Európában a hagyományos hardverre, szoftverre, szolgáltatásokra és távközlésre fordított költés 2020-ban eléri a 921,9 milliárd dollárt, ami állandó árfolyamon számítva 2,2 százalékos növekedést vetít előre, érezhetően lassabbat, mint az előzetes adatok alapján 2019-ben mért 4,1 százalékos bővülés, derült ki az IDC fekete könyvének (Worldwide Black Book: Standard Edition) legfrissebb kiadásából. Az IT-költés növekedése ezen belül a tavalyi 6 százalékról idén 3 százalékra mérséklődik.
Az ICT-beruházások lendületéből elsősorban a lassuló világgazdaság hatására vesznek vissza a vállalatok, de a kereskedelmi háborúk és a Brexit megválaszolatlan kérdései is növelik a bizonytalanságot. Az elemző ezzel együtt a teljes európai ICT-piac további bővülésére számít, amelynek mérete 2023-ra 994 milliárd dollár fölé fog nőni, mindenekelőtt a digitális transzformációs projektek miatt keresett szoftvermegoldások és szolgáltatások szegmensében várható jó teljesítménynek köszönhetően. A hálózati eszközöket is magában foglaló IT-infrastruktúra szegmense továbbra is egészséges ütemben nő majd: tavaly 16 százalékkal bővült, és hasonló tempót fog tartani az előrejelzési időszak végéig. A hajtóerőt ehhez elsősorban a szolgáltatások és a felhőszolgáltatások alszegmense adja, ellensúlyozva a tárolók és a szerverek alszegmensében alig kimutatható növekedést, illetve egyértelmű csökkenést (lásd erről bővebben Szeszélyes szerverek című cikkünket a 2020/02-es lapszámunkban).
Spóroláshoz új technológia
Közép- és Kelet-Európában a teljes ICT-piaci költés idén 3,1 százalékos növekedés elé néz, ami a tavalyi, kereken 4 százalékos bővüléshez képest szintén lassulást ígér az IDC februárban közreadott költési kalauza (Worldwide ICT Spending Guide Industry and Company Size) szerint. Mint Európa egészében, szűkebb térségünkben is a világgazdaság időszerű fejleményei késztetik a vásárlókat a technológiai beruházások felülvizsgálatára, a piac lakossági, vállalati és kormányzati szektorában egyaránt.
Az elemző előzetes adatai alapján a közép- és kelet-európai infokommunikációs piac teljes mérete tavaly 136,66 milliárd dollár volt, és 2023-ig évente átlagosan 2,9 százalékkal bővülhet tovább.
- Térségünkben a költség és a hatékonyság mindig az üzlet legfőbb prioritásai között szerepel, mondta Ivana Slaharova, az IDC regionális kutatásvezetője. - A vállalatoknak azonban érdemes mérlegelniük, hogy új technológiák bevezetésével pusztán költségvetésüket terhelik, vagy olyan megoldásokhoz jutnak, amelyek a továbbiakban nagyobb költséghatékonysághoz segítik őket.
Helyet az adatoknak
Negyvenhét milliárd dolláros költésével tavaly Oroszország volt Közép- és Kelet-Európa legnagyobb ICT-piaca, Lengyelország 20,4 milliárd dollárral került a dobogó második fokára. De míg a harmadik helyezett Cseh Köztársaság is 10,9 milliárd dollárt pengetett ki technológiára, addig a negyedik Magyarország csupán 6,7 milliárdot, nem egészen 300 millióval előzve az ötödik Romániát. Üzleti szektorok összehasonlításában a gyártóipar a pénzügyi szolgáltatók és a távközlési cégek társaságában bizonyult a leglelkesebb vásárlónak a térségben. A költés felét az ötszáz főnél nagyobb vállalatok jegyezték, a 100-499 fős középvállalatok a piac 23, a kisvállalatok 17 százalékát adták, de még a mikrovállalkozások, az otthoni és kisirodák részesedése is megközelítette a 10 százalékot.
Közép- és Kelet-Európában tavaly a vállalatok teljes ICT-költésük 41 százalékát távközlési szolgáltatásokra fordították, amit a hardvereszközök 34, az IT-szolgáltatások 13 százalékkal követtek. A hardverpiac nagy súllyal esik latba, amikor térségünk infokommunikációs technológiai költését mérjük, de országonként változó, hogy teljesítménye mennyire tükrözi a régiós vagy összeurópai trendeket.
- Két évvel ezelőtt különösen a kormányzati beszerzések akkori hulláma Magyarországon is szép számokat hozott a hardverpiac bővülésében, aminek következtében nagyon magas bázisról indultunk tovább - mondta Tálas Ferenc, az IDC vezető elemzője. - Mostanra azonban főként a közbeszerzésben tapasztalható fennakadások miatt a lendület jelentősen alábbhagyott annak ellenére is, hogy a tradicionálisan magas hardverköltésű pénzügyi, telekommunikációs és gyártóipari szektorokra ez lényegesen gyengébb hatást gyakorolt. A felhőszolgáltatásokat használó kisebb vállalatok kevesebbet költenek kiszolgálókra, és nem üzletkritikus alkalmazásaikat a nagyobb szervezetek is egyre gyakrabban viszik nyilvános felhőbe, emiatt a visszaesés mértéke darabszámban kifejezve is erőteljes volt, a 2018-2019-es években egyaránt kétszámjegyű a szerverek alszegmensében. A tárolók szegmensében szintén kevésbé voltak intenzívek a beszerzések 2019-ben. A digitálisan átalakuló vállalatok azonban mind nagyobb adattömeggel dolgoznak, és ezt megfelelő tárkapacitással is le kell követniük, ezért ez a piac továbbra is szebben teljesít.
