Napjainkban a feladatok végrehajtására és a problémák megoldására az egyik leggyakrabban használt módszer a közösség tudásának kiaknázása. Amíg régebben egy adott feladatot szakértők végeztek el, mostanában előszeretettel bízzák a munkát különböző csoportokra és közösségekre. Olyan emberek vesznek részt a projektekben, akik úgy érzik: az adott témában megfelelő tudással rendelkeznek, és úgy látják, hatékonyan hozzájárulhatnak a sikerhez. A crowdsourcingban rejlő lehetőségek szinte végtelenek. A Web2 világában ráadásul az emberek egyre jobban megszokják, hogy a virtuális közösségük életében hallassák a hangjukat, megosszák gondolataikat. Remek példa az effajta gondolkodásmódra a Wikipédia, ami körül egy teljesen új kultúra alakult ki. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy szinte naponta jelennek meg egyre jobb és ugyanakkor megfizethetőbb informatikai eszközök, és a rájuk készült alkalmazások. Információhoz jutni soha nem volt könnyebb, mint manapság, így gyakorlatilag minden ilyen munka sokat egyszerűsödik.
Magát a crowdsourcing kifejezést a crowd és az outsourcing szavakból 2006-ban alkotta meg Jeff Howe, amikor cikkének a The Rise of Crowdsourcing címet adta. Viszont maga a crowdsourcing nem igazán párosítható az outsourcinggal, hiszen pont az a lényege, hogy nem egy adott csoportra vagy akár csak egy specialistára bízzák a feladatot, hanem egy ismeretlen közösségre.
Az crowdsourcing lényege, hogy – többnyire online – felhívást tesznek közzé egy feladat végrehajtására vagy egy probléma megoldására, és várják a közösségtől beáramló megoldásokat. A jelenség nem tévesztendő össze a közösségi hálózatok – mint amilyen a Facebook vagy a Twitter – dinamikus kommunikációjával, hiszen azok esetében nem arról van szó, hogy valaki(k) kimondottan ösztönöznék a felhasználókat arra, hogy együttműködve érjenek el sikereket.
A crowdsourcingban pedig éppen ez a kívánt cél, hiszen minél több ember vesz részt a projektben, annál nagyobb tudásbázis dolgozik a problémán, és mindig a legjobb megoldás marad fent. Amíg egyetlen ember nem biztos, hogy jó megoldást képes kitalálni, sőt akár többen is járhatnak tévúton, a nagy számok törvénye alapján itt a siker szinte biztosan garantált. Ha sikerül versenyhelyzetet teremteni, az további motivációt jelent, aminek eredményeképpen még jobb megoldások születhetnek.
Hasznos időtöltés
A crowdsourcing az élő példa arra, hogy az internetes anonimitásnak vannak jó oldalai is. Az emberek sokkal hajlamosabbak megnyílni, ha névtelenek és személytelenek maradhatnak, így a megoldás is könnyebben megszületik, köszönhetően annak, hogy a résztvevők kevésbé tartanak a kritikától, és a közösségi érzés növeli a kreativitást. Pozitív hozadéka, hogy az emberek valóban hasznosan töltik idejüket, amíg együtt dolgoznak a feladat végrehajtásán.
A résztvevők úgy érzik, valóban hozzájárulnak a projekthez, és ez elegendő jutalomnak tűnik számukra még abban az esetben is, ha a befektetett idő és munka nem jár anyagi haszonnal, és csak a közösség vagy a kezdeményező elismerését kapják ellenszolgáltatásként. Ezzel magyarázható, hogy bár sokan ellenzik a crowdsourcingot, mondván, kihasználják az embereket, a közösség tagjai többnyire egészen másként látják a helyzetet, és meg sem fordul a fejükben, hogy kihasználná őket valaki.
Kiváló példa a Matt Hanson által elindított A Swarm Of Angels filmprojekt. Itt a körülbelül 50 000 résztvevő fejenként 25 fonttal járul hozzá a Mozi 2.0 elkészítéséhez, és minden tagnak beleszólása van a forgatókönyvbe. Az open source film célja az első, internet segítségével finanszírozott, elkészített és forgalmazott film életre keltése.
Az Amazon.com 2005-ben indította el a Mechanikus Török nevű kezdeményezést, amivel egyébként Kempelen Farkas előtt tisztelegtek, aki sakkozógépét török basának öltöztette. Az oldalon apró feladatok milliói várják azokat, akik egy kis mellékeshez akarnak jutni; a feladványok talán primitívnek mondhatók, a számítógépek számára azonban komoly kihívást jelentenek. Ilyen lehet az alakzatok és minták felismerése, képek címkézése vagy akár hangfelvételek begépelése. Gyermeküket otthon nevelő anyukák vagy egyetemisták számára ideális munkalehetőséget kínál. Persze, mivel a feladatok aprók, a fizetés is ezzel arányos, de itt is érvényesül a sok kicsi sokra megy elve, hiszen aki hajlandó elég időt rááldozni – és bírja az egyébként végtelenül unalmas munkafolyamatokat – az idővel elég szépen kereshet.
Sok kicsi sokra megy?
Az Egyesült Államok Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége, azaz a DARPA is használja a crowdsourcingot a legújabb harci eszközök kifejlesztésében. Itt ugyan lényegesen szigorúbb keretek között zajlik a tudósok és mérnökök csoportjainak munkája, de az alapelv ugyanaz. Kiadnak egy feladatot, amire minél hatékonyabb megoldást várnak a résztvevőktől. Persze az egyik legnagyobb költségvetésű, államilag irányított szektorról lévén szó, itt a javadalmazás is igen jelentős lehet.
Egyébként a crowdsourcing pénzügyi része eléggé ellentmondásos. Mivel nagyrészt lelkes amatőrök dolgoznak a projekteken – aminek, mint említettük, egyik célja a költségcsökkentés – nem várható el a szakértőket megillető fizetség. Viszont az is előfordul olykor, hogy annyira szerteágazó lesz egy probléma, hogy végül többe kerül a crowdsourcing megoldás, mintha simán egy arra szakosodott cég végezte volna el.
Ha már anyagiak, akkor nem lehet szó nélkül elmenni a crowdsourcing egyik legérdekesebb „vadhajtása”, a közösség anyagi támogatására épülő crowdfounding mellett. Ha egy egyébként ígéretes projekthez nem sikerül pénzes befektetőt vagy állami támogatást szerezni, érdemes az ügyet az ezerfejű cézár ítéletére bízni. Az olyan platformok, mint – a crowfounding nagy úttörőjeként emlegetett – Kickstarter a tavalyi év során összesen mintegy másfél milliárd dollárt gyűjtöttek össze a különböző projektekre pusztán azért, mert az ötletek elnyerték az egyszerű emberek tetszését.
Hogyan működik a crowdfounding?
A crowdfounding működése pofonegyszerű. Ha valakinek valami jó ötlete támad, feltölti az oldalra, és várja a felhasználók adakozását. Ha a terv meggyőzi az internetes közösséget, akkor gyorsan össze tud jönni a megvalósításhoz szükséges összeg. Mivel itt magánszemélyekről van szó, ritkán érkezik egy forrásból nagyobb mennyiségű pénz. De ha több ezer ember adakozik, akkor villámgyorsan felduzzad a projektet finanszírozni hivatott bankszámla.
Már azzal is spórolni lehet, hogy elmarad a kilincselés a befektetőknél, hiszen nem kell – adott esetben egy másik kontinensre – utazni, hogy ott aztán izgatottan előadja ötletét az ember a szúrós tekintetű mecénásoknak, bízva abban, hogy támogatják a projektet. Az online pénzmozgás folyamatos egyszerűsödése és mind gyorsabbá válása is szerepel a crowdsourcing egyre népszerűbbé válásának okai között.
Az év elején a Kickstarter komoly vetélytársat kapott a Crowdtilt platform képében, ahol a kampányok elindításához nincs szükség a szolgáltatás adminisztrátorainak jóváhagyására. Ráadásul a Crowdtilt segítségével különböző jótékonysági szerveztek számára is lehet pénzt összegyűjteni, amire a Kickstarter esetében nincs lehetőség. De volt olyan pár, aki az esküvőjének árát kalapozta össze a Crowdtilten, és gyűjtöttek már ajándékra, nyaralásra, valamint egy városi kertre is Dallasban. Természetesen, ha nem jön össze elegendő pénz a projektek megvalósításhoz, az adakozók számláját nem terhelik meg.
Távmunka és crowdsourcing
A crowdsourcing távmunka aspektusa is igen figyelemreméltó. A gazdasági válság miatt az egyre szűkülő források hatékonyabb felhasználása óriási szerepet kapott. Az IT-szektor gyorsan lépett, és rengeteg innovatív megoldás született, ami ezekben a nehéz időkben és feszült üzleti környezetben hatékonynak mutatkozott. Ilyen a távmunka és a felhő egybeolvadásából született crowdsourcing is.
A crowdsourcing esetében a munkavégzés az interneten keresztül a munkavállaló otthonából történik, ami a munkaidő szabad beosztására kínál lehetőséget, és csak egy-egy részfeladat elvégzését jelenti. A munkaadónak pedig nem kell törni a fejét a teendők szét-, illetve kiosztásán, ráadásul a minőségbiztosítás sem jelent problémát, hiszen már hazánkban is jelen vannak a mindezekre hatékony és előre elkészített megoldásokat kínáló cégek.
„Többről van itt szó, mint csupán távmunkáról: a crowdsourcing nagy mennyiségű, jól párhuzamosítható, de mindenképpen emberi intelligenciát igénylő feladatok hatékony elvégzését teszi lehetővé” – állítja Benedek Balázs, az Otthonrol.hu, Közép-Európa legnagyobb crowdsourcing hálózatának vezető fejlesztője.
A crowdsourcing esetében a kulcsszó nem más, mint a munkavégzés teljes körű automatizálása. Automatizált a munka felosztása, az otthonukból dolgozó rengeteg ember koordinálása és a minőség biztosítása is. Így válik lehetővé mondjuk, hogy 100 000 kérdőív begépelésére elegendő mindössze egyetlen nap, egymillió karakter leütésére mindössze egyetlen óra, és egyheti munkát el lehet végezni egy éjszaka alatt.
Az, hogy mire lehet használni az crowdsourcingot a távmunkában, már most is igen széles skálán mozog, és a lehetőségek csak bővülnek. A rendkívül produktívnak bizonyult crowdsourcingot alkalmazzák kézzel írt űrlapok gépelésére, digitalizálására, telefonos kutatások elvégzésére, adattisztításra, adatbázis-építésre, sőt call center és ügyfélszolgálati feladatok elvégzésére. Jelen van a crowdsourcing olyan, mindenképpen emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésében is, mint az ipari vagy közterület-figyelő kamerák képének feldolgozása.
A hatékonyság növelése és a költségcsökkentés okán évek óta egyre inkább elterjed egyes feladatok – különösen az élőmunkával járók – kiszervezése, vagyis a már ismerősen csengő outsourcing. Miközben egyre több vállalat vizsgálja a távmunka lehetőségeit, az előbbiből továbbfejlődött kiszervezési forma, a crowdsourcing még csak most fog berobbanni igazán, hiszen egyre több olyan jól képzett ember van, aki otthonról végezhető munkalehetőséget keres. Magyarországon több mint 5 és fél millió ember használja az internetet, így még elképzelni is nehéz, mekkora tömeg várja világszerte számítógépe előtt, hogy bevonják a crowdsourcingba.
Szó volt már arról, hogy a crowdfounding segítségével az ötletgazdák megkímélik magukat a hosszas és gyakran eredménytelen utazásoktól. A távmunka azon jellemzője, hogy nem szükséges bejárni egy munkahelyre, szintén igen hasznos, ráadásul nemcsak időt nyerünk és költségeket takarítunk meg, de jótékony hatással van a környezetre is. Az, hogy az adatok szétszóródnak a világháló segítségével – természetesen az elengedhetetlen biztonsági intézkedések megtétele után – igen hasznos lehet, hiszen egy természeti katasztrófa esetén az adatok mégis biztonságban maradnak a rengeteg távoli számítógépen.
Ahogy a technológiai újítások egyre jobban összekapcsolnak minket, úgy lesz kisebb az igény a személyes jelenlétre. A munka, a tanulás, a problémák megoldása lassan mind-mind elvégezhető lesz otthonunk kényelméből, idővel egyre kevesebb okunk lesz arra, hogy az utcára lépjünk…
