugyanolyan fontosnak tartják itthon, mint a világ más részein.
