Az ipari folyamatok megújuló hőtermelésébe történő beruházások elmaradnak. A BloombergNEF jelentése szerint ennek orvoslására a kormányoknak támogató, ösztönző politikai és szabályozási kereteket kellene bevezetniük.
Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Dél-Korea és az Egyesült Királyság a G20-ak legvonzóbb piacai a megújuló energiaforrások - például ipari méretű hőszivattyúk, elektromos kazánok, naphő, geotermikus energia és bioenergia - ipari hőtermelésre való alkalmazása szempontjából - áll a BloombergNEF kutatócég jelentésében.
Bár az ipari hőszolgáltatás szén-dioxid-mentesítésében eddig alig történt előrelépés, a jelentés szerint a hat ország sikere a megújuló hő viszonylag érett piacainak és a kedvező szakpolitikák - például a szén-dioxid-ár - erőteljes jelenlétének köszönhető.
A hat ország a G20-ak alacsony és közepes hőmérsékletű (0-400 °C) hőigényének 46 százalékát fedezi, ami a legtöbb könnyűiparra, például a papíriparra jellemző. A nehéz- és könnyűipar hőigénye jelenleg a globális energiaszükséglet 29 százalékát teszi ki, és a jelentés szerint a szén továbbra is a domináns tüzelőanyag, amely 2018-ban az összes technológiai hőre felhasznált energia több mint egyharmadát tette ki.
A magasabb kezdeti költségek és a hosszabb megtérülési időszakok jelentette akadályok leküzdése érdekében, amelyek más országokat megakadályoznak a megújuló hőtechnikai megoldások bevezetésében, a jelentés olyan mérlegen kívüli megoldások bevezetésére szólít fel, amelyek lehetővé teszik az eszközök megvásárlását megfelelő mérlegkötelezettség nélkül, alacsonyan tartva az adósság/saját tőke és a tőkeáttételi arányt.
